Amikor tavaly márciusban bekopogtatott hozzánk is a hívatlan vendég, még álmunkban sem gondoltuk volna, hogy bő egy évre rá még mindig itt lesz közöttünk. Próbára tett minket, és sajnos nem mindenki állta ki a vele járó megpróbáltatásokat.
Sok mindent kellett megtanulnunk az elmúlt időszakban és ez néha fárasztó volt, de fontos, hiszen a túlélést jelentheti, ha nem felejtjük otthon a maszkot és a kézfertőtlenítőt; ha tartjuk a távolságot másoktól; ha előrelátóan és mértéktartóan vásárolunk a boltban. Ha megtanuljuk elfogadni, hogy nem találkozhatunk azokkal, akiket a legjobban szeretünk.
Megtanultuk, hogy mi kell a boldogsághoz, és mi az, ami elég hozzá…
A boldogsághoz néha elég egy reggeli séta, egy telefonhívás, egy virágzó fa, vagy az, ha láthatom, ahogy növekszik a paradicsom, amit elültettem.
Megtanultuk, hogy egyénileg is helyt kell állni, félre kell tenni a régi sérelmeket, új barátságokat, szövetségeket kötni, segíteni, támogatni kell egymást, valamint erősnek, fegyelmezettnek kell lenni, mert csupán egymásra és magunkra is figyelve vészelhetjük át ezt a helyzetet.
Újra meg tanított bennünket értékelni a kis, mindennapi dolgokat, boldog röpke pillanatokat, együttléteket szeretteinkkel, melyek felett azelőtt simán elmentünk, illetve természetesnek vettük. És nem utolsósorban megmutatta azt is, hogy valójában milyenek az emberi kapcsolataink.
Mi szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hiszen habár az utolsó személyes találkozások óta több hónap is eltelt, kedves tagjaink majd mindennap telefonon érdeklődnek hogylétünk felől. Elmesélik, hogyan telnek napjaik, mivel foglalatoskodnak, hogyan boldogulnak az unokák az online-oktatással, érkeznek a finomabbnál finomabb receptek, gazdagodik a készülő receptgyűjteményünk.
Már látjuk a fényt az alagút végén, lassan készülődünk a nyitásra, folynak a tatarozási munkálatok a Megbecsültek Társasága új irodáján, a Pázmány Péter Alapítvány épületének földszintjén, Galántán. Remélhetőleg május végén beköltözünk, és június elején, ha a járványügyi helyzet is megengedi, újra találkozhatunk kedves tagjainkkal személyesen is.
Addigis legyünk felelősségteljesek, vigyázzunk egymásra, és bátran jelentkezzünk védőoltásra, hogy szabadabban tudjunk mozogni, élni, egymással találkozni.
Nagyon várjuk már a nyári időszakot, a meleg napsütést, az új közös élményeket, és az örömteli viszontlátást.
Továbbra is szívesen fogadjuk a kipróbált recepteket, várjuk ötleteiket, javaslataikat a régi telefonszámokon:
Kedvcsinálásként próbálják ki egy kedves barátunk, Szabó Mária által beküldött receptet. Jó étvágyat hozzá!
Kókuszos szelet
Hozzávalók a tésztához: 30 dkg simaliszt, 8 dkg porcukor, 21 dkg margarin, 1 vaníliás cukor, ¾ csomag sütőpor, 6 tojás sárgája, 1 citrom szeletelt héja
Hozzávalók a krémhez: 6 tojásfehérje, 25 dkg kristálycukor, 25 dkg kókuszliszt, baracklekvár
A fenti hozzávalókból tésztát gyúrunk, kisodorjuk egy nagy tepsi méretére. Rákenjük a baracklekvár. A 6 tojásfehérjéből kemény habot verünk, lassan adagoljuk hozzá a kristálycukrot, majd végül a kókuszlisztet is belekeverjük. Az egészet ráöntjük a lekváros tésztára és az előmelegített sütőben megsütjük.
Menü |