Kétnyelvű útirányjelző közlekedési táblák Nagyszombat megyében

   Bizonyára a gépkocsivezetőknek, de a többi közlekedőnek is feltűnt, hogy Nagyszombat megyében, a Galántai és a Dunaszerdahelyi járásban a múlt év végén szlovák, magyar kétnyelvű útirányjelző (kék) közlekedési táblák jelentek meg. Ennek az áttörés jelentőségű lépésnek a lehetőségét az SzK Nemzeti Tanácsa közutakról szóló törvényének módosítása nyitotta meg. A törvénymódosítást a Szövetség párt szakmai támogatásával Gyimesi György, akkori parlamenti képviselő kezdeményezte majdnem két évvel ezelőtt. A módosítás parlamenti jóváhagyását követően azonban a közlekedési minisztérium a törvénymódosításhoz kiadott végrehajtó rendelkezései sokat késtek. Ez is az egyik oka, hogy az első táblák a törvénymódosítás után jókora késéssel jelenhettek meg. További ok, hogy a törvény csak a lehetőséget biztosítja, a megvalósítást és „természetesen” a finanszírozást is rábízza - a másod- és harmadrendű utak esetében a megyei, a negyedrendű utaknál a helyi önkormányzatokra. Újabb feltétel, hogy ezeket a kétnyelvű táblákat is csak azon községek területén lehet kihelyezni, ahol a kisebbség aránya eléri a 15%-ot. Ugyanúgy, mint a község kataszteri területének kezdetét és végét jelző „falutáblák” esetében. Nagy eredménynek tartjuk, hogy a táblák kihelyezésének politikai, és nem utolsó sorban pénzügyi feltételeit a Felvidéken elsőként Nagyszombat megyében sikerült megteremteni. A mögöttünk hagyott évben húsz, a 2024-es évben harminc ezer eurót sikerült elkülöníteni költségvetésünkben erre a célra. Ez az összeg nagyjából arra lesz elég, hogy Galántáról indulva a II/561-es közúton Nagymegyerig, a II/507-esen Dunaszerdahelyig, valamennyi ilyen típusú tábla kétnyelvű legyen. A választásiciklus végéig pedig mindkét járásunkban kétnyelvű táblákat szeretnénk elhelyezni, ahol erre törvény adta lehetőség van.  

   Úgy hisszük, nem kell különösképpen bizonygatni, hogy ez az európai megoldás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy otthonosabban érezzük magunkat szülőföldünkön, jobban megismerjük és magunkénak valljuk az őseink által örökül hagyott épített környezetünket – falvainkat és városainkat.