A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a mobiltelefonok világa utópia volt. A számítógép csak a tudományos akadémiákon és egyetemeken féltve őrzött kincs. A PC /Personal Computer/ még a lehetőség szintjén sem jelent meg. Jobb elektromos hangszerekért is a szomszédba kellett menni /tudd: nyugatra/. Először körülményes úton beszerezni a külföldi valutát, márkát, utána kicsempészni a pénzt oda, hogy valaki megvegye, aztán titokban behozni a hangszert ide. Az első szintetizátorok csak a legnagyobb rock zenekaroknál jelentek meg /Pink Floyd, magyarországon Omega/ és a nagy szintetizátzoros popzenészek lassan kezdték számítógéppel vezérelni koncertjeiket, Jean-Michael Jarre, Vangelis. Ma a technika fejlődésével a minden belefér a dobozba. Így a dobok, rimusgitárok, basszus és mindenféle más hangszer, sőt és a zenei stílus is gombnyomásra kiválasztható. Elég eljátszani az alap melódiát vagy csak kikeresni a midi dalt és tökéletes az öszhang. A szintetizátoros egyszemélyes „zenekarok“ már úgy szólalnak meg, mintha a Bécsi szinfonikusok játszanák a lagziban a Sej-haj Rozit. Ez így vitathatatlanul olcsóbb és egy jó énekhanggal jól is szól. Sokszor persze ketten vannak a zenészek itt is, mert oda kell vinni a szerelést és hangfalnak két füle van. Na, de vissza a múlt századba. Akkoriban, amikor a hegedűs cigánybandák lassan megszűntek, az elektromos hagszerekkel ellátott zenekarok játszottak a lakodalmakon is. Egyre nagyobb lett az igény. A fiatalok természetesen a saját rockzenei ízlésükhöz igazodó zenét akartak, de ugyanakkor az idősebbek is érezzék jól magukat. Ehhez tökéletes a négy-öt tagú beatzenekar plusz egy hegedűs vagy egy szaxofonos. A násznépet a templomba kísérni nem igen lehetett, de azért ha nagyon erősködött az örömapa, akkor igen. Volt az a pénz. Nyakba vettük a nagydobot, a kisdobot, szereztünk egy tangóharmonikát, teli tüdőből szólt a szaxofon és szólt az ének. A násznépnek a legszebb, amikor a hallgatókat éneklik kórusban, a zenészeknek pedig az a pillanat mikor a menüben a káposztához érünk. A káposzta ugyanis az utolsó menet, és akkorra, hajnalfelé lassan vége van a lakodalomnak. A délutántól másnap hajnalig csak úgy bírod, ha iszol, ha nem, akkor te vagy a sofőr. Az örömapa kifizeti a zenészeket a szakácsnők csomagolnak nekik az ételből, borból,süteményből. Volt olyan, hogy elfeledkeztek az illetékesek a zenészeknek járó csomagról, ilyenkor kérdezgetni kezdtük az örömanyát és a szakácsnőket. Merre van itt cukrászda, mikor nyit a hentes? A gyerekeknek kéne vinni a vasárnapi ebédhez valami ennivalót meg süteményt. Nem tudták, de a csomagot nagy hirtelen megkaptuk.
A rovatban továbbra is szeretnénk a régebbi és mai magyar mátyusföldi amatőr rockzenekarokat bemutatni, a helyi zenei történésekről hírt adni. Szívesen látunk ehhez az olvasóktól anyagot, fotókat, megjelent írásokat , korabeli plakátokat , történeteket, kedves dolgokra és élményekre való visszaemlékezést. Leveleiket a zenesarock@centrum.sk címre vagy a szerkesztőségbe kérjük.
Menü |