Ocsvay Ferenc oskolamester és családja története

   Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendeletében az állam irányítása alá helyezte és egységesen szabályozta a teljes magyarországi oktatásügyet. Bár az iskolalátogatást kívánatosnak tartotta, a szülőkre bízta, hogy a gyermekeket inkább mezőgazdasági vagy  házimunkára fogják-e tanulás helyett. Magyarországon báró Eötvös József vezette be 1868-ban az általános tankötelezettséget.

   Minden korszakban más és más problémával kellett a tanítóknak megküzdeni. Ocsvay Ferenc és fia több évtizedig tanítottak Nádszegen. Nekik köszönhetően a nádszegiek a hivatalos iratokban nevük mellé már nem csak egy x-et rajzoltak, hanem értették is, amit aláírtak. Biztosan nem volt könnyű dolguk, ahogy az utánuk jövő tanítóknak sem.

Bugár Andrea

Ocsvay Ferenc oskolamester és családja története

   Ocsvay Ferenc nemes Ótsák Ferenc és nemes Komáromy Róza gyermekeként született 1802 februárjában Bakán. 1826-ban feleségül vette a bakai iskolamester lányát, Mészáros Zsófiát, ekkor még az Ótsák nevet használta. A házaspár Tallóson élt, mivel Ferenc ott lett iskolamester, illetve oskolamester, ahogy a korabeli szóhasználatban a tanítót hívták. 1828-ban született lányuk, Terézia, 1830 májusában Zsófia. Az anya és újszülött lánya nem sokkal később meghalt. A kor szokása szerint az özvegy iskolamester még az év augusztusában megnősült. Második felesége a bősi származású, de Bakán lakó nemes Kováts Magdolna lett.

   A házaspár 1833-ban már Nádszegen élt, mert Ferenc itt tanított. Az Ótsák vezetéknevet megváltoztatta és 1844-ben már az Ocsvay nevet kezdte használni. A forradalom kitörése után 1848-ban jelentkezett a nemzeti őrseregbe, ahol mint tanult ember, strázsamesteri rangot kapott. Akkoriban a tanítókat a szülők fizették. Így persze csak a módosabb családok gyerekei tudtak iskolába járni. Gyerekenként 24 krajcár és egy sületlen kenyér volt a kántortanító fizetése. Ocsvay Ferenc megegyezett a községgel, így a kenyerek helyett földet kapott, a fizetését pedig nem a szülők, hanem a község állta. Ezt a megegyezést jó példaként hozza fel a Katolikus Néplap 1851. júliusi száma, hiszen nőtt az iskolába járók száma.

Katolikus Néplap 1851. júliusi száma

   Ocsvay Ferencnek és Kováts Magdolnának 7 gyereke született, 5 érte meg a felnőttkort. Kováts Magdolna 1877-ben halt meg tüdőgyulladásban. Síremléke az öregtemetőben található. Idősebb Ocsvay Ferenc nem Nádszegen halt meg, valószínűleg felesége halála után valamelyik fiához költözött. Lányai Nádszegen mentek férjhez, az első házasságból származó Terézia Bugár Jánoshoz, a második házasságból származó Anna pedig Gombos Istvánhoz. A házaspár fiai közül Antal elköltözött Nádszegről, fiatalon, gyermektelenül halt meg. Özvegye 1878-ban pereskedett az örökségért a nádszegi rokonokkal.  Ágoston pap lett, többek között Naszvadon és Ógyallán szolgált, 1913-ban halt meg és Ógyallán temették el. István sorsa ismeretlen.  Ferenc követte apját és tanító lett Nádszegen. Fiatalon, 41 évesen halt meg 1881-ben tífuszban. Feleségét Halász Juliannának hívták. A nádszegi Ocsvay vezetéknevet viselők az ő leszármazottaik.

   Idősebb Ocsvay Ferenc unokái közül Gombos Károly az első világháborúban orosz hadifogságba esett. A kóreai tenger mellett fekvő Skotovo hadifogolytáborában halt meg tífuszban. Felesége Bugár Rozália egyedül nevelte fel három lányát. A második világháborúban a dédunokát, Molnár Bélát, mint leventét Németországba vitték, Göppingenben egy hadifogolykórházban halt meg 1946-ban 18 évesen.

   Skotovoban a magyar, osztrák, német és török foglyok emlékművet emeltek elhunyt társaik tiszteletére. A magyar felirat: Álmodjatok a szép magyar hazáról, amelyért meghaltatok 1916.