Tényként tudjuk, hogy a munkavállaló és a munkáltató között munkaszerzÅ‘déssel létrejövÅ‘ jogviszonyban mindkét felet jogok és kötelezettségek illetik meg. Ezek közé tartozik a munkavállaló kártérÃtési felelÅ‘ssége is, amely a gyakorlatban viszonylag ritkán kerül szóba, viszont Damoklész kardjaként mindig ott lebeg a dolgozó feje felett, mint egy megtorlásként a dolgozó kötelezettségeinek esetleges megszegéséért. Jelenlegi jogi rovatunkban a problematika nagyon összetett és bonyolult mivolta lévén valószÃnűleg nem tudok majd kitérni a munkavállaló kártérÃtési felelÅ‘sségével kapcsolatos összes kérdés megválaszolására, de egy rövid kitekintés és a témába való bevezetés útján remélem, hogy hasznos információkkal tudok szolgálni a kedves olvasóknak.
A dolgozó egyik fÅ‘ kötelezettsége úgy eljárni, hogy a munkavégzés során ne kerüljön sor emberélet és testi épség kockáztatására, tulajdon megrongálódására vagy megsemmisülésére, sem pedig jogalap nélküli meggazdagodásra. Ahhoz, hogy a munkajogviszonyban a munkavállaló felelÅ‘sségérÅ‘l tudjuk beszélni, egy esetleges károkozásnál egyszerre több jogalapi elemnek kell együttesen fennállnia: elengedhetetlen a munkajogviszony létezése, a jogellenes cselekmény vagy egy káresemény megvalósulása, a kár keletkezése közvetlenül a munkavégzés során, az okozati összefüggés a jogellenes cselekmény (káresemény) és a kár között, valamint a dolgozó szándékos vagy gondatlan vétkessége. A jogalapi elemek együttes fennállását minden esetben a munkáltatónak kell bizonyÃtania.
A Tt. 311/2001 számú Munkatörvénykönyv a dolgozó esetében alapvetÅ‘en, nagyon leegyszerűsÃtve két tÃpusú felelÅ‘sséget különböztet meg attól függÅ‘en, hogy a munkáltatónak milyen mértékben kell bizonyÃtania a dolgozó szándékos vagy gondatlan vétkességét. A munkavállaló általános felelÅ‘ssége és a kármegelÅ‘zési felelÅ‘ssége elsÅ‘sorban a dolgozó ártatlanságára alapoz, ezekben az esetekben mindig a munkáltatónak kell bizonyÃtania a dolgozó vétkességét. EllenkezÅ‘leg, a munkavállaló leltári felelÅ‘ssége és a megÅ‘rzési felelÅ‘ssége körében nem lényeges a dolgozó vétkessége, vagyis azt a felelÅ‘sség megállapÃtásához nem kell vizsgálni, illetve a munkáltatónak sem kell bizonyÃtania a dolgozó szándékos vagy gondatlan részesedését a károkozáson. Természetesen az utóbbi esetekben a dolgozó mentesülhet a felelÅ‘sség alól, ehhez viszont bizonyÃtania kell, hogy a kárt részérÅ‘l elhárÃthatatlan ok idézte elÅ‘. Megjegyzem, mÃg a munkavállaló általános felelÅ‘ssége és a károkozási felelÅ‘ssége automatikusan a munkajogviszony megalapÃtásától terheli a dolgozót, addig a leltári felelÅ‘sség és a megÅ‘rzési felelÅ‘sség mindig egy külön leltárfelelÅ‘sségi megállapodás megkötésével, vagy a megÅ‘rzött dolgok Ãrásos átvételével jön létre.
A kártérÃtés összegszerűsége tekintetében sem mindegy, hogy a károkozás a dolgozó részérÅ‘l szándékos vagy gondatlan volt-e, illetve, hogy a felelÅ‘sség meghatározásánál a munkavállaló vétkessége lényeges-e vagy sem. A munkavállaló leltári felelÅ‘ssége és a megÅ‘rzési felelÅ‘ssége nem csak az miatt nagyon veszélyes, hogy nem kell vizsgálni a dolgozó vétkességét. A kártérÃtés szempontjából ezeknél a felelÅ‘sségeknél a dolgozó köteles az általa megÅ‘rzésre, visszaszolgáltatásra, vagy elszámolásra átvett dologban keletkezett kárt, vagy hiányt teljes mértékben megtérÃteni. Természetesen, ahogy már emlÃtettem, a dolgozó bizonyÃthatja ártatlanságát, illetve támaszkodhat az ezekre a felelÅ‘sségekre vonatkozó további jogalapi elemek teljesÃtésének megvizsgálására (a munkavállaló Ãrásos nyilatkozata a dolog átvételérÅ‘l, leltárfelelÅ‘sségi megállapodás megkötése, leltározási rend, leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele stb.). A munkavállaló általános felelÅ‘sségénél és a kármegelÅ‘zési felelÅ‘sségénél azon felül, hogy a munkáltatónak kell bizonyÃtani a dolgozó vétkességét, fontos szempont, hogy a kár a dolgozó szándékos vagy gondatlan vétkessége miatt keletkezett-e. Gondatlan károkozáskor a kártérÃtés összege maximum a munkavállaló négy havi fizetésének összege lehet. Ezzel szemben szándékos károkozáskor vagy ittas, illetve bódult állapotban okozott kár esetében a munkavállalónak a teljes kárt meg kell térÃtenie. ElÅ‘fordulhat az az eset is, hogy nem egy dolgozó okozza a kárt, hanem több munkavállaló együtt vesz részt a károkozásban. Ilyenkor a dolgozók vétkességük arányában felelnek a károkozásért.
A munkajogviszony megszűnésével kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a dolgozó károkozása önmagában nem felmondási ok, és expressis verbis nem is törvényes indok a munkajogviszony azonnali megszüntetésére. Ennek ellenére, a munkáltatók a munkafegyelem súlyos megsértésére hivatkozva, károkozás esetén sokszor élnek a munkajogviszony megszüntetésénék lehetőségével, amely főleg a munkavállaló valós kötelezettségszegésekor indokolt.
Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedÅ‘ megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakÃtására. Ennek következtében sem a szerkesztÅ‘ség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelÅ‘sséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végsÅ‘ döntése elÅ‘tt mindenképpen konzultáljon jogi képviselÅ‘jével.