Áprilisi receptek (2017)

Kedves Főzőcskézők!

   Emlékszem, gyermekkoromban sose láttam, hogy édesanyám csirkemell filét vásárolt volna. Talán azért sem, mert nem is volt az üzletekben. Általában egy egész csirkével jött haza, amely megtöltve, vagy feldarabolva került a tányérunkra. Az én családomban imádjuk a tejfölös, „becsinált” csirkét nokedlivel, ritkábban a csirkepörköltet, de mindenki nagyon-nagyon szereti a ropogósra sült grillcsirkét. Szerencsére sikerült megegyezni abban is, ki melyik falatot kapja, ugyanis a család egyik fele comb-imádó, a másik fele pedig a csirkemellet helyezi előnybe.  Megoszló véleményeket hallok erről a husiról.  Van, aki nagyon szereti, van, aki száraznak, ehetetlennek tartja. Isten nyugosztalja édesapám csak a kertben kapirgáló csirkét volt hajlandó megenni. Még a csontokat is megrágta, de a csirkemellet meghagyta nekem, mert az számára száraz volt.  Most három olyan szupi csirkemell-receptet adok közre, amelyekkel nagy sikert arathatnak még a combkedvelő közönségnél is.

Szezámmagos mézes-mázas csirkefalatok

   Ezt a receptet egy kínai gyorsétterem kínálatából koppintottam le, ugyanis a szezámmagos csirkefalat ázsiai étel, és nincs olyan magára valamit is adó kínai étterem, ahol ne kínálnák ezt a fogást. Egyetemista fiam “hívott” meg ebédre (természetesen én fizettem), és ezt az ételt ettük. Két falat között megjegyezte, hogy “mama ilyet te is készíthetnél”, és nekem nem kellett kétszer mondani. A receptet saját magam kísérleteztem ki, és a gyerek legközelebbi látogatásakor ezt tettem eléje. Azóta gyakran főzzük. Kicsit pepecs munka, de megéri, mert ugye, az emberfia mindent megtesz a gyerekéért, és nem utolsó sorban nagyon kiadós és laktató étel.

Hozzávalók: 3 db kisebb csirkemell, szójaszósz, só, bors, liszt, tolás, ásványvíz, szezámmag és a sütéshez olaj. A mézes-mázos szószhoz: 3 csapott evőkanál méz, 2 evőkanál szójaszósz, 6 evőkanál ketchup, s ha nagyon sűrű, akkor 1-2 evőkanál víz.

Elkészítése: A husit óvatosan kiklopfolom, és ujjnyi csíkokra vágom. Egy tálba téve óvatosan megsózom, megborsozom és szójaszósszal összekeverem. Félreteszem fél órára, addig megcsinálom a mézes-mázos szószt, amely abból áll, hogy minden hozzávalót jól elkeverek. Kóstoljuk meg, hogy kellemes édes-savanykás ízű legyen. Ha mindez megvan, egy harmadik tálban összekeverek 2 dcl szódát vagy ásványvizet, kicsi sót, lisztet, egy tojást és középsűrű palacsintatésztát készítek. A tojás ki is maradhat, én már tojás nélkül is csináltam. Fél óra leteltével a húscsíkokat lisztben meghempergetjük, beledobjuk a palacsintatésztába és egyenként kicsit lecsepegtetve forró olajban kisütjük. Ezután következik a legmacerásabb rész a receptben. Ha szép aranybarnák a husik, konyhai törlőkendőre szedjük őket, hogy leitassuk a felesleges olajt. Helyes kis, ropogós hurkák lesznek, amelyeket eredetileg egyenként megmártunk a mézes-mázas szószban, majd a szezámmagba hempergetjük. Én nem így csinálom, hanem egy szép nagy tálra rendezem a falatokat és rálocsolom az édes-savanyú szószt. Bőségesen megszórom szezámmaggal és rizzsel kínálom.

„Lerakott” csirkemell

   Amíg élek el nem felejtem a lerakott csirkemell receptjét, máris mondom miért. Forró, nyári napon községünkben nagy akció volt a kultúrházban. Barátnőmmel, Bartalos Erzsikével több órás szolgálatban voltunk, amikor is letelepedtünk a könyvtárba, hogy pihenjünk egyet. Pihenés gyanánt recepteket ajánlgattunk egymásnak. Erzsike a lerakott csirkemellnél tartott, hogy nagyon kiadós étel, elég egy darab csirkemell egy négytagú családnak. Én persze kajánul vigyorogtam mondván, majd meglátjuk, elvégre közismerten nagyevők vagyunk. Itt tartottunk, amikor is tűz ütött ki a kultúrházban. Hála Istennek nagyobb baj nem történt, minden és mindenki megúszta. Örökre bevésődött az agyamba a lerakott csirkemell, és igaza volt Erzsikének. Tényleg elég 1 darab csirkemell és mindenki jóllakik.

Hozzávalók: 1 db csirkemell, só, bors, palacsintatészta, 1 nagy vöröshagyma, 1 konzervgomba, 1 doboz tejszín. Nyáron, szezonban különféle zöldségeket is használok. Paprikát, cukkinit, padlizsánt stb.

