Vadak és jók, bűnösök közt is ártatlanok. A ruhám foltos, az ingem majdnem földig ér. Nem felejtem, megteszem, amit kíván, szép ruhába bújok és pótvizsgázok délután. Másnap olyan hatalmas lett a világ, másnap elmondtam, hogy Te jársz velem, nálad maradtam, sosem felejtem el. Erre azt mondja, hogy Ő még csak most tizennégy. Nem neked való még az éjszaka, siess haza, vár a mama. Tetovált lány, karodra írták bűn az élet. Nevettél rajta a bőröd égett. Anyám nem kapott virágot, apám könnyen oda vágott. Rossz vér, rossz vér. Kölyköd voltam, véredből lettem, rossz hold kelt föl, mikor a kölyköd lettem. Igen, jött egy gyöngyhajú lány, álmodtam vagy igaz talán? Így lett a föld, az ég, zöld meg kék, mint rég. Átkarol, hogyha kérem, rám hajol, úgy, mint rég. Búcsúzik ő is már. Álomarcú lány, mindig gondolj rám! Tán hazug a lány, ki tudja csupa talány. Egy kék asszony elvitte a szívemet, nem maradt utána más csak egy dal. Ma már csak emlék, mikor még nem voltál. Az volt az igazi nyár, az idő oly gyorsan száll. Azok a boldog szép napok, ég veled! Teérted hajtok, hogy mindened meg legyen, nem akadt jobb neked, ezért vagy mellettem. A munkának vége, kijössz a gyárból, egy vodkától erős vagy és bátor. A kocsmában ott van a nagy élet. Lökd ide a sört! Amíg a munka becsület dolga, én tisztességgel megszomjazom. Részegen ki visz majd haza? Ez a mi kocsmánk, itt minden a miénk, az asztal a szék meg a pénztárgép. Na, gyere, meghívlak, vagy inkább hívjál meg, aztán meséld el neked, most hogyan megy. A buggie-wuggie klubban 958-ban volna jó. Most múlik pontosan, engedem hadd menjen. Nem vagy itt jó helyen, nem vagy való nekem. Darabokra törted a szívem. Kertész leszek fát nevelek, kelő nappal én is kelek. Falakról bámul az unalom, csak a csend szól rám, csillagok hullnak, születnek újak, és te messze jársz. Anyám, anyám ébredj és vigasztalj engem, oltsd el a tüzet égő lelkemben! Álmodtál, ébredtél, vártál rá, hogy felnőtt légy. Rossz voltál, jó lettél megbántad, ha vétkeztél. Menj az úton, menj tovább. Mindenki másképp csinálja! Ha volna két életem, tudnám, amit ma nem. Ha volna két életem, nem fájna semmi sem. Hétfőn újra kezdem átlagéletem és azt teszem, mit tenni kell. Szép nyári nap, sokan vándorolnak úgy, mint én. Bár tudnám hova, de hova, de hova, de hova megyek! Elindulok párat lépek, erre most miért menjek én. Távolból írok kedvesem, nagyon távol, már azt hiszem. Isten veled hű szerelmesem, légy boldogabb más oldalán. Majd utazgatok, mert utazni élvezet. Bejárom Kenyát és Zimbabwét. Minden feketének fizetek egy feketét. Most fekszem az ágyon, még is oly messze vágyom hová csak a szél jut el. Ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad. Kinn az utcán annyi ember, szinte alig férnek el, egyszer találkoznunk kéne, hát holnap gyertek el. Csöngess be hozzám jóbarát, csak ne álmos hajnalon, a takarómat én ilyenkor a fejemre húzom. És jött a doktor, és azt mondta, hogy nagyon beteg vagyok. Vigyázz magadra, szólt a nővér és belém töltött néhány csepp Fagifort. Kínlódtam, csókoltam, annyi éjszakán. Néha még féltelek, ha átmész az utcán. Vándorlás a hosszú úton, vándorlás ameddig bírom. Maradj velem, segíts nekem, vigyél haza, fogd a kezem. A szél lassan elfújja az utolsó dalom. Egyszer mindenki eljön, egyszer mindenki itt lesz. Örökre megtalálhatsz, örökre elveszíthetsz. A lemez évek óta serceg, a dal mégis mélyen bennem él. Most is ezt hallom az ágyból, régóta várlak, utolsó cigarettám ég.
Ákos, Dinamit, Piramis, Locomotív GT, Hobo Blues Band, Edda, Omega, Beatrice, Bikini, Quimby, Bergendy, József Attila, P.Box, Korál, Neoton, Fonográf, KFT, V’Moto-Rock, 100 Folk Celsius, Generál, Gemini, Republic, P.Mobil.
Menü |