Országos emlékünnepség és Csemadok-díjátadó a magyar kultúra napja alkalmából

   Január 19-én, a magyar kultúra napja alkalmából Galántán, a Városi Művelődési Központ nagytermében adták át a Csemadok-díjakat. Az életműdíjakon kívül ismét méltó helyre kerültek a Csemadok Közművelődési Díjak, a Gyurcsó István-díj és a Fábry Zoltán-díj is.

   A Csemadok Országos Tanácsa a hagyományokhoz hűen idén is Galántán tartotta meg a magyar kultúra napjának országos ünnepségét. A gazdag kulturális műsorral fűszerezett eseményen azok munkáját ismerték el, akik több évtizedes áldozatkészségükkel hozzájárultak a kulturális szervezet felvirágoztatásához, akik időt és energiát nem sajnálva mindig azon fáradoztak, hogy tovább éljen a magyar kultúra egy-egy településen.

   Idén négy kategóriában összesen 14 elismerés talált gazdára. A díjakról a Csemadok Országos Elnöksége novemberi ülésén határozott.

   Az ünnepség Dráfi Mátyás Himnusz szavalatával vette kezdetét, majd Tóth László Nacsa Lőrinc államtitkár üzenetét tolmácsolta. A felvidéki főosztály vezetője fáklyavivőnek nevezte a díjazottakat. A felvidéki magyarság megmaradásának kulcsa, annak kultúrája. Kiemelte, hogy 2025 a jövő nemzedék éve a nemzetpolitikában. Kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a fiatalság nemzethez való tartozása örök erőforrás legyen.

   Őt Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke követte, aki köszöntőjében hangsúlyozta, évtizedek generációi dolgoztak a felvidéki magyar kultúra megmaradásáért, ezért az nem oldódhat fel. A felvidéki magyar politikumnak a kulturált beszédet, az erényt kell választania azért, hogy a közös feladatokat el tudja végezni, meg tudja kímélni a súlyos polarizációtól a felvidéki magyarságot. Ha kitartóan vagyunk, és bízunk a jó Istenben, ő mellénk áll.

   Az ünnepi beszédeket követően került sor az Életmű-díjak átadására. A díjazottak elismerésként Kutak Adrienn keramikus munkáját vehették át. Minden díjazottról kisfilmet mutattak be. A díjakat Köteles László és Mézes Rudolf adták át.

   Csemadok Életmű Díjban részesült Csörgő Árpád (Dunaszerdahelyi járás, Bős), Holec Ilona (Nyitrai járás, Alsóbodok), Száraz Erzsébet (Galántai járás, Nagyfödémes) és Vojtek László (Szenci járás, Szenc).

Csörgő Árpád

   Csőrgő Árpád állatorvosi pályáját szülőfalujában, Bősön kezdte el. 1979-től a Csemadok Bősi Alapszervezet vezetőségi tagja, 46 év alatt a Csemadok egyik meghatározó szereplőjévé vált. Több mint 10 éven keresztül az énekkarnak is tagja volt. A 46 év alatt minden rendezvényen jelen volt, ott volt az esztrádműsoroknál, nótaesteknél, citera és énekkari fellépéseknél, szervezett, ötleteket adott.

Holec Ilona

Holec Ferencné, Gyepes Ilona tudását a népdalgyűjtők is felfedezték, olyanok is, akik még az ő édesanyjához is jártak gyűjteni - Ág Tibor, Jókai Mária és Agócs Gergely. Nagyon sok népdalt, balladát éppen tőle gyűjtöttek újra, többet pedig eleve csak ő énekelt el a gyűjtőknek, rengeteg népdalt és balladát tud. Holec Ilonka a Csemadok mellett működő Alsóbodoki Asszonykórust 1979 óta vezeti.

Vojtek László

   Középiskolás kora óta tagja a Csemadok Szenci Alapszervezetének. A vezetőség tagja volt akkor is, amikor 1964-ben első alkalommal megszervezték a Szenczi Molnár Albert Napokat. 1972-től a szenci alapszervezet elnöke, tagja volt a járási bizottságnak és a járási szervezet elnökségének is. 1989-ben a Csemadok Pozsony-vidéki Járási Bizottsága elnökének választották. Az 1989-es decemberi történések és az azt követő országos közgyűlés után bekerült a Csemadok országos elnökségébe. Oroszlánrészt vállalt abból a munkából, melyen eredményeként Szenczi Molnár Albert szobrot kapott.

Száraz Erzsébet

   A nagyfödémesi Száraz Erzsébetről lapunkban külön olvashatnak.