Elkészítése: A csirkemellet rézsútosan, félujjnyi vastagságú szeletekre szeleteljük, kb. 7-8 szeletke jön ki egy csirkemellből. Megsózzuk, borsozzuk és forró olajban, sűrű palacsintatésztába mártva kisütjük.

   Fogunk egy szép, közepes nagyságú tepsit, amelybe lerakjuk a kisütött szeleteket. A megmaradt zsiradékon megfonnyasztunk egy szép nagy, kockákra vágott hagymát. Én ebben a fázisban szoktam nyáron zöldségeket adni a hagymához.  Ha kész, szépen elterítjük a húsokon, ráhalmozunk a levével együtt egy konzerv gombát és az egészet leöntjük egy doboz tejszínnel. Nem kell megijedni, hogy a sok folyadéktól szottyos lesz a hús, a tésztabunda beszívja. Betoljuk a sütőbe, és aranybarnára sütjük. Megszórhatjuk a tetejét reszelt sajttal, de ez el is maradhat. Burgonyapürével kínáljuk.

Sajtos álom csirkemellből

   Ezt a receptet most februárban próbáltam ki. Tényleg egy álom. Mi a családban nagy sajtkedvelők vagyunk. Bármiféle fajta, színű és állagú sajt jöhet, nálunk nem megy bitangba. Isteni sajtos-tésztás receptjeim vannak, de erről majd a későbbiekben. Húgom látogatott haza a ködös Albionból, és úgy gondoltam egyen a gyerek egy kis szaftos, ízes, nyúlós, sajtos álomételt.

Hozzávalók: 4 db csirkemell, 15-20 dkg reszelt sajt, lehet eidami, gouda, de a legfinomabb a füstölt sajt, 5 dkg kéksajt (Niva), a panírhoz liszt, tojás, továbbá só, bors, 1 tojás, kevés tej.

Elkészítése: A csirkemellet nem klopfoljuk ki, hanem csak gyengéden megütögetjük. Sózzuk, borsozzuk. Lisztbe, tojásba mártjuk és zsemlemorzsa helyett reszelt sajtba. Jó gazdagon legyen rajta a sajt. Egy kis tepsit kikenünk olajjal vagy vajjal. Szépen elrendezve lerakjuk benne a sajtos husikat. A maradék tojáshoz hozzáütjük a másik tojást, 2-3-evőkanál tejet adunk hozzá és jól felverjük, hogy habos legyen. Belemorzsoljuk a kéksajtot, a bundázásból megmaradt reszelt sajtot és ezzel a keverékkel leöntjük a csirkemellet.  Sütőbe toljuk és aranyszínűre sütjük. Mivel nagyon tömény étel, köretnek elég egy könnyű saláta.

Almás-tejfölös felfújt

   Vannak olyan napok, amikor annyira kívánjuk az édességet és ilyenkor általában semmi sincs otthon dugiban. Természetesen ekkor szoktam előkapni a poharas sütis receptjeimet vagy pedig „kitalálok” valamit. Az almás felfújtat is így kreáltam.  Amikor nekiálltam a receptnek rájöttem, hogy nincs túróm, de tejfölöm igen. Jól sikerült így is, a család elfogadta. Nyáron kifejezetten üdítő a savanykás tejfölös, mézes alma. Egyébként ezt a felfújtat hívják a szlovákok žemlovkának. Emlékszem, ha ez volt az iskolai étkezdében kirázott a hideg, de ahogy múltak az évek egyre jobban megszerettem. Remélem önök is.

Hozzávalók: Egy kis tepsihez maradék fonott kalácsok, szikkadt kiflik, 2,5 dl tej, 1 tojás, 1 vaníliás cukor, 1 mokkáskanál fahéj, 1 evőkanál kristálycukor, lekvár, 5-6 db alma lereszelve, jó pár kanál méz és 2 dl tejföl.

Elkészítése: A tepsit kikenjük olajjal. A kb. 1 cm vastagságúra felszeletelt kifliket, kalácsokat lerakjuk szorosan a tepsi aljára, illetve a tepsi oldalát is kibéleljük. Egy tálacskában összekeverjük a tejet a tojással, vaníliás cukorral és a kristálycukorral. Ezzel a keverékkel megöntözzük a kifliket, kalácsokat. Úgy is szoktam, hogy a szeleteket egyenként belemártom a tejes löttybe. Megkenem valami finom lekvárral a tetejüket és erre rakom a reszelt almát, amelyet jól összekevertem a fahéjjal és a mézzel. Jó édes legyen, mert a sütés után az alma kicsit veszít az édes ízéből. A fahéjjal se spóroljunk, legyen ütős az íze. Tetejére újra kalácsot-kiflit rakok, erre kerül a tejföl, amelybe egy nagy evőkanál mézet keverek. Szépen elterítem, és még mézet csorgatok a tejföl tetejére. Forró sütőben megsütöm.