logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  128/349 >>

Hogyan magyarosítsuk a nevünket?

21.12.2020 10:46

Kérdéseinkre Baranyay Zsolt, a SZAKC jogásza válaszol.

 

   A Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás és a VIA NOVA újult erővel eleveníti fel a felvidéki magyarok névhasználatára, valamint a vezeték- és keresztnév magyar használatára ösztönző kampányát. A TERRA Hírújság ebben segítségükre van.

   Milyen lépéseket kell tenni, ha a polgár úgy dönt, hogy ezután a hivatalos irataiban az anyanyelvén akarja használni a nevét?

   A nemzeti közösségek tagjait megilleti mindkét említett jog, azaz a keresztnév anyanyelvi formára történő átíratása, valamint az „-ováˮ asszonynévvégződés elhagyása is. Maga az eljárás egyszerű, nincs szükség a névváltoztatás egyéb esetekben szükséges engedélyeztetésére külön eljárás során. Mindkét esetben egy fő teendő van: írásban vagy személyesen kell az eredeti anyakönyvi kivonatot kiadó anyakönyvi hivatalnál (amennyiben az megszűnt, az annak hatáskörét átvevő területileg illetékes anyakönyvi hivatalnál) kezdeményezni a névmagyarosítást/„ovátlanításˮ-t. A kérelemnek a jogszabály szerint tartalmaznia kell a szlováktól eltérő nemzetiséghez való tartozás kinyilatkoztatását.

 

   Mióta van erre törvényes lehetőség?

   A keresztnév-változtatást a Tt. 300/1993 számú, kereszt- és vezetéknevekről szóló törvénye 1994. január 1-én történt hatálybalépésétől fogva lehetővé teszi. Az „ovátlanításˮ-t a Tt. anyakönyvekről szóló 154/1994 sz. törvénye engedélyezte, mely 1994. 7. 1-től hatályos. Később, 2006. február 1-től  a kereszt- és vezetéknevekről szóló törvénybe egy módosítás által sokkal áttekinthetőbb és számonkérhetőbb formában kerültek bele az említett két jog érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések.

   Emellett megemlíthető, hogy a korábban szlovák nyelvalakban bejegyzett vezetéknevet is magyarosítani lehet, azaz pl. a „Kišˮ-t „Kisˮ-re, a „Saboˮ-t „Szabóˮ-ra változtatni, ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a keresztnév-magyarosítás és az „ovátlanításˮ zajlik.

 

   Hol kell kérelmezni? 

   Mint a fentiekből kiderül, az eredeti anyakönyvi kivonatot kiállító anyakönyvi hivatalnál (vagy amennyiben az megszűnt, az annak hatáskörét átvevő, területileg illetékes anyakönyvi hivatalnál) lehet kezdeményezni a névmagyarosítást/„ovátlanításˮ-t.

 

   Milyen nyomtatványokat kell kitölteni? Mennyi ideig tart az ügyintézés?

   Az általánosságban használható formanyomtatvány szerintem a legtöbb anyakönyvi hivatalban nem áll rendelkezésre. Az írásbeli kérelmek magyar és szlovák nyelvű változatai megtalálhatóak például a Szövetség a Közös Célokért által üzemeltetett szakc.sk honlapon, a Jogsegélyˮ menüpont alatti „Szükséges dokumentumokˮ almenüpontban. Ügyfélbarát ügyintézés esetén viszont erre sem lesz szükség: a hivatalok személyesen, szóban is kötelesek befogadni a kérelmet, s az írásbeliségeknél megadni a kérelmezőnek a szükséges segítséget. Jó eséllyel tehát elegendő, ha az érintett a személyigazolványával befárad az illetékes anyakönyvi hivatalba és előadja kérelmét. Személyes ügyintézés esetén a hivatal leterheltségétől függően nem látom elvi akadályát a kérelem azonnali elintézésének, azaz az érintett rögtön az új anyakönyvi kivonattal távozhat a hivatalból, már a kérelem benyújtásának napján.

