logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  48/142 >>

A Kodály Zoltán emlékszoba felavatása Galántán

19.11.2018 14:19

   2018. október 23. jelentős mérföldkő lett Galánta város történelmében. Ekkor nyitották meg ünnepélyes keretek között a neogótikus Esterházy-kastély felújított északi szárnyában a Kodály Emlékszobát, mely a Galántai Városi Hivatal, a Városi Művelődési Központ, a Galántai Honismereti Múzeum, a Csemadok Galántai Területi Választmánya és Városi Szervezete bábáskodásával jött létre, s méltó emléket állít a világhírű zeneszerzőnek.

   Már napokkal a megnyitó előtt nagy volt a nyüzsgés az emlékszobában, ahol a kiállítás egy része már készen volt, de a vitrinek még üresen álltak. A Csemadok, a kultúrház és a múzeum néhány dolgozója napokig válogatta, rakta a felhalmozott anyagokat. Szerencsére a bőség zavarával küzdöttünk, hisz a zeneszerző életéből összeállított fényképek, dokumentumok, emléktárgyak még egy nagyobb helyiséget is megtöltöttek volna. Nem volt könnyű kiválasztani a legjobb, legszebb, legfontosabb dokumentumokat, de Mézes Rudolf vezetésével ez végül sikerült. A megnyitóra minden a helyén volt, még a folyosó falára is felkerültek a bekeretezett plakátok, fényképekkel illusztrált események tablói. Az érdeklődők számos képet láthatnak a Mester gyermekkorából, a galántai évekről, megtekinthetik első bizonyítványait, s követhetik életútját és életművét egészen haláláig.  Számos érdekes fotó, műsorfüzet, emléktárgy kerül itt közszemlére olyan jelentős eseményekről, mint a Kodály Napok vagy a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny.

   A Kodály Emlékszoba és a kiállítás megnyitóján ünnep beszédet mondott Kertész Attila egyetemi docens, Liszt-díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnöke, majd Mézes Rudolfnak, a Csemadok országos alelnökének szavai után a rendezvény résztvevői megtekinthették az emlékszobát, és azután átvonultak a kultúrházba, ahol ünnepi koncertre került sor a Kecskeméti Napok és a Galántai táncok első bemutatója 85. évfordulójának az alkalmából.

 

Futó Mária


 

   Tisztelt ünneplő közönség, kedves barátaim!

   Köszönöm a meghívást erre az ünnepi alkalomra, szeretettel köszöntöm önöket a Magyar Kodály Társaság nevében. Köszönöm a város vezetőinek, a CSEMADOK választmány vezetőjének, tagjainak, hogy „a város fiának”, Kodály Zoltánnak – „Félig-meddig galántai vagyok magam is: ott töltöttem gyermekkorom legboldogabb hét esztendejét, mondta 1933-ban - a Neogótikus Kastély északi szárnyában emlékhelyet kerestek és ma felavatják.

   Az esemény rangjához méltó, hogy 85 évvel ezelőtt 1933. október 23-án mutatták be Kodály remek művét, a Galántai táncokat. A Mester tánc-rondója vérbő verbunkos zene, melyet a virtuóz zeneszerzői technika magasrendű szimfonikus alkotássá emelt. A bemutató előadás a Budapesti Filharmóniai Társaság 80 éves jubileuma alkalmából szólalt meg egy nagyszerű Dohnányi és Bartók darab társaságában.

   Kodály gyermekkorának akart emléket állítani, egyben a régi galántai hagyományt akarta folytatni. Tóth Aladár írja: „egy régen eltemetett magyar világ alakjait idézi, de ugyanakkor világosan érezzük, hogy ezek az alakok csak most ebben a zenekölteményben kezdik élni igazi életüket.”

