Zsigárdi gyerekek Ipolyszakálloson

   Június 10-én, vasárnap reggel nagy volt a nyüzsgés az iskola előtti téren. Szülők és gyermekeik izgatottan várták, mikor érkezik meg az autóbusz, ami a zsigárdi alapiskola alsó tagozatos tanulóit erdei iskolába viszi Ipolyszakállosra. Pár órával később a tizennyolc főnyi csipet-csapat Žiaček Adrianna igazgatónő, Darázs Enikő és Mesár Andrea tanítónők, és Ürge Mária egészségügyi nővér kíséretében megérkezett a Méhecske panzióba. A környék feltérképezése az elszállásolást követően meg is kezdődött.

   Meglátogattuk a helyi mézüzemet, ahol megtudtuk, hogyan dolgozzák fel és palackozzák a termelőktől kapott mézet. Az exkurzió után a gyerekeknek lehetőségük volt vásárolni az itt készített termékekből. Külön élmény volt diákjainknak, hogy a helyi alapiskolát is megtekinthették. Kocsikáztunk is az Ipoly folyó mentén, majd kisétáltunk az itt lévő Ranchra, egy kis állatsimogatásra. Belekóstoltunk a kosárfonó mesterségbe, mely annyira jól sikeredett, hogy minden gyerek saját kosárkájával kápráztathatta el szüleit.

   A Börzsöny kisvasúton elvonatoztunk Márianosztrára. A fegyház előtti téren áll a Pálosok temploma és a börtöntörténeti múzeum, melyeket szintén megnéztünk. A gyerekek kipróbálták a rabszállító autót is, és egy dologban egyezett a véleményük: rácsok mögött most ültek először és remélhetőleg utoljára.

   A kitűzött programot az időjárás sem zavarta meg, így beiktattunk egy nagyobb túrát is, a magyarországi Drégelypalánkra. Az itt található  Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központban tanulóinknak egy történelmi rövidfilmet vetítettek Szondi György rendíthetetlen hősiességéről és dicső haláláról, ahogy Drégely várát védte a túlerőben lévő törökökkel szemben. Ezt követően a korabeli magyar és török fegyverek, illetve ruházati kiállításán vettek részt. A történelem óra után fából készült játékokkal lazítottak, erőt gyűjtöttek a nagy túrához, Drégely várromjainak felkutatásához.

   Nebulóinknak mozgásból, szórakozásból sem volt hiányuk. A panzió területén a hatalmas teniszpálya, a hinták, a pingpong-asztal állt a rendelkezésünkre, így megmozgathatták minden porcikájukat, és az itt lévő tavon csónakáztak, illetve halásztak. A benti medencében késő estig fürödhettek, a jacuzzi és a szauna is teltházas volt. A tábortűz sem maradt el, de a legizgalmasabb az éjjeli bátorságpróba volt, melyet mindegyik csapat hősiesen kiállt.

   Az ötnapos erdei iskolából kalandokkal, élményekkel gazdagodva tért haza mindenki. A kirándulás végső soron annyira jól sikerült, hogy a panzió vezetőjétől és a kedves személyzettől azzal az egyszerű, ám mindent elmondó kijelentéssel köszöntek el a lurkók, hogy „Viszontlátásra, jövőre visszajövünk!“

   Köszönjük egymásnak ezt az élményt!