   Az Életmű Díjak átadását követően Kiss Beáta értékelte az országos esszéíró pályázatot. Ismertette, hogy az idei pályázat során, melybe közel 30 esszéíró kapcsolódott be, leginkább az anyanyelv művelése, ápolása, megőrzése foglalkoztatta a szerzőket.

Eredmények:

• 1. kategória – 1. díj: Bukovszky Borbála, Kossányi József Alapiskola és Óvoda, Szentpéter
• 2. kategória – különdíj: Trgiňa Marcel, Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola, Komárom
• 3. kategória – 1. díj: Balla Rózsa, Léva

   A pályázat fődíját Csehy Flóra, a komáromi Selye János Gimnázium diákja kapta. Felkészítő pedagógusa, Farkas Adrianna.

   Az esszéírópályázat kiértékelése után a szenci Möggyes Néptáncegyüttes Vág-Garamközi táncokat mutatott be Régen volt, soká lesz – Egyszervolt táncaink című összeállításában.

   Csemadok Közművelődési Díjban részesült Balík Judit (Nagykürtösi járás), Horváth Zsuzsanna (Rimaszombati járás), Moravek Iveta (Dunaszerdahelyi járás), Száraz Erzsébet és Száraz László (Érsekújvári járás), Strešňák Gábor (Szenci járás) Végh Piroska (Galántai járás) és Üveges Róbert (Nagymihályi járás). Az elismerést Köteles László, Mézes Rudolf és Hrubík Béla adták át.

Balík Judit

   Az ipolynyéki Balík Judit gimnazista korában Vas Ottó irodalmi színpadának volt a tagja, főiskolásként a nyitrai kollégiumi rádió magyar adásának volt a szerkesztője és bemondója. A főiskola után, visszatérve szülőfalujába, aktívan bekapcsolódott a kulturális és társadalmi életbe. A színjátszással több évtizede összefonódik az élete, kezdetben szereplőként, a későbbiekben pedig rendezőként tevékenykedett. Csoportjával többször szerepelt az Egressy Béni Színjátszó Fesztiválon. 2005-től az ipolynyéki színjátszók irányítója.  2024-ben a színjátszó csoport sokéves eredményes munkája elismeréseként országos kitüntetésben részesült, a Csemadok Érdemes Művészeti Csoportja címet érdemelte ki.

Horváth Zsuzsanna

   A rimaszombati Horváth Zsuzsanna a kultúrával már gimnazistaként kapcsolatba került. Ekkora datálódik Csemadok tagságának kezdete is. A Csemadok Rimaszombati Alapszervezetének vezetőség tagjaként részt vesz a város magyar kulturális életének szervezésében. Emlékestek, kávéházi beszélgetések, Tompa-napok, színházi előadások, gyermektáborok szervezője. A Csemadok Rimaszombati Alapszervezete égisze alatt működő Blaha Lujza Vegyeskórus aktív tagja, a Gömöri Kórustalálkozó egyik szervezője. 2009-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja.

Moravek Iveta

   Nyolc évesen kezdett el citerázni a Hodosi citerazenekarban, amellyel bejárta a járás falvait és városait. De felléptek Budapesten, Tiszakécskén valamit Prágában is. Egészen felnőtté válásáig aktív tagja volt a csoportnak. Majd belépett a Csillagfürt népdalkörbe, ő vezeti a 2009-ben alakult, a népdalkört kísérő citerazenekart. Több mint 14 éve a Csemadok Nagyabonyi Alapszervezetének elnöke, a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának tagja. Aktív segítője az országos jelentőségű Bősi Kulturális Ünnepélynek.

Száraz László és Erzsébet

   Száraz László a Nagykéri Csemadok Alapszervezet tagja, vezetőségi munkáját titkárként kezdte, 2008-tól 16 éven át volt a szervezet elnöke. Több mint 10 éve tagja a Csemadok Érsekújvári Területi Választmány elnökségének. Felesége, Erzsébet a nagykéri Mórinca néptánccsoport szíve-lelke. Fáradhatatlanul szervezi a tánccsoport próbáit, fellépéseit, táborokat szervez, de ha arra van szükség, akkor viseletet varr, gyöngysort készít a táncosoknak. A házaspár a Nagykéri Vegyes Éneklőcsoportnak is oszlopos tagja.

Üveges Róbert

   A Csemadokba még az 1970 években, középiskolás korában lépett be, és már akkor a kassai Ipariban lelkesen végezte a Csemadok tagsággal járó feladatokat.

