Az alószeli magyar kultúráért évtizedeken át

   Egy dalkörről szóló könyv kiadása nem mindennapi dolog. Alsószeliben az óév végén látott napvilágot az 50 éves Alsószeli Magyar Dalkörről az esztétikailag szép külsejű és tartalmilag is igényes kiadvány a fenti címmel. Szerzője a dalkör vezetője, Szabados László nyugalmazott pedagógus.

   A kötet betekintést nyújt a fél évszázada működő dalkör életébe, évtizedek szerint foglalja össze az éneklőcsoport működését a megalakulástól napjainkig. Az Előszót Kovács Lajos polgármester írta, kinek pozitív hozzáállása és segítsége nélkül nem jöhetett volna létre e kötet.

   Külön fejezet szól a 70 éves Csemadok Alsószeli Alapszervezetének munkájáról, a faluban működő, kulturát szolgáló csoportosulásokról, így a Haraszti Mária által vezetett Pejkó gyermek színjátszó csoportról (Pukkai Judit összefoglalása), a Varsás Néptáncegyüttesről, melynek vezetője Szabados Katalin, a Zele törzs által létrehozott Jurtanapok kulturális fesztiválról az ALSZIK-kal a háttérben. (Szabados Zsolt áttekintése) Érdemes megemlíteni, hogy a Galántai járásban Alsószeliben az elsők között alakult meg a Csemadok.

   Az éneklőcsoport ötlete először az Alsószeliben 1969-ben megalakult Barátnők klubjában vetődött fel, melyet Mészáros Gizella alapított. Az Alsószeli Magyar Dalkör tehát mint a fent nevezett klub éneklőcsoportja alakul meg. Megkezdődött a népdalok gyűjtése.Az első fellépésen Pettyes éneklőcsoportnak nevezték magukat. 1970-ben már ez a női csoport    részt vesz a „Tavaszi szél” énekversenyen. A férfi csoport 1974-től szerepel e versenyen, innen számítódik a vegyes felállás. Szabados László 1970-től vezeti a dalkört, nem sokkal a megalakulása óta. Mindig szívvel-lélekkel vezette és vezeti ma is a csoportot. Aktív tevékenységéért 2013-ban Csemadok-életműdíjat kapott, a SZMPSZ pályadíjat adományozott számára, Alsószeli község pedig „Pro Urbe” kitüntetéssel ismerte el tevékenységét.

   A dalkör aktivitását jól mutatja, hogy 1995-től kezdődően évente vannak a faluban hagyományos nótestek. Az első 1971-ben volt, majd 1982-ben, 1984-ben, utána pedig az említett 1995-től napjainkig minden évben volt nótest. A népdalok mellett műdalok, csárdások, mulatók is a repertoárba kerültek. A nótesteket évről évre egyre tematikusabbak lettek. Sokféle témakörben szólt a nóta, pl. szerelem, halászat, virágok, hazaszeretet stb. A nótaestek sajátos korreográfiáját Morovics Ibolya állította össze.

   A boros nótacsokokkal a közelmúltban a faluban a borversenyeket, jurtanapos borudvarokat, bálokat színesítették. A dalkör gyümölcsözően együttműködik a Bendő zenekarral, a Varsás táncegyüttessel, a Zele törzzsel és a Bicskás zenekarral. A Zele törzs által 2004-től rendezett Alsószeli Jurtanapokon minden évben fellép a dalkör. 2006-ban a „Pro Urbe – A faluért” díjban részesült a dalkör. Többször részt vettek a Bíborpiros szép rózsa népdalversenyen.  2007-ben a dalkör férfi csoportja már a verseny országos döntőjében szerepelt. 2009-ben nívódíjat, 2011-ben ezüstsávos-, 2013-ban pedig aranysávos minősítést kapott a dalkör. A versenyen általában katonadalokkal, bakanótákkal szerepeltek. A nívódíjat követően a férfiak katonadalai szerepeltek a Csemadok által kiadott „Szülőföldünk” CD-n is.

   Az egyházakkal való aktív együttműködésük a rendszerváltás utáni években kezdődött. Gyakorivá, s most már tradícióvá váltak a karácsonyi fellépések mindkét felekezet (katolikus és evangélikus) templomában.

   A kötetben az elmúlt ötven évről Szabados László és Pukkai Ilona írtak. Haraszti Mészáros Erzsébet az egykori Barátnők klubjáról jegyezte le gondolatait. A kötetben fellelhető az Alsószeli Magyar Dalkör eddigi tagjainak névsora. Takács Mátyás, a Csátaljai Székely Népdalkör vezetője a sok évtizedes barátságról s mindarról emlékezik meg, ami a két dalkört összeköti.

   A kiadvány történeti összefoglaló jellegét árnyalja a  „Személyes kötődések, emlékek” fejezet, melyben Vígh György, Zsalkovics Ildikó, Seres Lajos és jómagam (J.M.) írásai szerpelnek.

   A kötetet Kelemen Katalin lektorálta, a nyomdai előkészítést Kelemen András végezte. A fotókat Szabados László, Kollár Árpád, Karasz Anikó, Kovács István készítette, illetve Alsószeli község archívumából és magángyűjteményekből valók. A gazdag képanyag hitelesen illusztrálja a jól megszerkesztett kötetet.

   A falu lakossága és a régió olvasói jó érzéssel vehetik kezükbe e könyvet, mely a helybeli értékekre és az összefogásra, egymás megbecsülésére, magyarságunk és népdalkincsünk megőrzésére, s nem utolsó sorban a közösségi élet szépségére irányítja figyelmünket.

   Kiadta: Alsószeli Község, Alsószeli Csemadok Alapszervezet, Alsószeli Magyar Dalkör