Az első világháborút követő birodalomváltás lényegében nem változtatott a vizsgált régió, közigazgatási egység gazdasági jellegén. Az itt elő lakosság megélhe- tési forrása továbbra is a mezőgazdaság maradt. Az alábbiakban felsorolt tör- vények - az ún. I. csehszlovák földreformot szorgalmazók - szociális aspektu- sok figyelembe vételével nemzeti törekvéseket takar tak. ,A 215/1919. számú ún. kisajátítási tör vény alapján 1919 tavaszán szociálpolitikai köntösbe bújva, de nemzeti alapon, kezdetét vette a földreform."
A csehszlovák földreform célja a hitbizományok és a latifundiumok számának csökkentése volt oly módon, hogy erős cseh es szlovák gazdagparasztság termelődjék. Ennek kapcsán idézi Arató Endre a korabeli földhivatal elnökének, Vis- kovskýnak a szavait: A földreformmal a csehszlovák nemzet földtulajdonát akarjuk gyarapítani, s a tör vény célja nem más, mint megtorlása és jóvátétele azok- nak a vagyonelkobzásoknak, amelyek a fehérhegyi csata után következtek be."
A földreform második motívumaként a cseh és szlovák kolonizációt jelölte meg a földhivatal elnöke. Ezt úgy ér ték el, hogy az ún. maradékbir tok igénybe- vételével 2300 bir tokot hoztak létre átlag 100 ha területtel, és ezt, nem a falu paraszti burzsoáziája, hanem volt csehszlovák legionáriusok, az agrárpár t tag- jai, országgyűlési képviselők, helyi hatalmasságok kapták".
Visszatér ve az eredeti gondolatmenethez, elmondhatjuk, hogy Szlovákiában 55 önálló kolónia, 25 községhez csatolt kolónia alakult, 2054 telepes családdal és 22 473 ha földterülettel. A lefoglalt földterületek 9,98%-at kapták a magyarok, ami jóval az országos - cseh es szlovák - átlag alatt volt. Az állam a kisajátított mezőgazdasági területeket a 81/1920. számú tör vény rendeletei alapján osztotta szét. A maradékbir tokokat az állam juttatásként kiosztotta a kisgazdáknak, zselléreknek, kisparasztoknak, de főleg az ún. legionáriusoknak és a háborúban károsultaknak. A juttatásokkal a pozsonyi székhelyű Telepítési Osztály foglalkozott. Ez a végrehajtó hivatal 1925-1939 között működött Szlovákiában.
A szlovákiai magyar baloldal képviselői is több esetben elemezték az első csehszlovák földreform kihatásait. Balogh Edgar, aki az 1931. május 25-én el- dördölt kosúti sor tűz kapcsán jár t Mátyusföldön, így ér tékelte az eredményeket:
Esterházy 1000 holdját a galántai és a taksonyi határban telepesek kapták."
Balogh Edgar a továbbiakban kitér t arra a sajnálatos tényre, hogy Dél-Szlovákiában egyre inkább ér vényesülnek a cseh nemzetpolitikai érdekek, s hogy a vidéken (Matyusföldön) szláv kolonisták vannak Galánta, Taksony, Szenc, Hidaskürt, Tallós es Nádszeg határában. Jócsik Lajos a földreform okait politikai szempontból közelítette meg, mondván: Feladata a forradalmi tömegmozgalmak lecsapolása, majd erős középparasztréteg kialakítása az egységes csehszlovák állameszme megvédése érdekében."
Ezután az előretekintő bevezető után elemezzük az első csehszlovák földreformot elindító tör vényeket, amelyek hatálya a benesi dekrétumokig nyúlik, s meghatározzák a csehszlovák állam gazdasági, szociális, nemzetállamot építő tö- rekvéseit.
A csehszlovák Ideiglenes nemzetgyűlés Európát meghazudtoló gyorsasággal elfogadta a csehszlovák korona bevezetését, és 1918. november 9-én kihirdették a nagybir tok mindennemű manipulációját leállító ún. Zákon o obstave- ní vel'kostatku címmel ismer té vált tör vényt. Ennek a tör vénynek az árnyékában született meg 1919. április 16-an az ún. lefoglalási (kisajátítási) 215. sz. tör vény, amely ér telmében a csehszlovák állam minden 150 ha feletti mez6gazdasagi és 250 ha feletti szantóteruletet lefoglalt, kisajátított, elkobzott, kivéve a községi, járási, megyei tulajdonban levőket. A jóvátételi részt az állam az 1920. április 30- án elfogadott 329. sz. számú űn. kárpótlási tör vénye szabta meg. Jóvátétel nélkül sajátította ki az állam az ellenséges állam polgárainak bir tokát, a Habsburg- Lotharingiai-ház vagyonát, és a tör vénymagyarázatban később megjelölteket.
A kisajátítás és a juttatások szer vezeti-műszaki lebonyolítása a Földhivatal feladata volt, melyet a 330/1919-es számú, 1919. június 11-en elfogadott tör vény értelmében hozott létre a kormány. Az 1920. január 30-an elfogadott 81-es számú juttatási tör vény a földreform realizálására harminc évi lefutási időt szánt. Az 1. paragrafus szerint a juttatási tör vény előnyben részesíti a csehszlovák legi- onáriusokat, a csehszlovák fegyveres erők tagjait (ezek árváit, örököseit stb.) és a 17. paragrafus meg ehhez hozzáveszi a külföldről, Jugoszlávia, Románia, Bulgária területéről hazatér t cseh és szlovák nemzetiségű polgárokat is. A hiteleljárásról az 1920. március 11-en elfogadott 166/1920 számú tör vény intézkedett.
