Élményszerű oktatással emlékezni a forradalomra

   Háromnapos emlékünnepséget tartottak Nagymácsédon a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola névadójának, Mészáros Dávidnak, az 1848/49-es szabadságharc felvidéki vértanújának tiszteletére. A rendezvénysorozat programjaiba a mátyusföldi mikrorégió több oktatási és kulturális intézménye is bekapcsolódott.

   A nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda diákjainak Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára és Kovács László, történész mutatta be a Hol sírjaik domborulnak című kötetet, amelyben a Szlovákiában még fellelhető 1848-as honvédsírokat és emlékhelyeket dokumentálta és szedte csokorba a szerzőpáros. Görföl Jenő elmondta a diákoknak, felvidéki barangolásai során ébredt rá, mennyi 48-as honvéd emlékhely, síremlék található az országban, s mennyi van elhanyagolt állapotban, sőt lassan már feledésbe is merül, ugyanúgy az első világháborús és egyéb kulturális, történelmi emlékeink is. Kovács László a forradalmi eseményeket elevenítette fel, amelyekre a történész szempontjából mutatott rá a fiataloknak. A bemutatott fényképekből az iskola pedagógusai kiállítást szerveztek.

   A szerzőpáros előadásával párhuzamban a régió magyar iskoláinak diákjai műveltségi vetélkedőn mérhették össze a forradalmi eseményekhez, a reformkorhoz és Mészáros Dávid életéhez kapcsolódó tudásukat. A verseny győzteseként a diószegi Petőfi Sándor Alapiskola és Óvoda diákjai kerültek ki. A mátyusföldi diákság rajz és esszéíró pályázaton is részt vehetett, a nagymácsédi alapiskolába rengeteg kreatív munka érkezett be. A tanulók a rajzaikon való ábrázolással hűen megjelenítették a reformkor divatját, Széchényi István megvalósított álmait vagy a reformkor nagyjainak portréit. A mátyusföldi diákoknak a Dobsa Tamás vezette Kuttyomfitty társulat tartott rendkívül színvonalas, néptánccal és népi énekekkel tarkított forradalmi előadást.

   A nagymácsédi Mészáros Dávid Alapiskola és Óvoda új emléktáblát avathatott fel Mészáros Dávid tiszteletére, amelyet Lancz Rolad történész adományozott az intézménynek. Az avatás előtt a politikai élet és a kulturális szervezetek képviselői, az iskolások és a pedagógusok is szentmisén vettek részt, amelyet a mártírpap névrokona, a közelmúltban felszentelt, fiatal atya, a zsigárdi származású Mészáros Dávid celebrált. Az avatási ünnepségen Nagymácséd polgármestere, Lancz István köszöntötte a vendégeket, majd Narancsík Szilvia, az iskola igazgatónője ünnepi beszédében hangsúlyozta a szülőföldhöz és a nemzethez való tartozás fontosságát. Az intézményvezető elmondta portálunknak, az első Mészáros Dávid napok célja átadni március 15-e üzenetét az élményszerű oktatás és nevelés módszerével.

   „Mi tudjuk, hogyha az ifjúságunk nem tanulja meg a történelmi alapokat, elveszett a jövő és már csak puszta múlt maradunk mi is. A mai emléktábla avatás szintén egy mérföldkő az iskolánk életében, folytatása annak az útnak, ami az iskolánk átadásával kezdődött 1959-ben, és folytatódott a tiszteletbeli névfelvétellel 2002-ben. Nem volt véletlen az akkori névválasztásunk, ugyanis Mészáros Dávid életútja, papi tevékenysége, helytállása, majd későbbi mártírhalála a tanulóink számára jelkép lehet. Megtanulhatják belőle a hithez, a magyarságunkhoz való ragaszkodást, a szabadság, testvériség, egyenlőség eszméi iránti hűséget, és azt az eltökéltséget, amellyel minden fiatalnak ki kell állnia az elveiért.” – tette hozzá az igazgatónő.

Az emléktábla leleplezése után a helyi szervezetek, a Csemadok, az MKP és a Most-Híd párt is elhelyezte az iskola területén található kopjafánál az emlékezés koszorúit, majd Hrbácsek Noszek Magdaléna a helyi falumúzeumot mutatta be. A vendégek fogadását követően a helyi alapiskola diákjai különleges előadással tisztelegtek a forradalom nagyjai előtt.

   A háromnapos programsorozat zárásaként pénteken a nagymácsédi alapiskola alsó tagozatosai kézműves foglalkozáson vettek részt, majd a ma7 szerkesztője, Rajkovics Péter tartott könyvbemutatót és ismertette meg a gyerekekkel Brumiarc figuráját. A felső tagozatosok közben kémiai kísérletekkel ismerkedtek és betekintést nyertek a tudomány világába.

   Az 1848/49-es szabadságharc alatt a papság tagjai közül többen nyíltan is támogatták a Felvidéken a forradalom eszméit, és aktív résztvevőivé váltak az eseményeknek. Mészáros Dávid ilyen irányú tevékenységéről az ellene emelt vádiratból tudunk, miszerint az 1849 áprilisában kikiáltott függetlenség híve volt. Híveit a szószékről hívta fel az ellenség elleni helytállásra, s a szabadságharc sikereit a Te Deum hálaénekkel ünnepelték Sopornyán. Amikor a császári katonaság még 1849 májusában elfoglalta Máytusföldet, az elsők között tartóztatták le. A 3. császári katonai egység tisztjei 1849. május 29-én további 4 jobbággyal együtt Diószegre vitték, ahol megkezdődött Mészáros Dávid kihallgatása. A nagymácsédi plébánia krónikája szerint a falun keresztül megkötözve vonszolták el volt papjukat, s csak a császári katonaság számbeli fölénye állította meg a pap híveit, hogy meg ne támadják a katonákat. Mészáros Dávidot Diószegen a tanúkkal együtt június 16-ig hallgatták ki, majd ekkor Pozsonyba vitték, ahol 1849. július 14-én rögtönítélő bíróság elé állították, amely még aznap golyó általi halálra ítélte.