Mi fő a szlovák fazékban

   Elementárisan hithű MKP– szimpatizáns voltam, amíg volt MKP, és volt mondanivalója számomra, mert nálam a nemzetben való gondolkodás hit és lélek kérdése. Már csak azért is, mert abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Magyar Királyság - nevű hazában születhettem húszegynéhány nappal a kapituláció és két évvel a megszállás előtt. Ilymódon elmondhatom, két évig voltam magyar állampolgár. Tehát a fentebb vázolt születési körülményeim okán, alanyi jogon járna nekem a magyar állampolgárság ma is, mert azt születéssel szereztem, és az mindenütt elismert jog a nagyvilág normálisabb felében.

   A felvidéki magyarokat az elcsatolás után egyszerűen hadizsákmánynak tekintették, és jó néhány ezrüket el is vitték Csehországba rabszolgának. Azért ők némiképp jobban jártak, mint azok a szudétanémet családok, akiket a kitelepítéskor a cseh parasztok ásóval, kapával vertek agyon a benesi uszítástól megrészegülve. A kitelepített német polgárok idővel kártalanítást kaptak a német szövetségi kormánytól, egyben elismerve a német állam felelősségét minden kárvallott némettel szemben. El kell ismerni, hogy az egykori magyar kormányok nagyban felelősek azért, hogy ötmillió magyar hazátlan maradt, megfosztva minden jogától és emberi mivoltától, ezért bocsánatkérésen kívül mást is megérdemelnek az anyaországtól.

   Az Orbán-kormány kimondatlanul is érzi az ominózus kormányok felelősségét elődei hibás politikájáért, és ezért segíti anyagilag és erkölcsileg az elcsatolt részek magyarjainak boldogulását, ami nem nevezhető kártalanításnak, inkább egyfajta hazafias és erkölcsi gesztusnak. Amiért aztán a nemzettől elrugaszkodott magyarországi ellenzék megkövezné a miniszterelnököt, ha az hagyná magát. Nem is találó a nemzettől elrugaszkodott jelző számukra, hanem egyenesen a nem ebben a nemzetben élő, idegen nadrágban táncoló metaforával illetném őket. Ha jól belegondolunk, Budapest, a vízfejű gyerek, a maga kétmilliós etnikai és ideológiai katyvaszával, utálja a fennmaradt 8 millió magyar honfitársát és vice-versa, ennek ellenkezője is igaz. Egyszerűen megértük azt, hogy aki ma Magyarországon magyar érzelmű, így is cselekszik, ítél és él saját hazájában, felháborító módon a pesti két millió rovásukra magyarkodik. Mert az amerikai polgárok sem fehérkedhetnek ma már csak úgy büntetlenül, holott ők hozták létre a korlátlan szabadság birodalmát, amely most legújabban, akár egy elfajzott fagyi, visszanyal nekik.

   Ezt a magyar kormány által nyújtott anyagi és erkölcsi támogatást a sovén szlovák körök - Bugár Béla sértett hiúságával karöltve - úgy tálalják, mint egy beavatkozást a szlovák belügyekbe. Ma ugyanis az történik, hogy a szép tollazatú libsi külügyminiszterünk és csicskása bűntelenül belénk rúghat, már csak azért is, mert a magyar kormány volt olyan „ellenséges”, hogy segített beszerezni az orosz vakcinát a pánikbeteg szlovák kormánynak. Valamint jónéhány lélegeztető gépet és egyéb segédanyagot is ajándékozott dél-szlovákiai kórházaknak, ily durva módon beavatkozva a dolgok menetébe. A vakcinaügy mögött azonban nem maga a vakcina húzódik, hanem egy sokkal nagyobb liberális, brüsszelita játszma, ami magában foglalja a magyarelleneséget és az oroszelleneséget is. Mert nézzük csak meg, miért ellenzi a jelenlegi szlovák politikai elit a Ficonál is vehemensebben a kettős állampolgárságot. Egyszerűen azért, mert ez szembemegy a pillanatnyi EU-s érdekekkel, ugyanis a kettős állampolgárság választói joggal is járna, és a mai magyarországi erőviszonyok mellett előfordulhat, hogy a külföldi magyarok szavazatai dönthetik el majd a Fidesz választási sikerét, a felvidéki szavazatok ehhez jelentős mértékben hozzájárulnának.

   Az úniós ballib aliancia mindent megtesz azért, hogy Szlovákiában minél előbb neki megfelelő és szófogadó kormány alakuljon. A kulisszák mögött már alakulgat a leendő balliberális koalíció Pellegrini-Sulík-Bihariová, vagyis egy Hlas-SaS-PS felállásban, erős brüsszeli hátszéllel. Tudnillik, a Focus-ügynökség májusi felmérése alapján, együttesen 40 százalék körül állnak. Miként a vihar előtt alacsonyan repülnek a fecskék, és ahogy valaha a pártgyűlések előtt a kommunisták, már jól érezhető a levegőben, egy előre hozott választás szele. Sulík már nem érdekelt ebben a kormányban, és mindig kéznél lesz nála egy ürügy, hogyan kilépni a koalícióból az előrehozott választások érdekében. Így ez sokkal pragmatikusabb megoldás lenne, mint a Fico-féle népszavazás drága és bonyodalmas kivitele, amely ráadásul fiaskóval végződhetne. És egy balliberális kormány esetén kiadós brüsszeli taps mellett Szlovákia kilépne a visegrádi négyek társulásából. Brüsszelben ugyanis abban érdekeltek, hogy meggátolják Orbán Viktor azon igyekezetét, hogy Salvini győzelme után létrehozza a lengyel – szlovák – magyar – olasz, esetleg osztrák politikai tengelyt, amelyhez északon csatlakoznának a balti-, délen pedig a balkáni országok. Így kialakítva egy ellensúlyt a Berlin – Párizs - Benelux stb. hegemónia ellen, kialakítva egy kétpólusú, pluralista Európát, és ez kicsengetne az Európai Egyesült Államokról szőtt álmoknak.

    Ha Isten is úgy akarja, a kapanyél is elsül, ezért gyorsított iramban sínre kell tenni az Összefogást, mert egy akár 7- 8 százalékos választási siker is nagyban befolyásolhatná Szlovákia politikai irányultságát. Egy esetleges jobboldali koalíció, pl. az OLANO - Naša rodina – Szövetség - KDH összetétellel meggátolhatná Szlovákia letérését a hagyományos útról, amelyet olyan keresztény fogalmak fémjeleznek, mint az „Isten – Nemzet - Család”. Persze csak az emberek szívében, mert a szlovák alkotmányból szemérmesen kimaradtak ezek a fogalmak, amelyeket szegény Matovič is vall, ezért feszítik keresztre naponta.