Rovásírás Iskola - 2. rész

   „…Ezen betűket bárki igen rövid idő alatt, igen könnyen… megtanulhatja. Miért is ezen betűket nemcsak arra tartom érdemesnek, hogy minden iskolában tanítsák és a gyermekekbe csepegtessék, hanem arra is, hogy minden rendű honfitársunk, gyermekek, öregek, asszonyok, nemesek és parasztok, egy szóval mindazok, akik azt akarják, hogy magyarnak neveztessenek, tanulják meg.”

   Így ajánlotta a XVI. században Baranyai Decsi János, a marosvásárhelyi Református Főiskola tanára a felvidéki Thelegdi János rovásírás  tankönyvét.

   Mivel a népi bölcsesség azt tartja, hogy ismétlés a tudás anyja, a Terra 2015 márciusi számából idézek, kicsit kibővítve.

   A rovásírás egy jellegzetes, vonalas, többnyire egyenes szárú betűkből álló régi írásfajta, amely minden íráshordozóra, (kő, fa, fém, pergamen, papír, selyem, stb.) alkalmazható. A rovásírás szó tehát főfogalmat jelöl, ez alá tartozik a rovás fogalma, amelyről akkor beszélünk, ha az írás faragással, véséssel, karcolással történik, tehát ennek során az íráshordozó felületébe mélyítjük a betűket. Ugyancsak a rovásírás, mint főfogalom alá tartozik a számítógépes rovásírás fogalma is.

   Krónikásaink, történetíróink is megemlékeztek róla, többek között Kézai Simon, Thuróczy János, Bél Mátyás és szkíta-hun írásként említették. Székely-magyar rovásírásnak is nevezik, mivel legtöbb emléke Székelyföldön maradt fenn. A cserkészmozgalom is sokat tett megőrzéséért. 

   A rovásírásban magyar nyelvünk minden hangjára van betű, ezért mondhatjuk, hogy nem vettük át senkitől.  Amikor a X-XI. században át kellett térnünk a latin betűs írásra, ebben 13 hangunkra nem volt jel (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, K, J, Á, É, Ö, Ü), ez a magyar szavak lejegyzését nagyon  megnehezítette.

   Rovás jellegű írásemlékei más népeknek is fennmaradtak (például pelazg, föníciai, etruszk, latin, görög, germán, türk), azonban írástörténeti kutatásaimból arra következtetek, hogy ezek a magyarok elődeinek rovásírásából fejlődtek.

   A magyar rovásírást szkíta, hun, avar elődeinktől örököltük. A rovásírás iskola részeiben régészek, történészek által megállapított korú leleteken fennmaradt hiteles rovásemlékek segítségével fogjuk elsajátítani őseink írását.

Készül a hetényegyházi településtábla. Fénykép: Zsigó Viktor