A jó zene építi az embert

   Kodály Zoltán halálának ötvenedik, születésének százharmincötödik évfordulója alkalmából idén Kodály-emlékévet hirdetett a Magyar Kormány. Ennek jegyében a Felvidéken is több emlékünnepséget szerveznek. Kodály Zoltán szorosan kötődött Galántához, azt vallotta, itt töltötte élete legszebb éveit.

   Kodály Zoltánra Galántán évente rendezvényekkel emlékeznek, az idei évben pedig még több eseményt szerveznek, az első ilyen a március 5-én megtartott Kodály Zoltán-emlékhangverseny volt a kultúrházban.

   A rendezvény nyitányában Illyés Gyula Bevezetés egy Kodály hangversenyhez című versét Hrbácsek Noszek Magdaléna adta elő. A vers szlovák változatát Marta Podhradská fordításában Molnár Lászlótól hallhatta a közönség. A rendezvényen részt vett Kecskemét város küldöttsége is. Kodály Zoltán Kecskeméten született, a zeneszerző szülővárosát Galántához testvértelepülési kapcsolat fűzi.

   Szabó József, Magyarország Pozsonyi Nagykövetségének ideiglenes ügyvivője ünnepi köszöntőben tisztelgett Kodály nagysága előtt. Kodály Zoltánt különös és mély kapcsolat fűzi Galántához – emelte ki Szabó József. Ifjúkorát itt töltötte, itt kezdett el hegedülni, zongorázni, csellózni, brácsázni. Kodály szinte polihisztor volt, hiszen azon túl, hogy zeneszerző volt és népdalokat gyűjtött, nyelvészkedett, és segítő jósága is közismert volt.

Születése még senkit nem tesz magyarrá

   Kodály úgy gondolta, a zene jobbá teszi az embert, mert a zene tartalmat hordoz. A jó zene építi az embert. Meggyőződése volt, hogy a zenei nevelést minél korábban el kell kezdeni, és a tiszta forrásra kell építeni – mondta az ügyvivő. Kodály Zoltán Galántán találta meg zenei anyanyelvünk egész kincsestárát, irodalmát, ami a magyar lélek és kultúra záloga. Születése még senkit nem tesz magyarrá – azért is meg kell dolgozni, írta Kodály 1939-ben. Szabó József szerint: ezek a szavak ma is aktuálisak, másként talán, mint akkor, de magyarságunk megtartása ma is a tét, és hol máshol lenne ez aktuális, mint a felvidéki magyar közösségben. Kodály módszere segítette a népzene megőrzését, dokumentálását, ezért is szentelik a 2017-es évet Kodály Zoltán emlékének. Ahogy a zeneszerző megfogalmazta: legyen a zene mindenkié.

   Szabó József  beszéde után elhangzott, hogy az UNESCO a Kodály-módszert felvette a szellemi világörökség listájára. Az ünnepi hangversenyen az első fellépő a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkara volt. Az 1965-ben létrehozott gyermekkar alapítója, Balogh Csaba vezeti a mai napig a kórust. Az előadásban felhangzott többek között Kodály Zoltán Nagyszalontai köszöntője.

   Kodály Zoltán tevékenységének köszönhetően egyre több énekkar jött létre. A kórusmozgalom virágkorát élte. A magyar zenei életben a kórusoknak még ma is nagyon fontos szerepük van. A több mint száz éves múltra visszatekintő székesfehérvári Alba Regia Vegyeskar  Kneifel Imre vezényletével Kodály Zoltán műveiből adott elő, felcsendült többek között a Horatii Carmen, a Székely keserves és a Szép könyörgés is. Kodály Zoltán Intermezzo című darabját a galántai Kodály String Trió tolmácsolásában hallhatta a közönség. A koncert folytatásában is a zeneszerző, népdalgyűjtő előtt tisztelegtek.

Kodály Zoltán egész életében nevelt

   Jozef Podhoranský csellóművész és Monika Mockovčáková zongoraművész az Adagio, majd a Szonatína című művet adta elő. Kodály Zoltán az operában járva azt tapasztalta, hogy elsősorban németül énekelnek, tanárának az volt a nézete, hogy a magyar jelleg a magasabb zene műveléséhez csak itt-ott alkalmas. Kodály Zoltán rácáfolt erre, mind a népdalokkal, mind az általa komponált művekkel. Ennek is ékes bizonyítéka volt a galántai emlékhangverseny. Czabán Angelika a Kodály által összegyűjtött népdalokból énekelt, zongorán Kéry Tamás kísérte őt. A közönség a jól ismert dallamokat együtt dúdolta az énekesnővel, felcsendült többek között a Megizenem édesanyámnak, a Kocsi szekér, kocsi szán, A csitári hegyek alatt és az Én elmentem a vásárba című népdal is.

   A Duó című művet Gyöpös István hegedűművész és Jozef Podhoranský csellóművész előadásában hallotta a közönség. Végezetül Gyöpös Krisztina zongorán előadta a Székely keserves című darabot. A Kállai kettőst pedig Gyöpös Krisztina és Gyöpös István játszották el.

   Kodály Zoltán egész életében nevelt, az volt a célja, hogy az emberből művelt ember, a tömegből értő közönség formálódjék. A zeneszerző előtt Galánta városa is tiszteleg: utcát neveztek el róla, két iskola és énekkar viseli nevét. Kodály Zoltán 1943-ban a város díszpolgára lett, van szobra, emléktáblája Galántán. A vasútállomáson a vonatok indulásakor és érkezésekor pedig az Esti dal ritmusai csendülnek fel – mondta Holop Zsóka, az est egyik moderátora.

   A koncert Berzsenyi–Kodály: A magyarokhoz című művével ért véget, amelyet a Galántai Kodály Zoltán Alapiskola gyermekkara és a székesfehérvári Alba Regia Vegyeskar énekelt el Kneifel Imre vezényletével. A koncert legvégén a karhoz csatlakozott a közönség is, és együtt énekelték el a magyar Himnuszt.

   A koncert ismét bizonyította, csodás anyanyelvünk mellett csodás a zenei anyanyelvünk is, melyet megőrizni mindannyiunk felelőssége.