Ünnepnap Pereden

   Hogy is lehetett volna ez másképp, az idén is esett az eső, legnagyobb nemzeti ünnepünkön.” Mit ránk kentek a századok, lemossa a gyalázatot”, mintha Petőfi szólt volna hozzánk az égből. Dicső forradalmunk kitöréséhez nem volt elég csupán a zsigeri gyűlölet Ferenc József elnyomó hatalma iránt, mert aki a történelem kormánykerekét másfelé akarja tájolni, annak világos stratégiára van szüksége, hogy a tömegek egy irányba induljanak el tőle. A „Mit kíván a magyar nemzet 12 pontja” istenigazában nem a márciusi ifjak ötlete volt, hanem a lassú halál felé haladó nemzet segélykiáltására adott válasz. A tizenkét pont egytől-egyig megvalósítást nyert a forradalom folyamán, de meg is jött mellékhatása másfél év múlva - Segesvár, Világos, és Haynau hadbírósága képében. De a mellékhatások ellenére végre összekovácsolódott a nemzet, és megtanulta, a szabadságnak ára van, akárcsak hiányának. Mert ahogy a bevezetőben is elhangzott: ” Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak azok, akik mertek,” mondta egykor Ady Endre. Ennek parafrázisa az is lehetne, amit Sajó Sándor, „Vén bolond ”c. versében így fogalmaz meg: „Gyáva népnek nincs hazája / Világ népe mind megveti / Még az ég is kineveti / Úgy kell neki, úgy kell neki! / ”Röpke 70 év múlva azonban a nemzet 5 részre szakadt Trianonban, és ahogy Illyés Gyula is megírta, létrejött az „ ötágú síp”, vagy inkább a szétszabdalt magyar nemzet. Azonban ez sem egészen helytálló a maga tragikumában, mert inkább  „a hadiözvegy és négy árvája” volna rá a testhezállóbb hasonlat. Ezt a nemzetet, némi morbid humorral akár egy székely, palóc, vagy csallóközi dudához is lehetne hasonlítani, ami egykor kedvelt népi hangszer volt. Amit ha magyar dudás fúj, magyar dalok jönnek elő belőle. Azonban két nyelven nem lehet rajta zenélni egyszerre, bármennyire is próbálgatják egyesek. Mert megtanulni magyarul dudálni,csak magyar iskolákban lehet!

   A Peredi csata hőseinek emlékművénél a kedvezőtlen időjárás ellenére nagyjából százötven esernyő volt megszámlálható. Az ünnepség a peredi férfikórus előadásban a Szózattal kezdődött. Ezt követően a helyi magyar alapiskola ünnepi verses-zenés öszeállítása következett, „Március idusa ” címmel. A folytatásban Orbán Viktor -magyar miniszterelnök, a külhoni magyarokhoz írt üdvözlő levelét olvasta fel a Pozsonyi Magyar Nagykövetség munkatársa, Kalmár Dávid, melyből álljon itt néhány sor: „Tisztelt nemzettársaim, magyarok! Idézzük meg ma azt a páratlan pillanatot, amely különleges helyet foglal el a világtörténelem dicsőséges forradalmai sorában.Emlkékezzünk azokra a hőseinkre, a márciusi ifjakra, akik úgy győztek az elnyomó hatalom felett, hogy felforgatás helyett a rendet, háború helyett, a békét és a halál helyett az életet tűzték zászlaikra.Hitték,a világ népeinek célja a boldogság, és ehhez pedig szabadságra van szükség. Mi, mai magyarok pedig 2025 márciusában nem kívánhatunk mást, mint hogy teljes életet élhessünk. Szabadon, korlátok nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket és békében ápolhassuk és ünnepelhessük örökségünket”. Az ünnepi beszédek sorát pedig Agócs Gergely,a Magyar Szövetség elnökségének tagja, Királyrév- község polgármestere folytatta. Beszédében megemlítette, hogy nem elég csak kokárdát tűznünk e napon, díszmagyarban feszítenünk, hanem akkor, amikor szükség van a kiállásra,ott kell lennünk a szavazóhelyiségekben, ahol megmaradásunkról van szó, nemzeti kultúránk megtartásáról, anyanyelvi iskoláink jövőjéről, önazonosságunk vállalásáról. A hosszan tartó koszorúzási aktus alatt a peredi férfikar Kossuth-dalokat adott elő, majd a részvevők velük együtt énekelték el a magyar himnuszt.