Miért vállaltam a jelölést! 2. rész

   A Magyar Közösség Pártja vágsellyei járási konferenciája négy személyt jelölt Nyitra Megye Önkormányzatába a következő választási időszakra. Mos kettőjüktől kérdeztük, miért vállalták a jelölést, a megmérettetést a 2017. november 4-én sorra kerülő megyei választásokon.

Mgr. Kőrösi Ildikó, Pered

   A soron következő megyei választások az idén több oknál fogva is különlegesek. Az idei megyei választások fontos ismérve, hogy az eddig megszokott kétkörös választás helyett most egy fordulóban választunk megyefőnököt. Emellett egy rendkívüli rendelet miatt, azzal a céllal, hogy 2022-ben egyesítésre kerüljenek a helyi önkormányzati és a megyei önkormányzati választások, az idén a megyei közgyűlésbe bekerülő képviselők a megszokott négyéves ciklus helyett kivételesen öt évre nyerik el mandátumukat. Minél hosszabb ideje figyelem a közügyek alakulását és fejlődését, és minél többet foglalkozom közösségünk érdekképviseletével, egyre gyakrabban tapasztalom a látszatra jelentéktelennek tűnő módosítások valós súlyát és erejét életünk mindennapi alakulására. Az ügyvédi munkám során is hasonló következtetésekre jutok, közvetlenül tapasztalom az oly távolinak tűnő kollektív szervek döntéshozatalának végső következményeit. Az idei megyei választásokat érintő, említett, két fontos változással kapcsolatban hiszem, hogy ezek a különböző érvekkel megindokolt módosítások is komoly hatással lehetnek a megyei önkormányzatok által képviselt közügyek alakulására, amennyiben a választásokon induló képviselőjelöltek november 4-én nem nyerik el választópolgáraink bizalmát. Meg kell jegyezni, hogy a megyékkel területileg nem tudunk azonosulni, és a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladatok gyakorlása sem érvényesül minden megyében egyenlő arányban, például a Vágsellyei járás esetében a kultúrára vonatkozó megyei hatáskör a múzeumok és galériák hiányában jelentősen korlátozódik. Ennek ellenére hiszem, hogy minden megyében az idén a végső érdek és cél a hatékony, szélsőséges erőktől mentes, aktív érdekképviselet megszerzése. Koromnál fogva elegendő erőt és energiát érzek e feladat ellátására, elsősorban ezért is vállaltam a megmérettetést az idei megyei választásokon. A megyei szakpolitikát illetően, Pered község önkormányzatában immáron hetedik éve vezetem a szociális és egészségügyi bizottságot, ez idő alatt nagyon sok esettel találkoztam, amely a megye szociális ügyi hatáskörébe tartozik. Nem csak képviselőként, de főként nőként is nagyon nehezen éltem meg azokat a tapasztalatokat, amikor a hiányos rendszer és hibás rendszerszintű megoldások miatt, kiemelten a Vágsellyei járásra vonatkozóan, nem tudtunk közvetlen segítséget nyújtani a súlyos fogyatékkal élő embertársainknak és családtagjaiknak. Úgy érzem, a szociális ügyek szférája régiónkban fokozottabb figyelmet érdemel, nőként elsősorban ezt a küldetés érzem magaménak, erre a területre szeretnék összpontosítani.

Mgr. Baranyay Zsolt, Zsigárd

   Az 1989-es rendszerváltáskor még bőven a gyermekéveimben jártam. Attól fogva édesapám folyamatosan szerepet vállalt közösségünk érdekképviseletében, az újonnan létrejövő felvidéki magyar politikai szervezetek keretein belül, később, 1994-től pedig Zsigárd polgármestereként is. Hogy a közügyek iránti érdeklődésem milyen részben gyökerezik az ő munkásságának követésében, illetve mennyiben tudható be az 1989-et követő pár - némi pátosszal - forradalminak nevezhető évben bekövetkezett kiemelkedő jelentőségű társadalmi változásokból fakadó hitben, hogy igenis, kellő akarattal, képességekkel és tudással felvértezve sorsfordító dolgokra lehetünk képesek, talán magam sem tudnám megmondani. Mindenesetre, a családom mellett nem közömbös számomra a szülőfalumban illetve a járásunkban élők sorsa, sőt a Szlovákiába szakadt magyar nemzetrész, illetve az összmagyarság sorsa sem. Kiemelkedően fontosnak tartom, hogy az állandóan változó világban nemzetünk megmaradjon, képesek legyünk nyelvünket, kultúránkat, hitünket megőrizni nem csak az anyaországban, hanem kiváltképpen a magyar államhatárokon kívülre került kárpát-medencei térségekben, s gyarapodjunk, nem csak számbeli mennyiségben, hanem szellemi téren és életminőségben is.

