2018.november 18-ka különleges nap volt nemcsak a vágsellyei Csemadok, hanem egész Vágsellye életében.A Fekeházy János Magyar Házban nagy volt a készülődés.Izgatottan vártuk vendégeinket már reggel 9 órától. Énekkart vártunk Magyarországról, Domos nevű községből, a Zöldkendő énekkart.
Késtek, amelynek oka az volt, hogy még sosem jártak nálunk. Negyed 11 kor megérkeztek. Megkínáltuk őket az otthonról hozott finomságokkal, kávéval, magyar házunk saját kezűleg készített olaszrilingjével. Utána siettünk a romai katolikus templomba. Már három héttel e nevezetes nap előtt kértük plébános urunkat, hogy engedje meg, hogy a magyar mise keretén belül vendégeink énekelhessenek. A plébános úr örömmel mondott igent, mivel ilyen alkalom ritkán adódik.
Ott is szívélyesen fogadták ugyanúgy a domosi, mint a helybeli énekkart.
A kezdő énekeket a domosi Zöldkendő énekkar énekelte. A mise után koncertet adott mindkét énekkar.
A koncert végén közösen énekeltük a „Do na no bis pacem – ot karnagyunk, Sárkány Anikó vezényletével. Gyönyörű volt. Annak ellenére, hogy templomban voltunk, megtapsoltak bennünket.
Utána a vendég énekkart két - három vezetőségi tagunk kíséretében megvendégeltük Kožúch András kultúrházi vendéglőjében.
Délután 3 órától gyülekeztünk ismét a vágsellyei kultúrházban.
Hagyományos Szatmáry nótaestünkre készülődtünk. Szatmáry György emlékére minden november 3. vasárnapján rendezzük. Ez volt a 17. alkalom.
A vendégeket és közönséget elnök urunk, Botka Ferenc üdvözölte. Utána Takács Ibolya műsorvezető vette át a szót. A vendég énekkar kezdte a műsort. Énekeltek, és utána műszaki vezetőjük bemutatta községüket és énekkarukat. A vendég énekkart elkísérte polgármesterük is. Őt is nagy tisztelettel üdvözöltük. Majd a Csemadok mellett működő Fekeházy János Magyar Ház énekkara mutatta be repertoárját, Sárkány Anikó karnagy vezényletével. Most az énekkar tagjai közül csak ketten vállalkoztak arra, hogy énektudásukat egyénileg is megmutassák. Bevezetőben Szeles István kellemes férfihangján énekelte el Rákóczi megtérését.
Őt is és énekeseinket is Mezei Zsolt és cigányzenekara kísérte, akit már jól ismerünk, mert Szabados Bélával együtt harmadik alkalommal sikeresen szolgáltatja zenei tudását gyertyabáljainkon is.
Régi kincseink közé tartoznak a magyar nóták, amelyeknek számát a szakértők 20 ezernél is többre becsülik. Ezekből állítottuk össze programunkat. Következett ismét egy énekkari tagunk, Pintér Sándor. Majd Felsőszeliből Simkó Mária és Filo Katalin, Szabó Zoltán Galántáról, utána a jól ismert Győrög Attila énekelt. Egy kis pihenés szünet után Lachata Pál énekelt Vágáról, majd Vígh Valéria és Modrocky János Felsőszeliből. Gútáról Morvay István énekelt, és ez alkalommal elfogadta meghívásunkat a vezekényi Ivány Árpád is. Hasák Gábor magyar nótával kezdte, de kitűnően énekelte az operettdalokat is.
Az énekeseket az elnök úrral együtt még egyszer a színpadra szólította a műsorvezető, ahol mindnyájan a közös nóta eléneklése közben egy egy-egy szál szegfűt kaptak köszönetünk jeléül.
Menü |