EGY VÁLÁS MARGÓJÁRA, avagy mi történik, ha külföldön élő, szlovák állampolgárságú házaspár külön utakon folytatná

   Napjainkban egyre többen hagyják el az országot és külföldön telepednek le, főként azóta, mióta Szlovákia is csatlakozott az Európai Unió tagállamai közé. Ez a tendencia fokozottan megfigyelhető a fiatalok körében, akik általában a tanulmányaik miatt vagy a jobb munkalehetőség reményében hagyják el az országot.

   Ezzel párhuzamban növekszik az olyan házasságok száma is, amelyek nem a szokványos módon köttetnek, ill. nem feltétlenül a szlovák törvények szerint. Amikor mindkét fél felhőtlenül boldog és házassággal pecsételik meg viszonyukat, egyikük sem gondol arra, hogy egy esetleges, jövőbeni válás megnehezítheti majd az életüket, főként, ha nem azonos ország állampolgárairól beszélünk, vagy külföldön kötött házasságról. A párok más nyelvet beszélnek, különböző a kultúrájuk, vallásuk, bőrszínük és gondolkodásuk. De előfordul olyan eset is, amikor pont szlovák származású párok külföldön találnak egymásra és ott akarják kialakítani a közös életüket.

A boldogító igen nem mindig egy életre szól

    Sajnos a házasság köteléke nem mindig egy életre szóló. Gyakran pont az eltérő kultúra, vallás, világnézet vagy egyszerűen csak az elidegenedés vezet oda, hogy a házastársak a válást tartják az egyedüli kiútnak. Sokszor viszont ez is bonyodalmak tömkelegét hozza magával, hiszen az ember egy idegen ország törvényeit kevésbé ismeri, nem tudja, hogyan tovább válás esetén és hogy kihez forduljon tanácsért.

Hol van a kutya elásva?

   Két Szlovákia területén élő, szlovák állampolgár esetében a válási eljárás viszonylag nem bonyolult folyamat, hiszen főként csak a családról szóló törvény és a polgári nemperes eljárásról szóló törvény alapján zajlik a válóper. Ha viszont olyan házasság felbontásáról van szó, amelyben idegen elem is szerepel, mint például két külföldön élő szlovák állampolgár esetében, akkor a helyzet már jóval összetettebb és számos más tényezőt is figyelembe kell venni.

   Az első felemerülő kérdés: melyik állam bírósága dönt majd az ügyben? Az adott kérdésre a választ a nemzetközi magánjogi eljárásokról szóló törvényben kell keresnünk. Az említett törvény azonban alkalmazási elsőbbséget hagy az európai jogi előírásoknak és törvényeknek. Lényeges különbség, hogy a házastársak uniós állampolgárok-e, vagy harmadik országbeli állampolgárok-e, mivel az utóbbi esetben nem vonatkoznak rájuk az uniós előírások.

Amikor gyermekeink sorsáról idegen bíróságok döntenek

   Példaként említhetjük egy szlovák házaspár helyzetét, akik bár Hollandiában élnek, viszont Szlovákiában kötöttek házasságot. A házaspárnak Hollandiában két gyermeke született, akik az ottani oktatási intézményeket látogatják, de mindannyian szlovák állampolgárok. Az állandó konfliktusok és megoldhatatlan problémák miatt a feleség úgy döntött, hogy beadja a válópert és hazatér szülőhazájába, Szlovákiába.

   A helyzet viszont nem ilyen egyszerű. Elsősorban meg kell határozni, melyik állam jogosult dönteni a válóperes eljárás esetén, hiszen a házastársak, amint már említettük, évek óta Hollandiában élnek. A választ a „Brüsszel IIa rendeletként” ismert 2201/2003/EK rendeletben találhatjuk meg, mely egy egységes jogi eszköz. A Rendelet célja, hogy segítse a nemzetközi párokat a válásuk során, ill. gyermekeik felügyeleti jogával kapcsolatos, több országot átívelő jogviták rendezésében. A Rendelet rendelkezései alapján a válás ügyében a szlovák bíróság is dönthet, hiszen mindkét házastárs Szlovákiáról származik és szlovák állampolgár. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a szülők kiskorú gyermekeinek jogaival kapcsolatosan melyik bíróság jogosult dönteni. A kérdést illetően a Rendelet nagy hangsúlyt fektet a gyermek szokásos tartózkodási helyének, ami a mi esetünkben a holland bíróságok joghatóságát jelentené, hiszen a kiskorú gyermekek Hollandia területén élnek. A szokásos tartózkodási hely általános joghatósági okként történő megjelölése azt a célt szolgálja, hogy annak az államnak a bírósága dönthessen a szülői felügyelet és kapcsolattartás kérdésében, ahol a kiskorú gyermek ténylegesen él, hiszen ez a bíróság tudja leginkább felmérni és megállapítani, hogy a szülői felügyelet milyen irányú rendezése szolgálja legjobban a gyermek érdekét. 

A gyermek alapvető érdekei állnak mindenekfelett

   Mindegyik uniós ország egyedi nemzeti szabályokat alakított ki a felügyeleti és a láthatási jogra vonatkozóan. Amennyiben a házastársak azt szeretnék, hogy a válást, valamint a szülői jogokat és kötelezettségeket illetően is ugyanazon bíróság döntsön, ez a lehetőség sem kizárt. Ebben az esetben azonban az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: legalább az egyik szülő rendelkezik szülői jogokkal és kötelezettségekkel a gyermekkel szemben, a házastársak egyértelműen elfogadták az adott ország bíróságának joghatóságát, valamint, hogy az illetékes bíróság ilyen jellegű meghatározása a gyermek legjobb érdekeit szolgálja. Ha viszont a házastársak egyike kifejezetten megtagadja a szlovák bíróság joghatóságát, akkor a holland bíróságoknak kell majd dönteniük a szülői jogokat és kötelezettségeket illetően.   

   Ügyfeleink példája is azt mutatja, hogy az ilyen döntéseket alaposan át kell gondolni, hiszen egy apró változás is kihatással lehet az eljárás teljes menetére. Épp ezért nagyon fontos, hogy döntéseinket alaposan fontoljuk meg, mérlegeljünk és gondoljunk a tetteink következményeire is.

   Amennyiben Ön házastársi problémákkal küzd és tanácstalan, javasoljuk, hogy kérje ki egy ügyvéd vagy ügyvédi iroda tanácsát, ahol segítenek megérteni jogait és feltárják a lehetőségeit.

JUDr. Bános Róbert

www.banos.sk