Felvidéki rovásírásos emlékek 23. rész

   Thelegdi János (1574-1647) a tudomásunk szerinti első rovásírás tankönyv írója.  Érsekújváron, Nyitra vármegyében született, nemes szülőktől. Nagybátyja Telegdi Miklós, aki nagyszombati plébános, a nagyszombati nyomda felállítója, később pécsi püspök volt.

   Thelegdi János Bécsben tanult teológiát, 1594-ben szentelték pappá. Pályafutása: érsekújvári plébános, az Abaúj megyei Széplakon prefektus, esztergomi kanonok, zólyomi főesperes, váradi püspök. 1619-ben II. Ferdinánd helyezte a nyitrai püspökségbe. Igen jelentős művelődéstörténeti forrásunk az 1598-ban Leydenben megjelent latin nyelvű rovásírás tankönyvecskéje, melynek címe:  Rudimenta Priscae Hunnorum Linguae…A hunok régi nyelvének elemei. Rövid kérdésekben és feleletekben összefoglalva.

   Könyvének célja a rovásírás (ahogyan akkoriban hívták, a hun írás), újbóli elterjesztése volt.  Ugyanis, mint sorozatunk első részében írtam, a hiányos latin betűs írással több magyar hangot nem lehetett lejegyezni, ami erősen hátráltatta a magyar nyelvű irodalom fejlődését.

   Tankönyvének csak kézírásos másolatai maradtak fenn, ezeknek feltalálási helyei: Ulm, Fogaras, Giessen, Hamburg, Nagyenyed, Marosvásárhely, Róma. Jerney János őstörténész, nyelvész, utazó azt írta, hogy látta nyomtatásban is a könyvet.

   Itt most a képen a Miatyánkot mutatom, abból a tankönyv másolatból, amely a Giesseni Egyetemi könyvtárban maradt fenn. Ha elolvassák, bizony jócskán találnak benne hibát, azonban ezt ne Thelegdi rovására írják. Másolói vagy nem tudtak magyarul, vagy nem ismerték a rovásírást, esetleg mindkét eset fennállt. Ennek ellenére csak hálával gondolhatunk rájuk, mert nekik köszönhetjük ennek a művelődéstörténeti kincsnek fennmaradását.  A tankönyv egésze olvasható Sebestyén Gyula 1909-ben megjelent Rovás és rovásírás c. művében.

   Thelegdi János életrajzi adatai Jerney Jánostól, továbbá a Magyar Katolikus Lexikonból és a Magyar Életrajzi Lexikonból származnak.