Nagyszombat és környéke Múltjáról és jelenéről 8. Rész

   Nagyszombat templomai 

   Mint az alábbi régi rajzon látjuk, Nagyszombatban a templomok és a tornyok domináns szerepet játszottak.  A Szent Miklós székesegyházról és a  Keresztelő Szent János katedrálisról az előző írásokban már beszámoltunk. Ebben a fejezetben néhány további templomról, azok magyar vonatkozásairól szólunk. 

   Irgalmasok Szent Ilona temploma

   A Fő-utca déli bejáratánál áll a város legrégibb gótikus temploma. A hagyomány szerint a ferencrendieknek építtette a város 1238-ban. 1363-ban a ferencesek új templomba költöztek, így érte meg a templom a hitújítást. 1570-ben a protestánsok elfoglalták, mellé

 lelkészlakást és iskolát építettek, melyeket az 1600-as években a város kórházzá alakította át. A betegeket Szt. Vincze apácái gondozták. A gótikus templomépületet előbb reneszánsz, majd barokk stílusban építették át. A szentély és a beltér keresztbordás mennyezete azonban megmaradt. Az északi oldalon gótikus tornyocska áll körablakokkal, a bejárat fölött háromrészes szoborcsoport látható (Szt. Erzsébet, Szt. Ilona és Szt. Borbála plasztikái). A központi alak, Szt.Ilona szobra 1400-ból származik. A déli oldalon levő kápolnában a város legrégibb és egyedüli táblaoltára található.

Napjainkban a templomban minden hónap második keddjén magyar szentmise kerül bemutatásra a nagyszombati hívek, a városban tanuló magyar diákok és a környékbeliek részvételével. (A nagyszombati magyar egyházi rendezvényekről Zilizi Kristóf számol be rendszeresen a felvidek.ma honlapon.)  

Szent Ilona templom

   Szent Anna templom

   Az orsolyita apácák késő barokk templomát és zárdáját 1724-ben kezdték építeni, de csak 1776-ban szentelték fel Szt. Anna tiszteletére. A templomépületet két oldalról a kolostorépületek vették közre. A kolostor híres nőnevelő-intézet volt. Pártfogójuk Esterházy Imre prímás volt. „ Iskolájuk a magyar tanítás és a kézimunka dolgában hamar jó hírnévre tett szert.“ Mária Terézia adományokkal támogatta az orsolyita nővérek nemes törekvését. 1902-ben tágas kétemeletes épületet emeltek. Az iskolát ezekben az években 700 növendék látogatta, közülük közel 100 a zárdakollégiumban lakott.

   1942-ben a kolostorépület nyugati szárnyát lebontották, helyére gimnáziumot építettek, melyet 1950-ben államosítottak. Napjainkban az épületben működik az Angela Merici iskolaközpont, melyet a Szt. Orsolya Rend 1990-ben újraindított.

Szt. Anna templom, a zárda és a gimnázium épülete

   Az egyhajós templom alaprajza ellipszis, míg szentélye négyzet alakú, ami nagyon ritka. A főoltár képe Szt. Annát ábrázolja, amint a gyermek Szűz Máriát tanítja. A Szűz Mária oltár alatt egy cinktárolóban a kassai vértanúk – a horvátországi Križevčiből származó Kőrösi Márk, a sziléziai Tešínben született Grodecz Menyhért és az erdélyi Alvincról származó Pongrácz István földi maradványait helyezték el.  A mártírok közös koporsóba helyezett földi maradványai 1635-ben kerültek a nagyszombati klarisszákhoz, majd amikor 1782-ben több más szerzetesrenddel együtt a klarisszákat is feloszlatták, a csontokat az orsolyiták Szt. Anna templomába vitték. A kassai vértanúk történetével, akik katolikus hitüket nem tagadták meg, s ezért életükkel fizettek, az olvasók a felvidek.ma és ma7.sk honlapokon ismerkedhetnek meg.

   1995-ben II. János Pál pápa kassai látogatása alkalmával szentté avatta őket. 2019 októberében a vértanúk halálának 400. évfordulóján Nagyszombatban a Keresztelő Szent János katedrálisban is tartottak szentmisét és körmenetet a vértanúk csontereklyéivel, melyen felvidéki magyar papok és zarándokok is részt vettek.

   Szentháromság templom (Jezsuita templom)

   A templom eredetileg a trinitáriusoké volt, akik 1712-ben érkeztek a városba. A trinitáriusok a rabkiváltók francia eredetű szervezete volt, mely török fogságból keresztény foglyokat váltott ki. A kéttornyú, egyhajós barokk stílusú templomot és kolostorépületet 1729-ben Okolicsányi János püspök és kanonok szentelte fel. A trinitáriusok rendjének feloszlatása után a templomot a jezsuiták kapták meg, akik a 18. században átépítették. Az ívelt mennyezetet masszív pillérek tartják, melyek közt kis kápolnák találhatók.

   Amikor II. József e szerzetet 1784-ben megszüntette, a kolostor épületébe a királyi gimnázium költözött, melyet a bencések kaptak meg. Itt volt házfőnök és a gimnázium igazgatója 1819 és 1824 között a Csábon született és Komáromfüssön élt tudós Szeder Fábián.

   Szent József templom

   Bornemisza Péter evangélikus prédikátor az 1560-as években a városban hirdetett igét. Hatására és Asztalos András jómódú polgárnak a támogatásával 1603-ban a városban megalakul a kálvinista egyházközség. 1616-ban kezdték építeni a toronnyal és harangokkal ellátott korai barokk stílusú tágas templomukat, melléje lelkészlakást és iskolát. 

Szt. József templom   

   Miután a pálosok a 17. században a városba érkeztek, a kálvinista templom az ő tulajdonukba került. Ők a templomot átépítették, majd 1701-ben hozzáépítették a Lorettói-kápolnát és egy fából épült harangtornyot.

   II. Rákóczi Ferenc nagyszombati csatavesztése után a protestánsok  legnagyobb része Szentgyörgybe, Modorba, Bazinba költözött. Hosszú időn át hitközségük sem volt, mely csak 1780-ban alakult meg újra.