 

   Kell ezért fizetni?

   A fentiekben említett ügyintézés díjmentes.

   Akinek két keresztneve van, és azt magyarosítani szeretné, ez milyen további költséggel és intézkedéssel jár?

   A jelenlegi szlovák névtörvény már a kezdetektől fogva legfeljebb három keresztnevet engedélyez, s az ezekkel kapcsolatos ügyintézés független attól, hogy az adott személynek egy, vagy éppen három keresztneve van. Azaz nem merül fel további költség három keresztnév esetén sem.

 

   Hány napja van a kérelmezőnek, hogy az irataiban is lecseréltesse a megváltozott nevet?

   Erre vonatkozóan sajnos nem létezik általános érvényességű határidő. Míg a személyi igazolványokról szóló törvény 30 napon belüli cserét irányoz elő, a gépjárművezetői jogosítványnál a törvény legfeljebb 7 napot engedélyez. Emellett a munkáltató, a Szociális Biztosító, az egészségbiztosító, a helyi önkormányzat, vagy vállalkozók esetében az illetékes járási hivatal vállalkozói főosztálya mindenképpen azok közé a hivatalos szervek közé tartoznak, amelyeket mihamarabb, legfeljebb pár napon belül tájékoztatni szükséges, illetve ajánlatos a névváltoztatásról.

 

   Mi a helyzet azokkal a bibliai nevekkel, amelyeket magyarosítani szeretnének a kérelmezők, például Noah – Noé esetében?

   A keresztnév-magyarosítás esetében kétfajta eshetőségről beszélünk: az 1993 előtt születettek esetében az anyakönyvekről szóló törvény tette lehetővé már 1994-től, hogy a szlováktól eltérő nemzetiségűek a saját nyelvük szerinti alakra írassák át keresztnevüket. Viszont a névtörvény 2006-tól tartalmaz egy általánosabb megfogalmazást, mely bármely nyelvről bármely másik nyelvre való váltást szabadon lehetővé tesz, a fentiek szerinti ingyenes, engedélyeztetést nem igénylő formában. Ez utóbbi rendelkezést kihasználva egy bibliai nevet is azonos feltételek mellett lehet magyarosítani, mint egy szlovákot, függetlenül immár attól, hogy mikor történt az eredeti anyakönyvi bejegyzés.

 

   Miért érzik úgy a felvidéki magyarok, hogy a későbbiekben (idősebb korban) nem szükséges már a keresztnevüket magyarosítani?

   A felvetést jogosnak érzem, jómagam is tapasztaltam ezt a tendenciát. Véleményem szerint mindez társadalmunk, illetve közösségünk bizonyos generációinak történelmileg terhelt lelkiállapotára vezethető vissza. De azért nem általános érvényességű a jelenség: nagyon sok olyan embert van szerencsém ismerni, akik a névmagyarosítás lehetőségével a közép- vagy idősebb korosztály tagjaként éltek.

   Hogyan tudom magyarosítani a nagyszülők és dédnagyszülők nevét, ha ők Trianon előtt születtek, magyar névvel és „-ovátlanulˮ, de ha ma kikérem az adataikat, akkor szlovák keresztnévvel adják ki? 

   Erre az anyakönyvi törvény szintén lehetőséget nyújt, mégpedig 2011-től. Ha olyan személyekről van szó, akik már nem élnek, a szüleik, házastársuk vagy gyermekeik jogosultak ilyen esetben minden további nélkül kérni az anyakönyvi dokumentum magyar nyelvű változatának kiállítását. Ha más leszármazottról, például unokáról van szó, akkor viszont már bizonyítani kell (például egy korábbi magyar nyelvű okirattal), hogy téves névátírásról volt szó.

 

Forrás: Felvidék.ma


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  128/349 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat