„MÉLYSÉGES MÉLY A MÚLTNAK KÚTJA” Jókai olvasókönyv

Megjelent a Jókai olvasókönyv című helytörténeti könyvsorozat első része

   Már régóta érlelődött bennem az a gondolat, hogy írásba kellene foglalni és ezzel megörökíteni az utókor számára mindazt, amire a még élők emlékeznek, vagy amit falunkról és lakóiról sikerült felkutatniuk. A Csemadok Jókai Alapszervezetének vezetősége partner volt egy helytörténeti könyv kiadásához. Szerencsénkre, falunk szülötte, Görföl Jenő, már évtizedek óta gyűjti a Jókával kapcsolatos történelmi adatokat. Felkértük hát, hogy az ötlet megvalósításában legyen segítségünkre. Vele közösen döntöttünk úgy, hogy nem egy terjedelmes könyvet adunk ki, hanem a levéltári adatokat és a különféle gyűjtések folyamán összegyűjtött népszokásokat, meséket, népdalokat, táncokat, dűlő- és utcaneveket, régi épületek fényképeit, a háborúkból megmaradt féltve őrzött leveleket, fényképeket, kitelepítési, deportálási dokumentumokat és még sorolhatnám, tematikusan csoportosítva, több füzetben, ún. olvasókönyvekben fogjuk közreadni.

   A sorozat első része a napokban jelent meg Jókai olvasókönyv címmel. Ez az olvasókönyv Jóka történetével foglalkozik, az első írásos emlékektől kezdve a millenniumig. A könyvet február 17-én, a könyv szerzőjével-szerkesztőjével készült beszélgetés keretében mutattuk be az érdeklődőknek.  Nagy örömünkre szolgált, hogy lakosainkat érdekli falunk történelme, mert nagy létszámú érdeklődő látogatott el az Inkubátorházban megtartott beszélgetésre. Büszkék is lehetünk falunkra, hiszen kevés olyan település van az országban, amely írásos emlékekkel bizonyítani tudja, hogy már 1197-ben létezett. A jó hangulatú beszélgetésben a hallgatóság a feltett kérdésekre is választ kaphatott. Miután a hivatalos rész befejeződött, a közönség tovább maradt és kis csoportokba verődve tárgyalta meg a könyvről szerzett új információkat, vagy adtak ötleteket, mit kellene még a következő részekbe beleírni. Sokan ígérték, hogy átkutatják a régi családi albumokat, fényképeket, féltve őrzött emlékeket, iratokat, hátha találnak valami érdekeset a szerző számára. Görföl Jenő megkérte a jelenlévőket, hogy segítsenek az anyaggyűjtésben. A következő kiadványhoz főleg az I. és II. világháborús emlékeket, katonák fényképeit várjuk. 

   Jóka Község Önkormányzata is díjazta a helytörténeti könyvek kiadását és jelentős összeggel járult hozzá az első olvasókönyv nyomdai költségeihez. Sikeres pályázatot nyújtottunk be továbbá a Bethlen Gábor Alaphoz is, az elnyert pénzösszeget szintén a könyv kiadási költségeinek térítésére használtuk fel. Fellinger Károly, költő és helytörténész nagylelkű felajánlásának köszönhetően pedig minden iskolás tanulónk kézhez kapja a Jókai olvasókönyvet, hogy megismerkedhessen szülőfaluja, lakóhelye történelmével.

                                                                                                                                              Szabóné Szakál Mária

Görföl Jenő a következő sorokat írta könyve előszavaként:

   Ezt a Thomas Manntól vett idézetet választottuk „olvasókönyvünk“ alcímének. Falunk, Jóka, a valamikori három – Újhely-Jóka, Kis-Jóka és Nagy-Jóka történetének kútja ugyanis igencsak mély. Aki ma, 2022-ben ereszti történelmünk kútjába merőónját, sok-sok történelmi esemény állítja meg azt lefelé tartó útján rövidebb-hosszabb időre. Egy-egy ilyen megállónál azután kedvére kutathat, bogarászhat az ember. A meglelt kincset pedig megtisztíthatja, simogathatja, gyönyörködhet benne. És indulhat újabb mélységek felé az ón. Ám előbb-utóbb eléri a kút fenekét, ahol az 1197-es évszámot találjuk. Itt a vég. Vagy mégsem? Nem bizony, hiszen számunkra ez a kezdet. Innét felfelé kapaszkodva kell alaposan átvizsgálni a rárakódott rétegeket. Amit felfele kapaszkodva az idő létráján találunk, arra büszkék lehetünk. Olvasókönyvünk első részében (kötetében) eljutunk a millenniumig. Tervünk szerint a következő rész a XIX-XX. század fordulójától a II. világháború végéig és az utána következő pár évig tart majd. Ebben és a következő, harmadik részben pedig a falu társadalmi-kulturális életének egyes mozzanatai kerülhetnek bemutatásra, jelentős szerepet szánva az itteni emberek élete, mindennapjai, a hagyományok, a helytörténet dokumentálásának.

   Közben, mivel azt nem hihetjük, hogy újabb és újabb adatok nem kerülhetnek ki a kutatók műhelyéből, bővülhet is a közölt anyag, sőt mélyebbre is kerülhetünk a múlt kútjába. Az ugyanis bizonyos, hogy falunk területén az első ismert; papírra, kutyabőrre vetett esemény előtt is számos történés játszódott le, és számtalan népcsoport megfordult. Az itt hagyott, bízzunk benne előbb-utóbb a felszínre kerülő emlékek újabb részleteket fedhetnek fel a tájról, amelyben élünk.