A hagyományokhoz hűen a megemlékezés a helyi temetőben, a kopjafánál kezdődött. Renczes Ágoston szavalata, a Rozmaring éneklőcsoport szereplése mellett Németh Rajmund mondott beszédet. A Végh Piroska közreműködésével zajló esemény végén a koszorúzási ünnepély a Szózat eléneklésével zárult.
Ezt követően a kultúrházban a Széchenyi István Alapiskola tanulóinak műsorával folytatódott a megemlékezés.
László Ildikó ünnepi beszédében a nemzeti összefogás jelentőségére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, erre az összetartásra korunkban is számtalan lehetőség adódik, csak élni kell vele, ellenben erőnket nem lehet méltóságon aluli csatározásokra fecsérelni.
Az igazgatónő beszéde után az iskola énekkara, a Csalogány lépett nagy sikerrel színpadra. Vezetőjük Lénárt Krisztina. Ezt követően a három tánccsoport foglalta el a színpadot: a Tipegők (elsősök és másodikosok), a Topogók (harmadikosok és negyedikesek), majd a Höcögők(felső tagozatosok/. Öröm volt látni, ahogy az iskola apraja-nagyja a szebbnél szebb magyar néptáncokat ropta. Sikerük a két vezetőjüknek, Domján Máténak és Molnár Beátának köszönhető.
A kisebbek irodalmi színpada tele volt fénnyel: az apróságok arca csakúgy ragyogott, ahogy a gondolatébresztő verseket, énekeket tolmácsolták. Az ő produkciójuk Blazsek Beáta munkáját dicséri.
Az iskolában a közelmúltban alakult egy citerazenekar Jakubec Orsolya vezetésével. Produkciójuk során megmutatkozott, hogy nemcsak citerázni, de énekelni is magas színvonalon tudnak. A lányok mindnyájan hetedikesek: Hlaváč Eszter, Nagy Flóra és Soják Emese.
A felemelő ünnepi műsort a felső tagozatosok irodalmi színpada zárta. Az összeállítás hangulatát a lélekemelő versek, énekek, táncok harmóniája hozta magával, továbbá mindaz az önfegyelem és komolyság, amellyel azt a tanulók előadták. Az irodalmi színpad vezetője Nogely Mónika.
A műsort összeállította és a konferálószöveget Morovics Ibolya írta. Az est konferálói Karácsony Lúcia és Néma Noel nyolcadikos tanulók voltak. A technikáért Nagy Flórián és számos diáksegítője felelt. Köszönet mindenkinek, aki a megemlékezés méltóságáért személyesen munkálkodott!
A zsúfolásig teli felsőszeli kultúrházban a jelenlévők egy emberként énekelték el nemzetünk himnuszát.
| Menü |