Augusztusi receptek (2022)

Kedves főzőcskézők!

   Egy alkalommal azt mondta nekem az aranyos Róbi gyerek, hogy „Éva néni, én mindig elolvasom a receptjeit, de egyszer igazán gondolhatna ránk, vegetáriánusokra is”. Igaza van a gyereknek, de valahogy a vegák kiestek nálam a pixisből. Éppen ezért az augusztusi főzőcske kifejezetten nekik szól, már csak azért is, hogy a kertek most ontják a jobbnál jobb alapanyagokat. A receptek nem tartalmaznak semmilyen állati eredetű hozzávalót!

   Családomban imádjuk a jóféle húsos ételeket, de azért a zöldségeket is. Számomra elképzelhetetlen a vegánság, ettől függetlenül semmi bajom velük. Aki így akar étkezni, szíve joga, én nem fogok pálcát törni felette. Ti, kedves „húsevő, ragadozó” olvasóim, ettől függetlenül kipróbálhatjátok ezeket a recepteket, mert nagyon finomak, és egészségesek.

   A cukkini és a padlizsán a non plus ultra. A gulyástól kezdődően a lasagneig, főzve, sütve, töltve, párolva, rétegezve, sósan, édesen, ecetesen, hidegen, melegen… és még sorolhatnám, felhasználhatók.

Fokhagymás cukkini

   Ez spanyol étel, és akik szeretik az ütős fokhagymaízt, azoknak ajánlom. Isteni finom, bagettel kitunkolni a fokhagymás, fűszeres szaftját. Húsevőknek köretként is ajánlom.

   Hozzávalók: 2-3 db kisebb cukkini, 4 gerezd fokhagyma, vaj, bors és egy csokor kapor. Aki nem szereti a kaprot, helyettesítheti petrezselyemzölddel vagy snidlinggel.

   Elkészítése: 1,5 cm karikákra vágjuk a zöldséget. Mindkét oldalán jól besózzuk, majd állni hagyjuk, hogy kicsepegjen a nedve. Konyhai törlőkendőn megszárítgatjuk, majd forró olajon pirosra sütjük mindkét oldalán. Egy lábaskában felolvasztjuk a vajat, belezúzzuk a fokhagymákat és az apróra vágott kaporral, borssal összemelegítjük az egészet. Ráöntjük a cukkinikra és azonnal tálaljuk. Legjobb bagettel, esetleg puha kenyérrel.

Vegán vadas

   Hozzávalók: fejenként egy padlizsán, vöröshagyma, gyökérzöldség-keverék: répa, petrezselyem, zeller, 1 alma, (én egy cukkinit is rakok bele, mert jól besűríti a mártást). Só, bors, 1 db leveskocka, babérlevél, 2 db szagosbors, mustár, ecet, 1 doboz kókusztej.

   Elkészítése: a padlizsánokat hosszában, 1,5 cm vastagságú szeletekre vágjuk. Besózzuk, állni hagyjuk 10 percig, hogy engedje ki a nedvét. Leöblítjük, majd törlőkendőn leszárítjuk. Elkészítjük a vadas szószt. Kevés olajon megfonnyasztjuk a kockákra vágott vöröshagymát, rádobjuk a zöldséget. Rászórunk egy kanálnyi cukrot és nagy lángon kicsit összepirítjuk. Felöntjük annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje. Sózzuk, belerakjuk a babérlevelet a szagosborsot és a leveskockát. Lefedve, puhára főzzük. Amikor kész, kiszedjük a babérlevelet, szagosborsot és botmixerrel pürésítjük. Megkóstoljuk és ízesítjük mustárral, ecettel, sóval cukorral, ha kell. Tejszín helyett egy doboz kókusztejet öntünk bele, attól szép selymes mártásunk lesz. Ha nagyon híg a szószunk, akkor beforraljuk, vagy kevés liszttel sűrítjük. Miután kész a mártás, megsütjük a padlizsán szeleteket. Mindkét felén beborsozzuk majd teflon serpenyőben, kevés olajon pirosra sütjük. Óvatosan az olajjal, mert a padlizsán úgy szívja magába a zsiradékot, mint a szivacs. Mindig csak egy keveset tegyünk a serpenyőbe. Amint megsültek, tálalhatjuk is a padlizsánt. a szószt egy kanálnyi pikáns lekvárral. A sült padlizsánt nem keverjük a mártásba, mert összeesik.

Tökös brownie

   Hozzávalók: 1 db közepes nagyságú tököcske lereszelve, kb. 2 bögrényi (cukkini is lehet), 2 bögre liszt (én 2,5 decis bögrét használtam). 0,5 bögre kakaó, 0,5 bögre étolaj, 1,5 bögre cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, csipet só, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 10-15 dkg apróra vágott finom csoki. Aki akar, durvára vágott diót is tehet bele.

   Elkészítése: ez egy kevert sütemény, tehát minden hozzávalót egy nagy tálban szépen, csomómentesre keverünk. Nem kell félni, a tök íze teljesen semleges, észre sem vesszük majd, hogy zöldség van benne, csak finom, szaftos lesz tőle a brownie. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a tésztát (kb.) és 170-180 fokon tűpróbáig sütjük.

Tisztelt Szerkesztőség!

   Idős ember vagyok, előfizetője a magyar hetilapoknak és az Önök havilapjának is. Van időm olvasgatni, és gondolkodni az írottakon.

   A Terra két utolsó számában a receptes oldalak ejtettek gondolkodásba, az újabbnál újabb finomságokkal. Gondoltam magamban, ha azt tudnátok, amit az én nagymamám tudott! Manapság éppen a nagymamákat szokták például említeni. Hát teszem én is. Méghozzá a legegyszerűbb eledellel kapcsolatban. Az ő csodálatos, négy évszakos krumplikásájával, amely abban a régi világban tipikusan szombati eledelként szerepelt.

   Az első a szimpla krumplikása, mangalica zsíron sült hagymával.

   A második a már egyharmadnyi nagyszemű babbal készült kása, barnára sült, ízesített hagymával, kanálheggyel lenyomkodva. Ez már finomabb volt.

   A harmadik is így készült, csak ősszel, amikor már vágni lehetett a kacsákat, libákat. A hagymán megsütött vér és a nyakról lefejtett szalonnás bőr, szintén megsütve, rákerült a kására. A vegyes kása mennyei eledel volt. Lehet ettől jobb valami?

   No de elfogytak a kacsák, libák. Vissza a szimpla kásához? Az én nagyanyám negyedszer is újított. Lóbabot főzött jó puhára. A héjából kinyomkodta, összetörte, majd hozzáadta a krumplihoz. Az átérett, húsos szalonna apró kockákra vágva és megsütve is keverhető a hagymához, a negyedik évszakos kásánk így lesz tökéletes.

   Kedveskéim, főzzenek krumplikását, de annyit, hogy másnapra is maradjon! Másnap már sokkal jobb íze lesz, mert önérlelő tulajdonsága van. Jó étvágyat hozzá! A krumplikását nemzeti eledeleink közé sorolom, tartsuk is meg annak!

Kovács Mihály, Nemeskosút /93 éves/