A kolera mátyusföldön 1931

/Részlet Bukovszky László, A közegészségügy alakulása és a jótékonysági

intézmények a Mátyusföldön című munkájából – MÁTYUSFÖLD II./

   A 19. század első harmadától több évtizeden keresztül egy addig ismeretlen betegség, az ázsiai kolera keltett riadalmat az egyszerű lakosság, de az orvosi társadalom körében is. A járvány több hullámban szedte áldozatait Magyarországon, és a Mátyusföldön. Mivel az első járvány kitörésekor 1831-ben ismeretlen volt még annak kórokozója, terjedési módja, természete, ebből származóan a gyógyítás módja is. Így óriási emberveszteséget okozott.

   1831-ben a járvány a mátyusföldi régió Nyitra megyei területén tört ki hamarabb. Néhány helyen határzárakat, vesztegzárakat rendeltek el. A megye székhelyéről Pozsonyba vezető útvonal szeredi átjárónál a határzár létrehozásával Frivalszky János megyei esküdtet bíztak meg. Az óvintézkedések ellenére a járvány már 1831. július 9-én Sopornyán es Alsójattón szedte első áldozatait. Az epemirigyként is nevezett járványos betegség megakadályozására a megye Felső-Nyitrai járásában éppen ezért Babóthy László, volt alispánt, megyei esküdtet egészségi biztosnak neveztek ki. A megye részéről a járványgyanús jobbágyok ellátására az érintett helységekbe (Sopornya, Felsőjattó, Tornóc) Szulyó György és Vadovits orvosok lettek kirendelve. Ugyanakkor az orvosok kirendelésén túl a megye elrendelte a holttestek mésszel való behintését, a megholtak ruházatainak elégetését, és a „beteges” házak elzárását. Július második felében a kolera egyre több mátyusföldi településen ütötte fel a fejét. Vágsellyén és Vágkirályfán a betegek gyógyításával Szulyó György orvost és Offenberger Sámson sebészt, Vághosszúfalun Gellér Antalt, Tornócon Vadovits orvost, míg Magyarsókon és Szelőcen Frankl sebészt bízták meg.

   Július végén már a régió többi településen is dühöngött a járvány. Terjedésében szerepet játszott az is, hogy meg maguk a megyei orvosi közegek sem voltak biztosak a betegség eredetében, és annak ragályos voltaban. Augusztus folyamán volt tetőpontján a járvány. A hónap végén szűnőfélben volt Tornócon, Farkasdon és Negyeden, amiért is Pachner Miklós orvost Nyitrára rendelte a megye. Bár a két utolsó nevezett községben a járványnak meg október elején is voltak halálos áldozatai, a megyei közgyűlés augusztus 29-én újra engedélyezte a helyieknek a zöldséggel való kereskedést.

   A járvány a vármegyében 438 községben összesen 23 380 halálos áldozatot követelt. A mátyusföldi régió Nyitra megyei részében egy községet sem került el a járvány. A legtöbb kolerás beteget, számszerint 800-at Negyeden tartottak számon.  A megfertőzöttek közül a két felekezet halotti anyakönyvi bejegyzései alapján 156-an hunytak el.  A járvány nem válogatta áldozatait. Tornócon a kolera 93. halottja a 76 éves Horváth György, helyi római katolikus plébános volt.