logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  77/166 >>

Nagyszombat és környéke múltjáról és jelenéről 5. rész

26.11.2019 21:06 | Pék László

   Az első magyarországi közüzemű vaspálya

   A középkor óta Nagyszombat jelentős kereskedőváros volt a Budát Prágával összekötő Cseh út (Via Bohemica) mentén. A visegrádi 1335-ös királytanácskozások eredményeképpen a Bécset elkerülő, Brünnön át vezető útvonal szerepet kapott a történelmi Magyarország és a Cseh Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokban. Például a magyar szürkemarha így jutott el lábon a legrövidebb útvonalon Németország és Lengyelország piacai felé. Az útvonal,azonban a Bécsen át vezető Duna menti úttal nem tudott egyenrangúvá válni. A 17. század folyamán Nagyszombat a postakocsi járatok megállója volt.

   A közlekedésben a legnagyobb fordulatot a 19.században a vasút kiépítése jelentette. Az 1832-36-os pozsonyi országgyűlés alkotta meg az első magyar vasúti törvényt, s tett javaslatot az országban a vasúti fővonalak, többek között a Pozsony-Szentgyörgy-Bazin-Modor-Nagyszombat vasúti pálya kiépítésére. 1838-ban alakult meg a Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság, mely megépítette és 1840. szeptember 27-én átadta a Pozsony és Szentgyörgy közötti 14 km hosszú lóvasút pályát. 1846-ban ezt a pályát Nagyszombatig 35 km-rel, majd még ugyanebben az évben 15 km-rel Szeredig meghosszabbították.

   Így elérték, hogy a Vágon leúsztatott faanyagot Szeredből vasúton szállíthassák tovább. Szered akkoriban a semptei váruradalomhoz tartozott és nevezetes volt vásárairól. Semptén a Vág két partján, a cölöphídnál tutajok kikötésére szolgáló mólók voltak, melyek Árvából és Liptóból szállították a gömbfát, a deszkát, a fából készült eszközöket, illetve a  sajtot, a juhtúrót. Szeredben sóhivatal is volt, így a felsorolt termékek innét vasúton jutottak el további célpontokba.

A Pozsony–Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság nagyszombati állomása
(archív képek forrása: Dr, Czére Béla: Magyarország közlekedése a XIX. században, Budapest, 1997)
 

 

   Az akkori Magyarország első vasútvonalán több mint 100 ló állt vontatási szolgálatban. A pálya úgy épült, hogy később alkalmas legyen a gőzvontatásra való áttérésre. Az eleinte napi két pár, majd a forgalom növekedtével három pár szerelvényre magas viteldíjakat állapítottak meg,  A vonalon fénykorában, azaz az  1867-es kiegyezést követően 20 személy-, és 157 teherkocsi közlekedett.  Személyszállítás esetén az átlagsebesség akár a 16 km/h-t is elérhette. Napjainkban megmosolyogtatónak tűnik az is, hogy a Modoron keresztülvezető pályavonal miatt tiltakozását fejezte ki az ottani városi képviselőtestület, amely félt az „erkölcstelenség fellendülésétől”.  

   A vasútvonalat 1872-ben bezárták, és  gőzvontatásúra építették át. A Pozsony-Nagyszombat szakaszon 1873. május 1-jén indult el a gőzvasúti forgalom.

   E közben 1850-ben sor került Galánta bekapcsolására a Pozsony – Vác vasútvonalba, melyen már gőzmozdonyok vontatták a vasúti kocsikat. Galánta 1883-ban lett vasúti csomópont, amikor a Galánta-Szered elágazást is átadták a forgalomnak, öszekötve ezzel Galántát Nagyszombattal. Ez a vasútfejlesztés hozta 1885-ben állomásfőnöknek Kodály Frigyest Szobról Galántára, majd 1892-ben Nagyszombatba.

   Így tehát a vasútfejlesztés alakította ki Kodály Zoltán és Nagyszombat kapcsolatát. Akkoriban a zene és a vasút összetartozott, hiszen az előkelő utasokat zenekarok fogadták az állomások peronján, vagy kísérték ki őket a vonathoz.

   A vasúti közlekedés szerepe napjainkban is jelentős változáson megy keresztül. A mobilitás megnövekedése a gyors, a biztonságos és a komfortosabb közlekedést hozza magával. A vasút napjainkban újra reneszánszát éli, miközben mi mátyusföldiek már egy évtizede csak integethetünk a Csehország és Magyarország között közlekedő, Galántán átrobogó gyorsvonatoknak. Kérelmeink, petícióink az illetékeseknél nem találtak eddig meghallgatásra.Vajon mit szólna mindehhez Kodály Frigyes egykori állomásfőnök? A vonatinduláskor/érkezéskor a peron hangszórójából ismétlődően felcsendülő Esti dal ütemsora a gyorsvonatok dolgában azért némi reménnyel kecsegtet!     

 

A lóvasútpálya pozsonyi végállomása egykoron

Kodály Frigyes emléktáblája a szobi vasútállomáson


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  77/166 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat