MESTERHÁRMAS

   „Az idő múlhat, de a szépség és a jóság, a szeretet és az igazság nem múlik el az évszázadokkal, nem múlik el az emberekkel, hanem örökös, mint a testetlen valóság, s ezekből annyit kap mindenki, amennyit megérdemel.”

/Fekete István/

   Szeptemberben megváltozik az utcakép. Az egyhangú, álmos, tikkasztó nyári néptelen utcák egyszerre újra élni kezdenek, és az iskolába induló diákok, kicsik és nagyok, ismét vidám színfoltjai lesznek az utcának, járdáknak, tereknek. Az iskolák megtelnek élettel, nyüzsgéssel, csillogó szemű gyerekekkel.

   A tanévkezdés nemcsak a diákokat, hanem a pedagógusokat és a szülőket is érinti, mert ezen „mesterhármas” közös munkájától függ az új tanév sikere.

   Kezdetben mindenki bizakodó, lelkes, mert valami új kezdődik, új tanév, amely más lesz, új tantárgyak, új tankönyvek, régi – új pedagógusok. A diákok magukkal hozzák a gondtalan vidám nyarat, a nyári vakációt, az új élményeket, kalandokat. Napbarnított arcuk, szilaj jókedvük, csintalan mosolyuk mind – mind erről tanúskodik.

   A tanulók szüleinek is új tanév kezdődik, megváltozik a megszokott nyári napirend. A gyerekeket korábban kell ébreszteni, a nagyobbakat elindítani, a kisebbeket elkísérni az iskolába a szokásos, de soha meg nem unható útravalóval – vigyázz az úton, jól viselkedj az iskolában, figyelj az órán, időben gyere haza, ne csavarogj! S ha hazaért, megkérdezni tőle, - mi történt az iskolában, mit tanultatok, mi a lecke, feleltél-e, nincs-e valami gond? Ezek a figyelmeztetések, kérdések legyenek rendszeresek és következetesek, a gyerek megszokja, nagy szüksége van arra, hogy odafigyeljenek rá, törődjenek vele, szeressék…

   A pedagógusok is minden tekintetben felkészülten várják a diákokat, hogy a tanévkezdés minél zökkenőmentesebb legyen.

   S ha jól működik az fentebb említett mesterhármas, ha megvan az összhang, a kellő kommunikáció, jobb esetben az arra való hajlandóság, akkor nagy baj nem lehet. Ha a szülő és a pedagógus kölcsönösen tiszteli egymást, az adódó problémákat megbeszélik, megoldják, azzal példát mutatnak a gyermeknek is, aki mindkettőjüknek fontos, akkor gond nem lehet, jó szóval, kellő odafigyeléssel, jószándékkal minden megoldható.

   Kezdjük az új tanévet bizakodva, már ez is fél siker, hisz gond, probléma mindig adódik, de pozitív hozzáállással és akarattal megoldható. Szülő – diák – tanár bízzon meg egymásban, bízzunk önmagunkban, abban, hogy erős hittel, akarattal, becsületes, következetes munkával minden megoldható és elérhető. Minden gyermek tehetséges valamiben, csak fel kell fedezni, ez pedig a pedagógus és a szülő feladata.

   „Olyan lesz a jövő, amilyen a ma iskolája.”- mondotta Szent-Györgyi Albert, magyar Nobel-díjas orvos, biokémikus. S ez az állítása örökérvényű.

   A tanévkezdés alkalmából őszintén kívánok minden diáknak, pedagógusnak erős hitet és sikeres, eredményekben gazdag új tanévet!