Megyei választások a Vágsellyei járásban

   Október 29-én Szlovákia történetében először tartottak összevont helyhatósági és megyei önkormányzati választásokat. Hogy a két választás egyidőben valósulhasson meg, azt egy 2017 elején elfogadott alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely a 2017 novemberében megválasztandó megyei önkormányzatok mandátumát egy évvel meghosszabbította úgy, hogy annak vége egybeessen a helyi önkormányzati választási ciklus végével.

   Az akkori indoklás szerint a törvényhozók egyrészt azt remélték, hogy így a megyei választások magasabb részvétellel fognak megvalósulni, másrészt a választások lebonyolításával járó költségek csökkenésére is számítottak. Utólag elmondhatjuk, hogy a várakozások közül a jelentős költségmegtakarítás hiú reménynek bizonyult, a választási részvétellel kapcsolatos azonban bejött. Míg a megyei választási részvétel járásunkban az ezt megelőző négy alkalommal csupán 17-24% közt alakult, sőt a történelmileg első, a megyerendszer létrehozása alkalmával tartott választáson sem volt több 29%-nál, idén mindenkori maximumot, majdnem 37 %-ot ért el.

   Elmondható, hogy a részvétel mértékére a helyi önkormányzati választás döntő befolyással bírt, a megyei választáson résztvevők számát is egyértelműen az egyidejű lebonyolítás emelte historikus magasságokba. De nem mindenhol azonos mértékben. Vágsellyén és 8 faluban alig valamivel tért el a helyi és megyei választásokon résztvevők száma, viszont érdekes módon a Vág bal partján található községek közül a megyei voksolást négyben is (Felsőkirályi, Mocsonok, Tornóc, Sókszelőce), a helyi illetőségű megyei jelöltek indulása ellenére, a választóhelyiségbe betérők érezhető hányada figyelmen kívül hagyta. Hogy ennek oka a helyi választóköri bizottságok néhány apró részletben eltérő lebonyolítási eljárásában, vagy másban keresendő, további vizsgálatot igényel.

   A települési szintű részvételi adatokban nagy kilengéseket tapasztalhattunk. Ahol helyi szinten nem alakult ki versengés, elsősorban a polgármesteri pozíciókért, ott jellemzően jóval kevesebben éltek szavazati jogukkal a megyei választáson is. További, szintén országosan jellemző körülmény, hogy a falvakhoz képest a városokban általánosságban alacsonyabb a választási részvétel a helyhatósági választásokon is. Ez látható Vágsellye példáján, ahol ugyan négyen mérettették meg magukat a városvezetői székért, viszont így is csak a jogosultak egyharmada jött el választani.

   Ami még a részvételi adatokból figyelemre méltó, az a megyei választások során leadott döbbenetesen sok (a megyei képviselőválasztás esetében 10 %, a megyei elnökválasztásnál pedig 16 %!) érvénytelen szavazat. Mindez elsősorban kormányzati hibának tekinthető. Igaz ugyan, hogy most sok olyan választó is szavazott, aki a megyei választásra mindezidáig nem járt el, az összevont helyi és megyei választás pedig eleve több hibázási lehetőséget hordozott magában. Mindezek azonban jól előre látható és tervezhető körülmények voltak, amelyekre a kormánynak illett volna a lakosságot megfelelően felkészítenie.

   Az 1-es számú táblázatban megtalálhatóak a sellyei járás településekre lebontott megyei választási részvételi adatai és a leadott érvényes/érvénytelen szavazatok.

   A Szövetség országos szinten sikeresnek értékelte a megyei választásokat. A magyar érdekképviselet szempontjából örvendetes, hogy a párt az országosan, azaz a 8 megyében összesen megválasztott 419 megyei képviselői helyből 54-et, azaz a megszerezhető mandátumok 13 %-át szerezte meg. Az elődpártok összesített eredményeit tekintve ennyi magyar megyei képviselőt legutóbb még az egységes MKP idején, 2005-ben választottak meg. Ha viszont csak Nyitra megyét vizsgáljuk, akkor egészen a 2001-es megyei választásokig kell visszamennünk, hogy a mostaninál jobb eredményt találjunk. A Szövetség tehát a Nyitra megyei önkormányzatban a legnagyobb, 18 fős frakcióval kezdheti meg a munkát, ami éppen egyharmada a megyei közgyűlés létszámának. Régiónk szempontjából örvendetes, hogy a Vágsellyei járásban választott négy megyei képviselőből hárman a Szövetség csapatát erősítik, név szerint: Agócs Kőrösi Ildikó, Baranyay Zsolt és Tölgyesi Róbert. Negyedik társunk, Jancsó István, az 5. helyen végezve épphogy lemaradt a mandátumról. Emlékezhetünk rá, hogy a most zárult választási időszakban az MKP és a Híd együttesen csupán 1 járásunkból érkező megyei képviselővel rendelkezett. A járásunkban most megválasztott negyedik képviselő Róbert Andráši lett, aki ezúttal a sok pártból felálló liberális-jobboldali koalíció jelöltjeként a legtöbb szavazatot tudta begyűjteni.