   Kodály mondja 1933-ban: „Néhány éve, a Nemzeti Zenede könyvtárában, egy pár sárgult füzetet talált dr. Major Ervin. Magyar táncok voltak, bécsi nyomtatványok a XVIII. század végéről. Innen kerültek elő a galántai táncok témái is. Hogy miért galántaiak? Egyik füzetnek ez a címe: Válogatott magyar nemzeti táncok zongorakivonatban, különféle galántai cigányoktól.

   Viccesen mondja a szerző: „Ha hozzátettem egyet-mást, azért van joguk a címre.” Emlékezik, hogy híres volt akkor is még a galántai banda Mihók János prímás vezetésével, bár a régi táncokból már egyet sem tudtak, de ez volt az első cigányzenekar, akiket először hallott. Még híresebb lehetett a száz évvel azelőtt muzsikáló együttes, az ősök, akiknek és szép galántai gyermekkorának állít emléket a Galántai táncokban. Legyen ez hírmondó, hadd folytassa ez a kis mű a régi galántai hagyományt, mondta Kodály.

   Este hallani fogjuk az általa „kis műnek” nevezett kiváló alkotást. Köszönjük a szép esti koncertet is Galántának.

   Köszönjük a Magyar Kodály Társaság nevében azt a kiemelkedő ívű eseménysorozatot, melyet a „Kodály évben” rendeztek és szerveztek, de annak lezárása után már folytatódott Kodály díszpolgárrá avatásáról való megemlékezéssel, és ma a Kodály emlékszoba felavatásával a Galántai táncok 85 évvel ezelőtti bemutatója tiszteletére.

                                                                                                  

Kertész Attila, egyetemi docens,

                                                             Liszt – díjas karnagy, a Magyar Kodály Társaság elnöke


 

   Tisztelt Jelenlévők!

   A mai ünnepi rendezvény szervezői nevében engedjék meg, hogy én is nagy tisztelettel és szeretettel köszöntsem Önöket ezen a jeles eseményen.

   A mai napon városunk egy újabb Kodály emlékhellyel gyarapodik.

   A városi önkormányzat kulturális- és kereskedelmi bizottságainak javaslatára az Esterházyak ősi fészkében megnyílnak a Kodály Zoltán emlékszoba ajtajai, hogy fogadják azokat, akik kíváncsiak városunk nagy fiának az életére és munkásságára.

   Néhány tárlóban és az emlékszoba falain olyan képek, dokumentumok, tárgyak fogadják az ide betérőket, melyek által szerettük volna bemutatni a „Mester” életének, munkásságának azt a szakaszát, mely szorosan kötődik városunkhoz, Galántához, valamint azt is szeretnénk megismertetni a látogatókkal, hogy hogyan, milyen módon próbáljuk őrizni azt az örökséget, melyet a mester ránk hagyott.

   A tárlókban látható fotók, dokumentumok, emléktárgyak által kívánjuk bemutatni azt a sokrétű tevékenységet, mellyel legalább részben igyekeztünk köszönetünket kifejezni Kodály Zoltánnak azért, hogy munkássága során sosem feledkezett meg a „hét legszebb esztendő városáról”, Galántáról, és csodálatos művével, a Galántai táncokkal az egész világon ismertté tette városunk nevét.

   Erről a sokrétű tevékenységről, a Kodály Napokról, a Kodály Kórusok Nemzetközi Találkozójáról, a Kodály Zoltán Daloskör munkásságáról, a Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűversenyről, az Anyanyelvi Napokról, a kerek évfordulók alkalmából megrendezett konferenciákról, koncertekről is ékesen szólnak az egyes tárlók anyagai és a folyosón látható tablók.

   Bízunk abban, hogy az emlékszoba nagysága és annak elsősorban a Csemadok által biztosított tartalma az idők előrehaladtával fokozatosan növekszik és bővül, és a hozzánk látogató vendégeken kívül sűrűn megtekinti városunk és Mátyusföld zeneszerető, Kodályt tisztelő lakossága.

 

Mézes Rudolf


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  48/142 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat