Tücsök, sáska és a többiek

   Az idei davosi világgazdasági fórum zárt tanácskozásán 2700 szelektált személy vett részt, politikusok, ideológusok ,110 milliárdos, amelyre az orosz pénzmogulok - pedig sokan vannak- nem kaptak meghívást, mert vagyonukkal nagy mértékben hozzájárulnak országuk fegyverarzenáljához, amiből aztán nagy mértékben meggazdagodnak, akárcsak az amerikai fegyverlobby. Mert az orosz fegyver sokkkal erkölcstelenebb dolog, mint az amerikai, az egyszer már biztos. És az orosz népnyúzó is rosszabb, mint az amerikai. De a pénznek mindegy, az a fegyverből dől a legjobban. És ameddig léteznek fegyverek, addig lesznek háborúk is, ahol meg lehet szabadulni a rozsdás, elavult állománytól. És ameddig lesznek csörgősapkás bolondok és alvójanik a politikában, addig nem lesz béke.

   A fegyver után a gyógyszeripari lobby büszkélkedhet egyre nagyobb bevétellel. Mert a pszichés zavarok, a neurózis, a depresszió, a pánikbetegség már rég felkerült a civilizációs betegségek éllistájára. Ennek oka elsősorban a tartós stressz, amelyet súlyosbít, hogy a feszültség eredményes kezelése helyett sokan káros szokásokban keresik a feszültségoldást, például alkoholfogyasztásban. Nagyban befolyásolja ezt az aggasztó folyamatot, a hittől való elfordulás ösztönzött trendje, a vallás alattomos üldözése, a hagyományos erkölcsi értékek tagadása, a munkaerő végletes kizsákmányolása, a kultúra helyettesítése a nagyáruházakban történő soppingolás olcsó boldogságával. Valamelyik orvosi tanulmányban olvastam a neten, hogy a becslés szerint 117 féle lelki defektus létezik a civilizált társadalmakban. Nyilvánvaló, hogy ez a nagyszámú diagnózis talán túlzás, vagy egyszerűen kamu, de ha minél több ilyen diagnózis kerül regisztrálásra, annál több féle gyógyszert lehet a piacra dobni.

   És a pszichiáterek nagy része idővel szintén bepöccen, és maga is gyógyszerhez, alkoholhoz menekül, vagy mindkettőhöz. Mert nemcsak a háborúk okozzák a lelki betegségeket, hanem a társadalmi békétlenségek és igazságtalanságok is, mert a politikai palettán egyre szaporodnak az olyan pártok, amelyek nem a választók érdekeit képviselik, hanem az utcai tündérektől ellesvén, a paraván mögött kínálják magukat jó pénzért. És nincs hová fordulni az igazságért. És az a jó pénz annál az 1,1 százalékot kitevő multimillárdosoknál van bespájzolva, akik a világ lakossága ingó és ingatlan vagyonának az 50 százalékát bitorolják. Földünk nyolc milliárdnyi polgárával szemben, ez az egy maréknyi multi. És az a baloldal, amelynek Marx hagyatéka nevében döntögetnie kellene a tőkét, épp a nagytőke érdekeit védi. Sokat elárul egy kiszivárogatott belső használatra szánt Soros Györgyel történt beszélgetés leirata, ami lehet hogy csak kacsa, de úgy néz ki, igaz lehet, nevezetesen, miként lehet egy-egy társadalmat az ő, és hozzá hasonló multik pénzével birkaakolszerű ideológai kerítések közé kényszeríteni. Idézet: „ A harc legnagyobb művészete abban rejlik, hogy alá kell ásni minden erkölcsi értéket, az egyházak működését, a kormányok tekintélyét, a múltból történő építkezést, a kultúrális hagyományokat, /cancel cultur/ amelyeken nemzetek nőttek nagyra. Az én célom az, hogy állítsuk szembe a fehéreket a feketékkel, az időseket a fiatalokkal, a nézeteket a nézetekkel, a meggyőződést a meggyőződéssel, a jómódúakat a szegényekkel. Minden bevethető, ami elválasztja az embereket egymástól. Amikor az ilyen szétzilált, irányt vesztett társadalom megvalósul, az a mi nagy esélyünk. Ezt mi kultúrmarxizmusnak, vagy másként politikai korrektségnek /PC/ hívjuk, vagy hívatjuk a médiával, és ez már uralkodó elvvé vált a nyugati társadalmakban.

   Január végén az alábbi kacsának látszó hír röppent fel a világsajtóból, hogy némileg feledtesse velünk a szomszédban zajló háborúskodás borzalmait, de amint később kiderült, ez sem kacsa: „ A házi tücsök az a harmadik rovar, amelyet élelmiszer-összetevőként engedélyeznek az EU piacán, miután az Európai Bizottság tavaly júliusban a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájának-, novemberben pedig a vándorló sáska (Migratory locust) felhasználását engedélyezte új élelmiszerként.” Vagy egy másik sajtóhír: „Itt vannak a rovarok – mondja egy, a rovarfogyasztást javasló nemrégiben készült ENSZ-jelentés. Ha megegyező térfogatú sáskát és marhát hasonlítunk össze, a rovarok 80 százalékkal kevesebb metánt bocsátanak ki,  fehérjetartalmuk pedig kétszer annyi mint a csirkecombé vagy a steaké.” Vagyis a marhák felelősek a metánért, meg a csecsemők, nem pedig a marha sok gépkocsi.

   Jól tudjuk, hogy a sáskajárás valamikor rettentő káros dolog volt, most viszont áldássá válik azok döntése nyomán, akik Brüsszelben az EU konyháján épp borjúrostélyost esznek, burgonyakrokettel, és francia borokkal öblítik le. Azokat a félig nyers, félig véres húsokat habzsolják, amit egyszer Brüsszelben majdnem megetettek velem egy szakmai továbbképzésen, amit azóta Drakula-rostélyosnak hívok. Sokatmondó ez az alternatív élelmiszerellátás iránti figyelem az EU részéről, mert ez azt vetíti előre, ha a klímahelyzet még súlyosabb lesz, majd a rovarok oldják meg élelmezési gondjainkat. Nem az öntözéses gabonatermesztés bevezetése, kutak fúrása, amire a multiktól kellene elvenni azt a pénzt, amit a kőolajkutakból nyernek. Csak az a nagy nagyságos csirkeól, ott Brüsszelben, meg Strassburgban nem gondol arra, ha nem lesz gabona a szárazság miatt, akkor liszt sem lesz, nemhogy lisztbogár, és ha sáskát akarunk enni, azt tenyészteni kell, és a sáska többet zabál, mint a tehén, ráadásul nincs teje, meg steakje. Csak azt nem értem, Afrikában, ahol annyi a sáska mint nyű, miért éheznek az emberek? Netán a Drakula-rostélyos jobb, ezért is jönnek Európába?