Felvidéki rovásírásos emlékek 45. rész

   Fehér Mátyás Jenő és Fehérné Walter Anna

   Fehér Mátyás Jenő (1913-1978) domonkos rendi szerzetes, történetíró, pap. Bár nem a Felvidéken született, de 1942-től a kassai püspökség könyvtárosa és levéltárosa. A kassai dóm kódex és ősnyomtatvány gyűjteményét kutatva a közeli Miszlóka plébániáján egy fontos kéziratgyűjteményre lelt a domonkos rend történetéről, melyet Kassai Kódex-nek nevezett el. Ez 1227-től kezdődően tartalmaz iratokat a magyar inkvizícióról. Fehér az 1945 februári orosz megszállásig ennek másolásával foglalkozott, majd Budapestre menekítette, a domonkos kolostor irattárába. Mivel a szovjetek miatt távoznia kellett az országból, csak néhány másolat részletet tudott magával vinni.  Az eredeti a kommunizmus évei alatt a domonkos kolostor könyvtárából „elkallódott”. Fehér Argentínában telepedett le. Itt kezdte maradék másolataiból kiadni a Kassai Kódex inkvizíciós jegyzőkönyveit, melyeknek rovásírásos vonatkozásaik is vannak.

   A hivatalos tudomány képviselői hamisítással vádolták. Bakay Kornél régészünk védte meg az 1999-es kiadás előszavában. Fehér kilépett a rendből, feleségül vette a szintén kutató Walter Annát. 

   Fehérné Walter Anna 1915-ben született Kassán, 1992-ben hunyt el Buenos Aires-ben. 1945-ben a kommunizmus elől a kivándorlást választotta és Európa több városa után végül Buenos Airesbe költözött. Itt a Magyar Történelmi Szemle társszerkesztője és az Őskutatás c. folyóirat főszerkesztője volt. Két kötetes átfogó írástörténeti műve, amelyet hatalmas gyűjtőmunka előzött meg, Az ékírástól a rovásírásig címet viseli. 1975-ben adta ki Buenos Airesben, ahogyan ő írta: "Számkivetésünk 30. Karácsonyán". A mű könyvritkaságnak számít, nagyon fontos lenne újból kiadni. 2011-ben Szakács Gáborral neki ítéltük az általunk alapított Szkíta-Hun-Avar-Magyar Nemzeti Örökség Díjat, melyet jelképesen a Pécsi Rovásírás Versenyen adtunk át. A díjat Dittler Ferenc építészmérnök készítette.