   Az iskola befejezése után szülőfalujában, Kaposkelecsényben segítette éveken keresztül a Daloló Ung-vidék népzenei fesztivál szervezését. Feleségével együtt vezette a helyi Csemadok krónikáját. Kezdeményezője volt a 45 éve tartó, határon átnyúló közösségi kapcsolat kialakításának a felvidéki Kaposkelecsény és a magyarországi Tiszakanyár települések között. Nagykaposra költözve átlépett a Csemadok Nagykaposi Alapszervezetébe. Aktív vezetőségi tagja a szervezetnek, a területi választmánynak, és több cikluson keresztül tagja volt az országos tanácsnak is. Valamennyi meghatározó Csemadok-tevékenységnek a részese volt a régióban: a nagy visszhangot keltő Turul-szobor állításnak 1996-ban, a Szent István szobor állításnak, vagy a helyi Magyar Közösségi Ház létrehozásának is. 

Végh Piroska

   A felsőszeli Végh Piroskáról lapunkban külön olvashatnak.

Strešňák Gábor

   Strešňák Gábor gimnazistaként kezdet táncolni, 1993-tól az Ifjú Szívek táncosa, majd 1996-ban átlépett a Szőttes Kamara Néptáncegyüttesbe, azóta a Szőttes tagja felségével, Dagmarral együtt. A néptánccal „megfertőzte“ saját gyermekeit is, fia szintén a Szőttesben táncol, a lánya pedig  a budapesti Bartók Néptáncegyüttesben.

   Szülővárosában, Szencen feleségével közösen gyermek tánccsoportot alapított. A Möggyes Gyermek Néptáncegyüttes 2009 óta működik a Szenczi Molnár Albert Alapiskola köreként, illetve a Csemadok Szenci Alapszervezete mellett. Jelenleg két korcsoportban dolgoznak, tagjainak száma eléri a 60 főt. Strešňák Gábor a Szenci Városi Múzeum szakmai vezetője. Számos olyan témát karol fel, amelyekkel a magyarságot és a Csemadok munkáját segíti.

   A Közművelődési díjak átadását követően a Felsőszeli Mátyus Néptáncműhely Höcögők csoportja előadásában Galgamenti táncokat láthattak a megjelentek, amelyhez a Bendő Zenekar húzta a talpalávalót.

A Gyurcsó István-díjat ez évben Czingel Magdolna (Pozsonypüspöki) vehette át.

Czingel Lászlóné

   A Csemadok odaadó és felkészült adminisztrációs és gazdasági szakembere, a gazdasági osztály szakelőadója volt 23 éven keresztül.

   A Pozsonypüspökiben lakó Czingelék végig Csemadok tagok és a népművészet (néptánc) megszállottjai voltak. Czingel László koreográfus, tánccsoportvezető, a Csemadok Pozsony-vidéki Járási Bizottságának titkára, a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója volt. Czingel Magdolna még mai is rendszeres látogatója a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezet és az óvárosi, illetve ligetfalui szervezetek rendezvényeinek.

Az idei Fábry Zoltán-díjat Göncz László kapta.

Göncz László a muravidéki (szlovéniai) Alsólendvával összenőtt Hosszúfaluban élő történész, író és kisebbségkutató. Kutatói tevékenysége elsősorban a Muravidék utóbbi másfél évszázados történelmének, etnikai, vallási és nyelvi helyzetének, valamint kultúrájának a feltárására, továbbá a muravidéki magyarság 1918 utáni helyzetének, szervezettségének és érvényesülésének mélyreható vizsgálatára terjed ki. Szépirodalmi alkotóként számos mű szerzője. 

Az 1980-as évek közepétől a muravidéki magyar érdekvédelmi szervezet művelődésszervezőjeként, 1989-től annak titkáraként tevékenykedett. Három cikluson keresztül az 1993 őszén létrehozott lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet alapító igazgatója volt.  A 2002-ben megalakult Muravidéki Magyar Tudományos Társaság alapító tagja, az egyesület első elnöke. A 2008-tól 10 évig a magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselője volt.

 Göncz László kezdeményezője volt a Csemadok és az MNMI közti együttműködésnek. Ennek eredményeként alakulhattak ki a máig tartó gyümölcsöző kapcsolatok a Muravidéken és a Felvidéken lévő önkormányzatok, kulturális csoportok között. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok szervezésében Budapesten, akárcsak nálunk Mátyusföldön és Komáromban is.

A díjak átadását követően a Galántai Kodály Zoltán Daloskör lépett színpadra Józsa Mónika vezényletével, kísért Ternóczky István orgonaművész. Az országos ünnepség az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz közös eléneklésével zárult.

