A MAGYAR KULTÚRA NAPJÁT ÜNNEPELTÜK

   A Magyar Kultúra Napja tiszteletére a Csemadok Galántán rendezte országos emlékünnepélyét. Ennek keretében került sor a Csemadok-díjak átadására. Az országos rendezvényen beszédet mondott Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Forró Krisztián, a Szövetség párt elnöke is.

   Elsőként Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta a magyar iskolába való beíratás fontosságát. Kiemelte, hogy a Csemadok a magyar kultúra szervezője. Dolgozzunk olyan odaadással, ahogy tették és teszik azt azok, akik ma átveszik a Csemadok kitüntetését.

   Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is köszöntötte az ünneplőket. Mint mondta, a magyar kultúra napján a sokszínűséget is ünnepli nemzetünk, a magyarság páratlan nyelvi és zenei hagyományait, amelyek segítenek a megmaradásban. Feladatunk a helyes út követése, fennmaradásunk alappillére a magyarság helyben, otthon maradása, ezért segíti a magyar kormány a kulturális és oktatási intézményeket, a Csemadokot is, amely több mint négyszáz alapszervezetével szinte minden magyarok által lakott településen jelen van.

   Potápi Árpád János gratulált a Szövetség pártnak a helyi és megyei választásokon elért eredményéhez is, kiemelve az erős politikai képviselet jelentőségét.

   Az ünneplőket Forró Krisztián, a Szövetség elnöke is köszöntötte. „A kultúra egy-egy nép vagy nemzet szellemi értékének összessége, s ebben az a legcsodálatosabb, hogy az idő próbáját az arra érdemes alkotások, gondolatok állják ki. Igaz, az utóbbi években ez a folyamat a közösségi hálók logaritmusai miatt kicsit összekuszálódott, de mi a szintén kétszáz évvel ezelőtt született Madách Imrétől megtanultuk, hogy: „Amit tapasztalsz, érzesz és tanulsz, Évmilliókra lesz tulajdonod“ – mondta Forró Krisztián.

   Az ünnepség a Csemadok-díjak átadásával folytatódott.

A Csemadok Életmű Díjat négyen vették át

   Baranyay Alajos, akit 1992-ben választották meg a Csemadok Zsigárdi Alapszervezetének elnökévé, a mai napig ő tölti be ezt a tisztséget. Irányítása alatt az alapszervezet fontos szerepet tölt be nemcsak a település, hanem a régió kulturális, társadalmi életében. Az alapszervezet keretében működő öntevékeny művészeti csoportok rendszeres résztvevői a különböző országos rendezvények járási, területi és több esetben országos fordulóinak is. Többször felléptek Erdélyben, a Vajdaságban, Szlovéniában, a Muravidéken, Burgenlandban és Csehországban. Baranyay Alajos tagja a Galántai Területi Választmánya Elnökségének, valamint a Csemadok Országos Tanácsának. 2016-tól a Galántai TV elnöke.

   Csobádi Magdaléna 1969-ben választották Csemadok elnökévé Jabloncán. Megalakította a színjátszó csoportot, mely sikeresen szerepelt a helyi és a szomszédos települések közönsége előtt. Alapítója az 1972-ben létrejött a Búzakalász éneklőcsoportnak. 47 éven keresztül foglalkozott magyar ajkú gyerekekkel, a községben összegyűjtött tárgyi értékeket őrző kis múzeum is az ő nevét dicséri.

   Dániel Erzsébet a hatvanas évek végén kezdte kulturális, közéleti és népművelői tevékenységét, Gyurcsó István költővel, a Csemadok központjának munkatársával szervezték a régióban az író-olvasó találkozókat. 2006 és 2009 között ő volt a területi választmány elnöke.  Példamutató szervezője az önkéntes néprajzi gyűjtőmunkának, és lelkes népszerűsítője a kurtaszoknyás falvak népi kultúrájának nemcsak idehaza, hanem az egész Kárpát-medencében.

   Szalay Rozália 1991-től Kolozsnéma polgármestere. Középiskolás kora óta a Csemadok tagja. A településen rendszeresen megrendezett Járási Dal- és Táncünnepélyt szervezője, támogatója.

A Csemadok Közművelődési Díját öten vehették át

   A nyárasdi Balogh László, aki 1984-ben csatlakozott a Sarló citerazenekar ifjúsági csoportjához, 1993 óta a Sarló citerazenekar vezetője. 1995-től a Csemadok helyi alapszervezetének vezetőségi tagja, valamint a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmányának elnökségi tagja. 2007-ben megalapította a Hunor nevet viselő országos citerazenekart.