Mátyusföldön, a Galántai járásban 17 152 kataszteri holdat, a volt Vágsellyei járásban 4777 kataszteri hold mezőgazdasági földterületet osztottak ki a kisajá- tított területekből. A földreform során 15 zlíni mor va telepes család került Vág- tornócra, 1926-ban 12 mor va és szlovák telepes kapott földbir tokot és építési kedvezményeket a Galánta melletti Ónyi pusztán (ma is emlékeztet az esemé- nyekre az elnevezés: Kolónia). A hodi Esterházy-nagybir tokot a földreform során özv. Madarič Vera cseh bir tokos és gyáros vette meg. Nagyfödémesen 2080 ma- gyar hold szántót és 500 magyar hold erdőt osztottak ki a telepesek között (Nové Osady). Nebojszán a földreform során a kastély melletti parkot Salczer szeredi állator vos vásárolta meg, aki a régi park helyén ker tészetet rendezett be.
Tallóson a földreform következtében a csehszlovák hatóságok a község katasz- teréhez tar tozó Ur föld-pusztát (1200 kat. hold mezőgazdasági terület) Jugoszláviából visszatér t telepesek között osztottak ki. Taksonyban és a szomszédos kataszterekben 1921-ben 546 kat. hold szántót 43 Vág-menti szlováknak, 1924-1927 között Pallócpusztán pedig 195 kat. hold szántóterületet Jugoszláviából érkezett telepeseknek mérték ki. Az alább felsorolt községek határából 350 kat. hold földterületet hasítottak ki a földreform idején, a már említett 13 Vág menti község kolonizációjának keretében 1921-ben a taksonyi mellett a vízkeleti, a kosúti és a galántai kataszterhez tar tozó Kórószegmajor és Feketepuszta felparcellázott területéő6l Stefánikov (magyarul Sárditelep) néven új település keletkezett.
A földreform kapcsán a régióban kisajátítás alá esett felsoroltakon kívül Es- terházy Károly 552 kat. hold bir toka Ábrahám község kataszterében, Esterházy Veronika 2541 kat. hold bir toka Taksony, Hidaskür t, Hodi kataszterében, s a már említett tallósi 8650 kat. hold, amely Ceresetto Esterházy Mária bir toka volt.
A leír takhoz hasonlóan tör tént a kisajátítási-juttatási folyamat a régió más településein (bir tokain) is. Vágfarkasdon a földreform alapját a Károlyi-bir tok felosztása képezte. Lényegében a juttatások minden formájával találkozhat itt a kutató. Elmondhatjuk, Károlyi Lajos gróf bir tokából jutányos áron 153 család ka- pott 300-400 négyszögöl házhelyet. A buf fai, a bábi és a szomolai grófi bir tok- ból 299 személy részesült összesen 249,85 ha mezőgazdasági földterületben. Később - 1929-ben - 16 uradalmi család végkielégítésül 45 kat. hold szántó- területet kapott, s 388 magánszemély kedvező áron összesen 677 kat. hold szántót mondhatott magáénak. A Károlyi-bir tokból négy maradék és két önellá- tó gazdaságot hoztak létre; az utóbbit 12 kat. hold összegben a földhivataltól 2 telepes család kapta, s 285 kat. hold maradt a gróf tulajdonában.
Szereden már 1919-ben megkezdődött a földreform, amelynek keretében 4736 kataszteri hold került lefoglalásra es felosztásra. Kisajátításra került Ohrenstein Henrich és családja szeredi, sopornyai, semptei, vágai, középcsöpönyi, tósnyárasdi és nagymácsédi kataszterben található bir toka. A Taksony kataszterében lévő Pallócpusztát a kolonizációs program keretében jutányos áron részben Václav Kostiha mérnök kapta meg.
Tornócon a Hunyadi-bir tokból 1924-ben 270 kat. hold szántóterületet kaptak juttatásként az őslakosok, a Fould-Springer-vagyonból 1926-ban 317 kataszteri holdat 15 cseh-mor va telepes család kapott a felsőjattói és a Kulcsár-völgye- major területeken.
A földreform idején Nádszegen két nagybir tok - a Pozsonyi Káptalan és az Esterházy-bir tok - létezett. A kisajátítások során a Pozsonyi Káptalan bir tokából 195 helyi lakos 303 kat. hold szántóterületet kapott; Az Esterházy Mária tulajdonát képező Porbokapusztát 1927-ben az Országos Földhivatal jóvoltából - a helyi igénylőket kizár va négy Jugoszláviából visszatér t szlovák telepes kapta. A 225 kat. holdnyi maradékbir tokok tulajdonosa a pozsonyi Pankovič František és Valis Leopold lett. Úr földpuszta, ahogyan ezt már említettük, szintén jugoszlávi- ai telepeseké lett. Deákiban 1920-ban az uradalmi földek egy részét felparcellázták és 40 házhelyet mértek ki. Alsószeliben is hasonló volt a helyzet a Pálffybirtokkal két utca is született belőle. Nagyborsa községbe 1927-ben 3 mor va nemzetiségű telepes család érkezett és földbir tokot kapott.
Mátyusföld itt fel nem sorolt településein is hasonló folyamatok játszódtak le: egyelőre több településen nem jelentek meg a légionáriusok, a kolónisták, s az egyszerű kis- és középparaszt emberek, akik csak házhelyeket kaptak, továbbra is reménykedtek a csehszlovák földreform igazságosságában.
A szerző munkásságára és halálának 6. évfordulójára emlékezve.
Menü |