A mi Kodályunk

   Egy filmbemutató margójára

   A 2017-es jubileumi Kodály Emlékév végén keresett fel bennünket Petrovics Eszter, a Duna Televízió egykori szerkesztő-rendezője, hogy Kodály Zoltánról szeretne filmet rendezni, amelyhez kéri a közreműködésünket. A telefonos és e-mail-es kapcsolat után a múlt év januárjának elején találkoztunk a Kodály emlékhelyeknél Galántán, hogy azután forgatócsoportjával eljöjjenek a Kodály Zoltán Galánta Díszpolgárává avatásának 75. évfordulója alkalmából, az egy évvel ezelőtt május végén rendezett emlékünnepségünkre. Tudtuk, hogy rendezvényünk külföldi vendégegyütteseihez hasonlóan elmentek ők is Nagyszombatba, illetve azt is, hogy felkeresték azokat a zoboralji településeket, ahol több alkalommal folytatott népzenei gyűjtőmunkát Kodály Zoltán.

   Azt, hogy a filmesek és a forgatócsoport milyen kitűnő munkát végeztek nálunk, és mi minden zajlott a háttérben, csak a 2019. április 11-i bemutatón láthattuk Budapesten a Pesti Vigadó nagytermében, melyet színültig megtöltöttek a magyar ének- és zenei élet, a magyar kórusmozgalom jeles személyiségei, szerelmesei.

   Körítésként hadd álljanak itt az ünnepi köszöntőt mondó Vashegyi Györgynek, a Magyar Művészeti Akadémia elnökének a gondolatai:

   „Az ókori görög kultúrában a zene az általános műveltség része volt. Platón így írt erről: „azért van olyan nagy fontossága a zenei nevelésnek, mert ritmus és dallam hatolnak be legjobban a lélek belsejébe, azt hatalmas erővel megragadják, s jó rendet hozva magukkal – azt, aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű emberré teszik… A zene nem végződhetik másutt, mint a szép szeretetében”. Azaz az isteni eredetű „muziké”-nek erős erkölcsi hatása van, mely kiterjed és képes hatni az emberi jellemre és viselkedésre is.

   Kodály Zoltán – mára az egész világon elterjedt – filozófiája is erre a gondolatra épült, zenei anyanyelvünket, népdalainkat véve alapul. Kodály zseniális zeneszerzői tevékenysége, zseniális tanári egyénisége és szintén zseniális tudós volta összefonódott, hatott egymásra, hogy ezt az óriási teret – „A zene mindenkié” – megvalósítsa. Életcéljává vált a magyarság, elsősorban jövőnk záloga, az ifjúság kiművelése, és egész életén át harcolt érte. A teljes ember nevelését célozta meg, értelmi és érzelmi szempontból egyaránt (nem elfelejtkezve a testnevelés, a fizikum karbantartásáról sem - ismét a görögök nyomán). A rengeteg időt, szervezést, munkát igénylő feladat óhatatlanul a klasszikus zeneszerzői tevékenységétől is elvett időt – hány, a Psalmus hungaricushoz hasonló, professzionális zenészek előadására szánt művet alkothatott volna még? Ám ő időt és energiát nem sajnálva számtalan pedagógiai célzattal készült zeneművet is írt, hogy az ifjúságnak – népdalaink „tiszta forrása” mellett – a legmagasabb színvonalú zeneművek segíthessék fejlődését.

   Kodály nyomán haladva ma is tudjuk és valljuk, hogy a zenei nevelés csodákra képes. Kodály a zene személyiségfejlesztő erejéről mondta: „mechanizálódó korunk olyan úton halad, melynek végén az ember géppé válik. Ettől csak az ének szelleme véd meg.” A jövőbe látott!

   Én sem írhatnám ezeket a szavakat, ha nem a kodályi örökségben nőttem volna fel. Gyermekkorom óta végigkísér Kodály szellemisége.

   A Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, a határok nélküli, történelmünkből adódóan országokon átívelő, egyetemes magyar kultúra megjelenítése és támogatása mellett kiemelt célom a minőségi zenei nevelés fontosságának határozott képviselete és erősítése – szükségünk van rá!

   Nagy örömmel tölt el, hogy Akadémiánkkal támogathatjuk a Kodály Zoltán fiatal éveiről készült filmalkotást, szeretettel ajánlom ezt a művet minden zeneszerető és kultúránk iránt érdeklődő ember figyelmébe”.

   Ezek voltak Vashegyi Györgynek a filmbemutató előtt elhangzott ünnepi gondolatai. A mi Kodályunk című film nézőiként másfél év munkáját tekinthettük meg. Láthattuk, hogy a film rendezője, Petrovics Eszter egyszerre van felvértezve zenei és filmes tudással. A mostani fim készítése során valamennyire új műfajban próbálta ki magát, a fiatal Kodály alakja pedig revelációként hatott rá.

   Petrovics Eszter dokumentumtrilógiájának első része a fiatal Kodály életét mutatja be a legváltozatosabb eszközökkel. A filmben kulcsszerepet kap két fiatal zenész, akik nem csak megszólaltatják Kodály darabjait, de izgalmas gondolatokat is megosztanak egymással és a nézőkkel a zeneszerző életéhez és műveihez kapcsolódva. Devich Gergely csellóművésszel és Ránki Fülöp zongoraművésszel a múlt évi májusi koncert alkalmával már volt szerencsénk személyesen is találkozni, és őszintén reméljük, hogy a Galántai Karácsonyi Zenei Napok egyik csúcspontja lesz A mi Kodályunk című film felvidéki ősbemutatója.