Az utcai adománygyűjtés szabályairól

   Az utcai adománygyűjtéssel már biztosan mindnyájan találkoztunk. Az adománygyűjtők jellemzően a forgalmas, gyalogosan megközelíthető helyeken tevékenykednek, pályaudvarokon, posták előtt vagy a közkedvelt bevásárlóközpontok parkolójában. Az ünnepek közeledtével gyakran találkozunk különböző gyűjtésekkel a vásárokon vagy az üzletek előtt is. Az adománygyűjtők ténykedését tudatosan nem szeretném semmilyen pejoratív jelzővel illeti, hiszen alapvetően valamennyi adománygyűjtés célja és szándéka embertársaink megsegítése, valamint az elesettek és a rászorulók támogatása. E nemes küldetés viszont nem minden esetben kerül jó kezekbe! A minap velem is megtörtént, hogy egy bevásárlóközpont parkolójában egy hölgy sztoikus nyugalommal, hivatalos gyűjtésre hivatkozva kértpénzt kislánya ritka betegségének a gyógyítására. Sajnos, az első érdeklődő kérdésem feltevése után a hölgy gyors futásnak eredt, és azonnal eltűnt a parkoló autók közt, ezzel nyilván megcáfolva szándékának tisztességességét. Mivel az ilyen helyzeteknek köszönhetően már pusztán az adománygyűjtők láttán hajlamosak vagyunk rögtön csalásra vagy koldulásra gyanakodni, mai rovatunkban az utcai adománygyűjtés törvényes szabályainak járunk utána.

   Az utcai adománygyűjtésről alapvetően a Tt. 162/2014 számú, nyilvános gyűjtésekről szóló törvény rendelkezik. A törvény vonatkozó paragrafusának értelmében gyűjtés alatt az önkéntes pénzadományok megszerzését és gyűjtésétértjük, melyet a gyűjtésre feljogosított jogi személyek végeznek előre nem meghatározott adományozóktól, előre meghatározott közhasznú vagy egyénileg kijelölt humanitárius segítségnyújtásra, rászoruló, életveszélyben lévő vagy természeti csapásokkal sújtott természetes személyek vagy csoportok számára. Mivel az egyházak és a községek által szervezett gyűjtéseket más törvények is szabályozzák, a következőkben felsorolt szabályok és feltételek ezekre a gyűjtésekre nem értendők.  

   A törvény általános feltételként írja elő, hogy nyilvános gyűjtést csak a törvényben felsorolt, jogerős bejegyzési határozattal rendelkező jogi személyek végezhetnek (pl. polgári társulások, non-profit szervezetek, alapítványok, Vöröskereszt, nemzetközi szervezetek). A gyűjtés csak a törvényben meghatározott módon történhet, nevezetesen (i) banki átutalással szerzett pénzadományok gyűjtésével egy hivatalosan bejegyzett bankszámlára, (ii) SMS üzenetek vagy emelt díjas telefonhívások útján, (iii) álló urnákba vagy mozgó perselyekbe történő gyűjtéssel, és (iv) tárgyak, árucikkek és belépők árusításával, amennyiben a vételár tartalmazza az adomány pontosan meghatározott összegét. Bár valamennyi gyűjtési módra a törvény külön- külön hozzáadott feltételt ír elő, mai rovatunk címe szerint összpontosítsunk az álló urnákba vagy a mozgó perselyekbe történő gyűjtések szabályaira.

   Az említett általános feltétel mellett, hogy a gyűjtést csak a gyűjtések jegyzékében bejegyzett jogi személy a bejegyzett feltételek szerint végezhet, a törvény előírja továbbá az urnák és perselyek kötelező lezárását és a „nyilvános gyűjtés” (verejnázbierka) felirattal történő ellátását. A felirat mellett fel kell tüntetni az adománygyűjtő szervezet nevét, a gyűjtés bejegyzési számát, és meg kell nevezni azt a közigazgatási szervet, mely a gyűjtést hivatalosan bejegyezte (járási hivatalok vagy a Belügyminisztérium, amennyiben a gyűjtés terjedelme meghaladja a járás területét). Javaslom, hogy ezeket az alapvető információkat a következő utcai gyűjtéskor alaposan vegyük szemügyre, főként, ha számunkra ismeretlen személyek, nem pontosan meghatározott célokra szeretnének tőlünk nyilvánosan, hivatalos gyűjtésre hivatkozva pénzt kérni. Amennyiben telefonunkon vagy a nálunk lévő táblagépünkön gyors internet hozzáférésünk van, a nyilvános gyűjtés hivatalos bejegyzését nagyon gyorsan le tudjuk ellenőrizni a Belügyminisztérium hivatalos jegyzékében (elérhető a www.minv.sk/verejne-zbierky cím alatt) vagy a gyűjtést végző szervezet honlapján.

   A gyűjtést végző személyek jogosultságával kapcsolatban szeretnékegy közelgő és nagy támogatásnak örvendő példával élni. Áprilisban számos szervezet, iskola és diák már hagyományosan nyújt önkéntes segítséget a Rákellenes liga által meghirdetett "Nárciszok napja" elnevezésű pénzadomány-gyűjtésben, mely a rákellenes küzdelem anyagi támogatása mellett a betegség gyakori előfordulására is figyelmeztet. A gyűjtésben résztvevő gyerekek és kiskorú diákok részvételével kapcsolatban a törvény csupán egy 15. életévét betöltő személy jelenlétét írja elő, valamint azt, hogy az önkéntesek legyenek egységesen megjelölve. A gyűjtéseket közterületeken vagy a nyilvánosság számára elérhető jogi vagy természetes személyek tulajdonában lévő ingatlanokban is lehet végezni, ebben az esetben mindenképpen szükséges a tulajdonos, bérlő vagy a gondnok beleegyezése. 

   Ahogy már említettem, az adománygyűjtés alapvető célja és szándéka embertársaink megsegítése, az elesettek és a rászorulók támogatása. Bízom benne, hogy valamennyi adománygyűjtő ezzel a szándékkal kéri mások közbenjárását úgy, hogy a rossz példák eleve már a mi körültekintésünknek köszönhetően is egyre ritkábban fordulnak majd elő. Amennyiben a fentiekben felsorolt feltételek figyelembevételével a gyűjtéseknél bármilyen nem tisztességes szándékra gyanakszunk, javaslom, hogy gyanúnk beigazolásakor segítségért forduljunk a rendőrséghez.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.