Szomolai Andrea írása és a Csemadok TV adatai alapján összeállította Szabó Figyes

Fotók: Szomolai Andrea Ma7

Száraz Erzsébet

Életmű díjas

   1970 óta a Csemadok tagja, aktív versmondóként, esztrádműsorok és nótaestek műsorvezetőjeként kapcsolódott be a Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezetének munkájába. 1975-től a vezetőség tagja, ahol a kultúrfelelős munkáját bízták rá. Jó szervezőmunkájának köszönhetően rendszeres író-olvasó találkozókon ismerkedhettek meg a nagyfödémesiek a szlovákiai magyar irodalom színe javával. Szavalóként, táncosként, színjátszóként belekóstolt a sikerekbe, és így a Csemadok tagjaként aktív szereplője lett a Csemadok Nagyfödémesi Alapszervezete keretében működő csoportoknak: a néptáncosoknak, a színjátszó- és esztrád csoportnak, szavalóként ott volt a kisszínpadban, sikerrel szerepelt a különböző versenyeken, fesztiválokon.

   1980-tól a Nagyfödémesi Kulturális Központ vezetőjeként a község valamennyi társadalmi szervezetének munkáját segítette, de a Csemadok mindig kiemelt helyet kapott tevékenységében.

   1979-ben férjével, Száraz Pállal közösen alapították újra a nagyfödémesi színjátszócsoportot, amely egészen 1989-ig aktívan működött. A tíz év alatt kilenc egész estét betöltő színdarabot mutattak be. A csoport a járási és kerületi versenyekről minden alkalommal díjakkal tért haza. A színjátszás mindig a szívügye volt, ezért 1997-ben kollégájával Hanzel Lajossal közösen indították útjára a több mint tíz éven át működő Nagyfödémesi Mákvirágok Esztrádcsoportot, amely egészen 2009-ig dolgozott aktívan. A tíz egész estét betöltő esztrádműsor mellett két színdarabbal is megörvendeztette a közönséget 

   2002-től a Nagyfödémesi Alapszervezete elnökeként irányítja a ma már közel 700 tagú alapszervezet és közel 30 tagú vezetőség munkáját.  2003-tól tagja a Galántai TV elnökségének és az Országos Tanácsnak is. 2009 és 2016 között a TV elnöki tisztségét is betöltötte. 2017 óta TV alelnöke.

Végh Piroska

Közművelődési díjas

   Végh Piroska az érettségi után kezdett aktívan tevékenykedni a Csemadokban. Tagja volt a pozsonyi Ifjú Szívek énekkarának. 1984-től a Csemadok Felsőszeli Alapszervezete mellett működő Rozmaring vegyeskarban énekelt. A Csemadok alapszervezetének évtizedek óta vezetőségi tagja, majd alelnöke, jelenlegi elnöke. A Galántai Területi Választmány tagja. A Települési Értéktár alelnöke. 2014-ben Mészáros Magdolnával közösen megalapították a a helyi citerazenekart.

   Fontosnak tarja a közösségi munkát, havi szinten tartanak rendezvényeket Felsőszeliben. A szervezet énekkara, citerazenekara és tánckara mellett a könyvbemutatók, a farsangi nótaestek, a folklórfesztiválok, a kiállítások, a népzenei találkozók, adventi koncertek, szüreti felvonulások és bálok, a Kodály Napok keretében koncertek a helyi templomokban, mind az elődök hagyományainak éltetését szolgálják. 

   Megálmodta és színre vitte Petőfi: A helység kalapácsa című komikus eposzát, melyben a szervezet kultúrcsoportjai is részt vettek: énekeltek, citeráztak, táncoltak. A többször előadott mű a környéken sok derűs percet nyújtott a nézőknek és a szereplőknek.

   Szorosan együttműködik a helyi alapiskolával és óvodával, a nyugdíjasok klubjával, az egészségkárosultak szervezetével.

   Támogatja az emlékjelek felállítását, ezek eszünkbe juttatják a történelmi igazságtalanságokat, ill. megerősítik tartásunkat, hogy magyarnak születtünk.

   Mindemellett az írott szövegek, brozsúrák, könyvek kiadását is maximálisan segíti, hogy az utókornak legyenek meg a hiteles források az elődök gyötrelmeiről, illetve szokásairól.

   A területi választmány elnökségének tagjaként aktívan kiveszi részét a régióban, a Mátyusföldön megvalósuló országos és nemzetközi rendezvények előkészítéséből, megvalósításából.