   A kamocsai Gál László, aki fiatalon, 10 évvel ezelőtt került a Csemadok helyi szervezetének élére. Kiemelkedő feladatának tartotta a szervezet megerősítését. Érdeklődése sokrétű, a falu néprajzi, helytörténeti, irodalmi értékeinek tudója, a település élő krónikája.

   A nemeskosúti Botló Péter barátaival együtt Vágsellyén megalapította a Baráti Kör Táncegyüttest. Rövid ideig a pozsonyi Szőttes próbáit is látogatta. Oktatói Varga Ervin, Karsayné Dókus Margit és Jánosík Zoltán voltak. Karsay Tibor bácsitól, az akkori Új Hajtás mindenesétől betekintést nyerhetett egy táncegyüttes működésébe és rengeteg tapasztalattal lett gazdagabb. Több éven keresztül vezetőségi tag volt Diószegen. 1992-ben az alapiskola diákjaiból újjászervezte a táncegyüttest. 2000-ben családjuk Nemeskosútra költözött. 2002-ben a helyi alapiskola diákjaiból egy gyermek néptáncegyüttest alapított, mely később a Berkenye Néptáncegyüttes néven vált ismertté. 2011 és 2019 között elnöke volt a Csemadok Nemeskosúti Alapszervezetének. Bekapcsolódott az Országos Népművészeti Fesztivál szervezésébe, a galántai Kodály Zoltán Gimnáziumban néptáncot tanított, segítette a kismácsédi Gyékényes folklórcsoport munkáját is.

   Kelemen Mária 1996-ban megalakította a Rózsaszirom női éneklőcsoportot, melynek célja, hogy az idősebb generációk által még ismert népdalokat megismertessék a fiatalabbakkal. 2022-ben az Ipolyszécsénykén megrendezett Palóc Világtalálkozó programjainak szervezésében, lebonyolításában is aktívan közreműködött.

   Demko Mária, a Nagyidai Csemadok Hagyományőrző Csoport vezetője jelentősen hozzájárult a helyi és a régió népművészeti csoportjai kulturális, szellemi gyarapodásához, magyarságunk megtartásához. Vezetésével a nagyidai hagyományőrző csoport tagjai több mint három évtizede megszakítás nélkül, töretlen erővel és odaadással ápolják és terjesztik a magyar kultúrát.

A Gyurcsó István Díj Losoncra került

   Az elismerésben Galcsík Károly részesült, aki a Csemadok Losonci Területi Választmányának volt a titkára, négy évtizede áll a Csemadok, a közösség szolgálatában. Több településen neki köszönhetően alakult meg a Csemadok-alapszervezet. Számos rendezvény fűződik a nevéhez, gyerektáborok, író-olvasó találkozók, fesztiválok.

A Fábry Zoltán Díjat Dupka György kapta

   A kárpátaljai Dupka György történész, irodalmár, kiadói főszerkesztő, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a Szolyvai Emlékpark felelős titkára. 1968-tól publikál. Költőként indult, két verseskötete jelent meg. 1990-től a kárpátaljai magyarság múltjával foglalkozik. Több mint 20 kötet szerzője. Tagja a Magyar Írószövetségnek, alapító-elnöke a kárpátaljai írástudókat, művészeket is tömörítő Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének. Felelős titkára a Szolyvai Emlékpark-bizottságnak. Ungváron megszervezte a Sztálinizmus Kárpátaljai Áldozatainak Emlékmúzeumát. Az MTA köztestületének külső tagja, a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat beindítója és gondozója.

   Az ünnepi műsorban Dráfi Mátyás előadásában a közönség a Himnuszt hallhatta, Szőcs Eszter pedig Petőfi Sándor A szerelem országa című versét adta elő. A galántai Csízió Díákszínpad tagjai Madách Imre Az ember tragédiája című művéből adtak elő részleteket, majd Arany János Tetemrehívás című darabját mutatták be. A Besenyői Citerások magyarbődi dallamokat játszottak, a Kodály Zoltán Daloskör pedig Liszt Ferenc Magyar ünnepi dal, Kodály Zoltán – Ady Endre Fölszállott a páva és Bárdos Lajos Erkel szózata című műveit adta elő.

   A rendezvényen értékelték ki a Csemadok által kiírt esszéíró pályázatot is.