   E helyen kell említést tennünk Csenger Tiborról, aki a Szövetség Nyitra megyei elnökjelöltje volt, s nagy munkát végezve, megyei összesítésben 35 604 szavazatot, azaz 16,65%-ot szerezve, a harmadik helyen végzett. Járásunkban 2957 vokssal (22,5 %) a második legeredményesebb elnökjelölt lett. Csenger Tibort egyébként a Lévai járás képviseletében megyei képviselővé választották, tehát szintén tagja a Szövetség megyei frakciójának.

   A 2-es számú táblázatban megtalálhatóak a Szövetség Vágsellyei járásban induló képviselőjelöltjeire településenként leadott szavazatok száma és a résztvevőkből számított aránya.

   A Szövetség járásunkban induló megyei képviselőjelöltjeinek eredményére a fentiekben említett választási részvétel mellett a jelöltek személyes ismertsége és népszerűsége, a kampány, a többi jelölt száma, személye és helyi illetősége, és még néhány további tényező is hatással volt. A korábbiakhoz képest nagyobb részvétel a szervezettséget tekintve törzsbázisunknak tekinthető falvakban is hozott plusz szavazatokat, de a két választás közös lebonyolítása által bevonzott szavazók közt arányaiban sokkal kevesebben voltak a támogatóink (ez a Szövetség jelöltjeire leadott érvényes szavazatok összes érvényes szavazatot leadó voksoló számához viszonyított arányából derül ki – a 2. számú táblázatban a zárójelekben feltüntetett adat – amely a múltban az érintett településeken nagyobb értékeket szokott mutatni). Néhány olyan helyen viszont, ahol a mozgósítással komolyabb gondjaink szoktak lenni, most kiderült, hogy az érdemi pozitív elmozdulás mellett talán további szavazatgyarapításra is lehetőségünk van. Azt mindenképpen megállapíthatjuk, hogy vannak még tartalékaink a tőlünk függő és a rajtunk kívülálló körülmények esetében is. A megyei választások terén az egyik legjelentősebb éppen a választási részvétel, hiszen a többségében magyarlakta, illetve magyar hagyományú falvakban összességében, ha kicsivel is, de a járási átlag alatt vettünk részt a választáson. Erre döntő befolyással bírt az a tény, hogy a járásunkban három település volt, ahol csak egy polgármesterjelölt indult, s mind a legnagyobb magyar közösségeknek otthont adók közül kerültek ki (Deáki, Pered, Farkasd) – így például Pereden nagyjából ugyanannyian szavaztak csupán, mint az öt évvel ezelőtti megyei választáson. A Szövetség belső szervezetének további építésére is szükség van, ami segíthet nekünk abban, hogy a választási kampány során mindenütt kellő mértékben tudjunk megjelenni. Ugyanis e területen is fordultak elő hiányosságok, minek következtében az adott településen az adott részvétel mellett elvárhatónál kevesebb szavazatot tudtunk begyűjteni.

   Összegezve megállapítható, hogy a két választás közt megoszló figyelem ellenére sokrétű és tartalmas kampányt folytattunk, s végül szép eredményt értünk el. Éppen ezért a Szövetség járási elnökeként e helyről is szeretnék mindenkinek köszönetet mondani a választói szavazatokért, a kampány során elvégzett munkáért, támogatásért és minden egyéb segítségért, ami hozzájárult a sikeres választáshoz.

   Habár Branislav Becík személyében új megyeelnökünk van, a felvázolt új erőviszonyok tekintetében van okunk reménykedni, hogy az előttünk álló négy év a gazdasági nehézségek ellenére a megye, a sellyei régió és a magyar közösség számára is a fejlődés, a felemelkedés időszaka lesz. Képviselőtársaim nevében is ígérhetem, ezért fogunk dolgozni.