Az epehólyag egyik gyakori megbetegedése az epekőbetegség.
Az epehólyag a hasüregben elhelyezkedő szervünk, amely a májban termelt epét raktározza el. Az epehólyag kb. 3x7cm nagyságú, 30-50ml térfogattal, naponta 600-800ml epét képes elraktározni. Az epehólyagból az emésztés folyamán az epe a fő epevezetéken keresztül jut a vékonybélbe, de ezen a vezetéken keresztül távozik a hasnyálmirigy váladék is. Ezt már a kezdetben azért hangsúlyozzuk, mert az epehólyag megbetegedései elsősorban az apró, úgymond az epehólyagból az epevezetéken távozó ún. „utazó”, apró epekövek megakadályozhatják a hasnyálmirigy váladék távozását, és ezáltal epekő által kiváltott /indukált/ hasnyálmirigy gyulladásról beszélünk, amely még ma is a beteg életét is veszélyeztetheti. Erre hangsúlyosan figyelmeztetünk, mert az epekövesség az esetek többségében tünetmentes.
Az epekövesség gyakran csak egy hasi ultrahangos kivizsgálás „véletlen” felfedezése.
A kezelőorvos küldetése, hogy éppen a fent említett közös epevezeték és hasnyálmirigy vezeték esetenként milyen súlyos szövődményt okozhat, mint már az említett heveny, akút hasnyálmirigygyulladás, az összes velejáró, néha egy életre kiterjedő szövődményekkel,
Csak egy példa, a hasnyálmirigy megkárosodás okozta másodlagosan kifejlődött cukorbetegség, ún. pankreatopriv, vagyis hasnyálmirigy károsodás okozta cukorbetegség.
Mivel az epehólyag „csak gyűjtő szerv”, ha eltávolítják bizonyos megbetegedéseknél a további életminőséget nem befolyásolja.
Említettük, hogy a leggyakoribb epehólyag megbetegedés, az epekőbetegség.
Az epekövek különböző vegyi kóros összetételűek. Leggyakoribb az ún. koleszterinkövek, amikor 75-90%-ban az epekő choleszterinből tevődik össze, és maradék százalékban kevés kalciumot tartalmaz.
A kevert összetételű epekövek 50-70%-ban koleszterint és kalciumot tartalmaznak, de összetételükben ott vannak a fehérjék, az epesavak, epefestékek, ún. májfesték /bilirubin/és a barna pigmentek.
A mai egyre pontosabb diagnosztikai eszközök az epekövek felfedésére, mint az epehólyag és az epeutak ultrahangos, komputertomografia esetleg mágneses rezonanciával történő kivizsgálások pontos képet adnak az epekövességről, de az epehólyagban összegyülemlő epe besűrűsödéséről, mely ún. epehomokot angolul „sludge”, ami mucíngélbe ágyazott Ca- bilirubinát apró szemcsékből tevődik össze, /Ca- bilirubinát granulómok/.
Tájainkon a nőknél gyakoribb megbetegedés.
Az epekő betegség kockázati tényezői, nem is gondolnánk, hogy az inaktivitás, vagyis kevés mozgás, amikor az emésztőszervek működése lelassul. Továbbá kockázati tényező a cukorbetegség, gerincvelősérülés, hormonális anikoncepciót alkalamzó egyéneknél, a vérzsírok, a choleszterol és triglyceridek emelkedése, de a különösen gyorsan történő súlyvesztés /a lényegesen csökkent kalóriabevitel, vagy műtéti beavatkozással történő súlycsökkentés/ is fokozott, bizonyos genetikai háttere van pl. az amerikai indiánoknál, akiknél gyakoribb az epekövesség, spanyol- mexikói származásúaknál az Egyesült Államokban.
A tünetekkel járó epekövek gyakran ún. epekolika- „epegörcs ” jelentkezhet egy nagy mennyiségű, vagy zsíros étel fogyasztása után, amikor erős, ún. súlyos égő fájdalmat érez a beteg a jobb bordaív alatt. A fájdalom kisugározhat a jobb lapocka alá, ill. a jobb vállba, párosulhat hányingerrel, hányással. A fájdalomtól a beteg verejtékezik, és néha csak órák múlva enyhül a fájdalom. Ha a kő elzárja a közös epevezetéket, már a kezdeti tünet a nyálkahártyák és a bőr sárgasága.
A hasnyálmirigy károsodás sokkos állapotot okozhat, hidegrázással, hideg verejtékkel, magas lázzal, mely már intenzív orvosi beavatkozást igényel.
Ha a beteg tudja, hogy epeköve van, /tünetmentes, vagy időközönként tünetek jelentkeznek/ nem elég a diétás, zsírszegény étrend, mindig görcsoldót alkalmazunk, és nem halogatjuk a sebészeti beavatkozást a fent említett szövődmények miatt.
Ma már gyakori a laparoszkópos epehólyag eltávolítás, vagyis endoszkópikus műszerrel, a hasfalon keresztül távolítja el a sebész az epehólyagot, vagy nyitott hasvágáson keresztül távolítják el az epehólyagot.
A sebészeti korai műtéti beavatkozás fontosságát már John Benjamin Murphy angol sebész /1857-1916/ felmérte és ajánlotta. Ő általa lett elnevezve az orvosi hastapintásnál a jobb bordaív alatti, epehólyag feletti fájdalom, melyet a Murphy pontban tapasztalt fájdalomnak nevezünk.
Végezetül figyelmeztetünk, hogy ha a beteg hosszú ideig, évekig hordozója az epeköveknek, sajnos, inkább nőknél idősebb korban 60 és magasabb korban epehólyagrák megbetegedés jelentkezhet, de közvetlen összefüggés az epekövesség és az epehólyagrák között nem bizonyított.
MUDr. Czellárik Mária
Menü |