,,Hegedűjén a magyarnak
Úgy zokog a magyar nóta
Mint hogy ha egy egész nemzet eltemetett álma volna.
Akárcsak a magyar rónák szívdobbanása lenne,
olyan mindegy, hogy az öröm,
vagy a bánat sír föl benne.
Mert a magyar mindig sírhat,
Mert a magyar mindig árva,
Akár gondol szeretőre,
Akár gondol temetőre
Akár gondol a hazára."
Wass Albert
A március 2. vasárnap délutáni magyarnóta-est minden várakozásunkat felülmúlta. Pozsonyvezekény kultúrháza megtelt nótakedvelőkkel, akik már az első dallamoknál együtt dúdolták a jól ismert magyar nótákat. A hangulat családias volt, mindenki mosolygott, tapsolt, és együtt élte át a zenészek és énekesek előadásait. Az előadókat Bodri Eleonóra mutatta be a közönségnek.
Az est sztárvendégei Kosáry Judit, Nagy Noémi, Básti János, Kosáry Szabolcs, Matus Ernő és Ivány Árpád voltak. A zenei kíséretet Mezei Zsolt és cigányzenekara biztosította. A hegedű fájdalmasan sírt egy-egy lassú nótánál, majd vidám csárdásokkal felpezsdítette a közönséget. A nótaénekesek szívből énekeltek, és minden dal egy kis történetet mesélt el a szerelemről, a hazáról, és az élet örömeiről-bánatairól.
A közönség nemcsak hallgatta, sokan együtt is énekeltek az előadókkal. Az este csúcspontja az volt, amikor Kosár Szabolcs a közönséggel együtt zengte a „Akácos út” című dalt – ebben a pillanatban mindenki egy szívvel-lélekkel érezte a magyar nóta varázsát.
A rendezvény végén senki sem akarta elhagyni a termet, az emberek még hosszantartó tapssal köszönték meg a gyönyörű előadást. A szervezők (A Szebb Vezekényért Polgári Társulás) már a következő nótaestet tervezik, hiszen ez az este mindenki számára felejthetetlen maradt.
Egy biztos: ahol a magyar nóta szól, ott mindig jókedv és összetartozás uralkodik!
Köszönjük mindenkinek, aki eljött és részese volt ennek a csodás estének!
| Menü |