   A megyei önkormányzatok szintjén járásunk az utóbbi több mint egy évtizedben a mostohagyermek sorsára kárhoztatott. Kis járás a miénk, csupán négy képviselői hely jut nekünk az 54-tagú Nyitra megyei képviselőtestületben, emellett jelentős magyarsága okán a testületben 12 éve többséget alkotó, Smer-vezette szlovák pártkoalíció és az immár negyedik ciklusának végéhez közelítő megyeelnök, Belica is kifejezetten érzéketlen Vágsellye és vidéke problémái iránt, úgyszólván, mintha ez a térség nem is létezne, illetve nem alkotná Nyitra megye szerves részét. Mindezt tovább tetézi, hogy járásunk területén több, megyei hatáskörbe tartozó területen Nyitra megye meg sem jelenítődik – nincsenek megyei fenntartású intézményeink például szociális, kulturális és idegenforgalmi szakterületen sem. Ilyen viszonyok mellett borzasztóan nehéz, főleg folyamatos ellenzéki helyzetből, eredményeket felmutatni.

   Az elmúlt négy év során megyei képviselőként mindezt közelről is megtapasztalhattam. Ha mi, a járásunk MKP-s magyar jelöltjei nem ülnének a képviselők közt, nincs, aki szívén viselje a Sellyei járás sorsát. Az egyes szlovák pártok járásunkból származó emberei ugyan ott vannak a megyei hivatal jónéhány fontos tisztségében, de saját pártjukon belül nem képesek érvényesíteni térségünk igényeit. S hogy képviselői pozícióból sem lennének többre képesek, bizonyítja a 2009-2013 közti választási időszak, amikor is Vágsellye polgármestere egyúttal megyei képviselő is volt, mi több, a szlovák nagykoalíció tagja, és bizony lehorgasztott fejjel kellett szemlélnie saját képviselői klubjának hozzáállását például a sellyei kórház ügyéhez. Állítom, hogy hosszú ideje a Magyar Közösség Pártja az egyetlen politikai formáció, amelynek valóban fontos a Sellyei járás, meghallgatja, s megoldási javaslatokat kínál az itt élők problémáira.

   Figyelembe véve a fent említetteket, valamint hogy továbbra is ellenzékben politizáltunk, kiemelkedően eredményesnek értékelem az éppen záruló megyei választási időszakot. A 2013-ban megfogalmazott célkitűzéseinkből egy sor területen jelentős előrelépést tudunk felmutatni, melyek közül most csak a legjelentősebbekre térek ki. Az egészségügyi szakterületen 2005, azaz a szlovák nagykoalíció fennállása óta semmilyen pozitívumot nem jegyezhettünk fel, mi több, a kórház fekvőosztályai mind bezártak s a megye semmilyen intézményt nem hozott létre a járóbeteg- illetve diagnosztikai ellátás, valamint a kórház épületegyüttesének kezelésére sem. Idén viszont sikerült megalapítani a saját jogalanyisággal rendelkező rendelőintézetet, s a kórház rendelőintézeti részének több százezer eurós felújítása is folyamatban van. Legalább ekkora sikerként könyvelem el, hogy a sokéves pangás után az elmúlt négy évben a megyei kezelésű közutakból járásunk különböző pontjain nagyjából 11 kilométernyit sikerült felújítani, s mindez hamarosan további három kilométerrel egészül ki, még az év hátralevő részében.

   A megkezdett és immár bizonyos részsikereket is hozó munka folytatásából is szeretném kivenni a részemet. Ezért e helyről is köszönöm az MKP Vágsellyei Járási Konferenciájának támogatását, amely lehetővé tette, hogy a párt színeiben ismét megpályázzam a megyei képviselői tisztséget. Választóink felé fordulva pedig vállalom, hogy a képviselői mandátum megszerzése esetén az elmúlt négy évhez hasonlóan, tudásom és képességeim legjavát nyújtva, MKP-s képviselő kollégáimmal együtt becsülettel megküzdök mindenért, ami térségünk lakosainak érdekét szolgálja.