Emlékezzünk és emlékeztessünk! Andód

   Ahogy magyarok lakta vidékeinken mindenhol, Andódon is megemlékeztünk az 1947-ben lezajlott deportálásokról és a kitelepítésről. Az emlékünnepélyt községi önkormányzatunk szervezte, a templom előtti kopjafa koszorúzásával kezdődött és szentmisével folytatódott.A misét Bartal Károly apát úr és Durčo Zoltán kanonok úr, a nyitrai egyházmegye magyar ajkú püspöki helynöke celebrálták.

   Az esemény a kultúrházban folytatódott. A rövid kultúrműsort követően Czuczor Mária polgármesterasszony köszöntötte a vendégeket. Külön tisztelettelés szeretettel üdvözölte a „még mindig hazaérkezőketés családtagjaikat, akik ezúttal is meghallották az andódiharanghívó szavát, és aki tehette eljött, hogy együtt emlékezzünk a 70 évvel ezelőtti eseményekre, a még mindig fájó emlékekre.

   „1947. május 27-ig, nyolcvan andódi családot jelöltek ki deportálásra, Magyarországra. Mindannyiunkat Nyíregyházára irányítottak, a Beneš-féle kassai kormányprogram szellemében.

   A 80 családból időközben többen a szülőföldhöz közelebb költöztek, hogy ,,álmaik földjét”, - ha egyszer megadatik – hátha egyszer még hazamehetünk! – ismét birtokba vehessék.

   Ez a nap azonban már soha nem jön el, s mi, életben maradottak, itt élünk Nyíregyházán és környékén, négyszáz kilométerre szülőföldünktől.

   Szétszóródtunk, mint az oldott kéve, szerte a világban. Hisz andódiak élnek Nyíregyházán és környékén, de elkerültek Tatabányára, meg sok más településre. Andódiakat fogadott be Kecskéd, Környe, Komárom, Nagykovácsi, Perbál, Hódmezővásárhely, Budapest, Vecsés, Budaörs, Érd, Budakeszi, Sződliget, Zamárdi, Győr, Solymár, Tótkomlós, Szentes, Bácsalmás, Tata, Oroszlány, Gödöllő, Zsámbék, Sopron, Jászberény, Nagypall, Nádudvar. De “jutott belőlük” Kanadába, Svájcba és Angliába is.

   Ők hirdetik túlélőként, leszármazottként, gyermekként és unokaként Andód nevét a világban. Hirdetik, és úgy is élnek! „

   Kiss Vendelvisszaemlékezéséből

   Az önkormányzat ebéddel és frissítővel látta vendégül a megjelenteket, a régi és mai andódiakat. Befejezésül kivonultunk az öreg temetőbe, ahol megkoszorúztuk a kitelepítés 70. évfordulója alkalmából állított kőkeresztet. A kőkeresztet KissVendel, egykori andódi lakos állíttatta. A kötetlen beszélgetés, a régi emlékek felelevenítése, a találkozások, az együvétartozás számtalan megnyilvánulása részben enyhítette a még mindig fájó sebeket.