Szinte hihetetlen, hogy már XIV. éve lankadatlan érdeklődésnek örvend a SZMPSZ által elindított kutatási folyamat, mely a helyi értékek feltárására fókuszál. Főszereplői az alapiskolás tanulók és a középiskolás diákok, akik rendíthetetlenül keresik lakóhelyük és szűkebb pátriájuk rejtett kincseit, szellemi és tárgyi értékeit. Teszik ezt a nemes munkát annak érdekében, hogy ne vesszenek el a falu régi eszközei, ismertté váljanak a közösség jelentős személyiségei a kései utódok számára is.
A megnyitón Pék László, a Mentor Tehetségsegítő Tanács nevében üdvözölte a megjelenteket. Beszédében kifejtette, hogy a diák-tudományosság Magyarországról indulva mára nálunk is mozgalommá vált. Hangsúlyozta, hogy az értékek megtartása fontos, ezáltal értéktudatos emberekké válnak a fiatalok, tehát nem az anyagiasságban fogják látni az életcéljukat.
A tíz perces kiselőadások színes palettája nyílt meg a hallgatóság előtt ezúttal is. A zsűri, Prokopp Mária professzorasszonnyal az élen, továbbá Pázmány Ágnes egyetemi tanár, H. Csukás Györgyi muzeológus és Debreczeni-Droppán Béla történész, a Honismereti Szövetség elnöke nem győzte eléggé hangsúlyozni a nagyszerű témaválasztást, a kifogástalan fogalmazást, az előadókészséget, a képanyagot, az ötletességet. A fiatalok idei előadásai azt bizonyították, hogy fontos nekik a helytörténet alaposabb ismerete, hogy a jeles elődök tetteiből ma is meríthetünk, példát vehetünk. Örvendetes, hogy aki elkezdi a kincskeresés e módját, az bizony még középiskolás korában is visszatér egy-egy előadással. Sőt, egymást hallgatva jobbnál jobb ötletek jöttek elő, tehát a kutatási témák sosem fogynak el, csak észre kell venni a feltárásra váró anyagot.
A felsőszeli Széchenyi István Alapiskola két végzős tanulója érezvén a búcsú közeledtét az alma matertől úgy gondolta, hogy összefoglalja az iskola egyik rangos rendezvényének, a Széchenyi-napoknak a történetét. A 2001-es névfelvétel emlékére került sor az első egy hetes rendezvénysorozatra, mellyel a névadó munkássága előtt tisztelegtek. Az előadók, Bedecs Patrik és Vankó Izabella megszólaltatták az elmúlt időszak igazgatóit, átnézték az iskolakrónikákat, albumokban keresgéltek, s a számukra oly kedves emlékeket is beleolvasztva a közönség elé tárták e kiváló eseménysorozatról készült bemutatót.
A zsűri az értékeléskor kiemelte, hogy ma is lehet hagyományt teremteni, a pedagógusok az adott helyzetben felismerték, hogy a magyarság megőrzéséhez olyan program kell, mely a diákok tehetségét is kihasználja. Ezért olyan kedves és várják a tanulók, mert lehetőséget ad a tehetségek kibontakozásának több ágazatban is. Szórakoztatva tanít és nevel.
Az előadások igényesek és magas színvonalúak voltak, megérdemelték az arany koszorút. Reméljük, a kutatásokról lesz lehetőségük beszámolni a szűkebb régióban, a falu és az iskola közönsége előtt.
Menü |