logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  7/181 >>

Egy felsőszeli származású evangélikus lelkész Erdélyben – 2. rész

3.12.2022 09:42 | Papp György

/Az előző számban megjelent írás folytatása/

   A második, két vezetéknevet is viselő Szeli családról szóló adat azonban felfedte az általunk keresett személy és család eredetét. Ezt a famíliát így írja le Nagy Iván genealógus és heraldikus az 1863-ban megjelent Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal című művének tizedik kötetében: „Szeli család. (Közönségesen Csepelényi). Trencsin megyei nemes család, ott 1688-ban a nemesi lajstrom szerint Pecsenyéd helységben lakott, utóbb ott nyoma sincs. Valószinűleg a Csepellényi nevet tartá meg állandóúl. Lásd ezt.

   Szeli néven Magyarországból szakadt Erdélybe a XVII. században Szeli György, szász-halmágyi lutheranus lelkész, kinek fia József több könyvet irt, 1763. körűl szász-sombergi lelkész volt. Fia Károly orvostudor a mult század végén.“

   Ugyanazon mű harmadik kötetében így ír Nagy Iván: „Csepellény család. Trencsin megyei család. Csepellény György remete sz. pálos barát és magyarországi missionarius, született Bicsén, atyja György, anyja Pataky Zsófia volt. 1643-ban lépett a pálos szerzetbe. Missioját kezdé 1672-ben. Megöletett martyr-módra Eger mellett Szőke területén 1674-ki május 14-én.

   Csepelényi Ferencz szintén Trencsin vármegyében született. Jesuita volt. Meghalt Egerben 1737-ben. Néhány értekezése nyomatott ki.“

   Nagy Iván genealógus tehát Szeli nevű családnak mondja azt a közönségesen Csepelényinek nevezett nemesi família egyik ágát, amelyik 1688-ban a Trencsén vármegyei  Pecsenyédet (Pečeňany) lakta. Közli, hogy ebből az ágból élt Erdélyben az a (II.) Szeli György evangélikus lelkész, aki mint tudjuk a keresett (I.) Szeli György lelkész fia volt.

   A Csepelényi család nagybitcsei (Bytča) ágát a nagyhírű szakember már nem nevezi párhuzamosan Szeli néven is.

   A fentebb említett genealógiai tények és Dr. Binder Pál könyvében leírt adatok alapján az alábbi történet rajzolódik ki.

   A nemes Csepelényi családnak egy 1600 körül született tagja 1630 körül Trencsén vármegyéből ezidáig nem ismert okból Felsőszelibe került. Nős ember volt, két fiáról van tudomásunk. Az egyik fiú felnőttként visszaköltözött Trencsén vármegyébe és 1688-ban a már említett Pecsenyéden lakott. Ez az utód ott magát Szeli nevűnek hirdette, habár a helybeliek őt továbbra is (közönségesen) Csepelényinek hívták. Az ő leszármazottai arról a helyről elköltözve már nem használták a Szeli nevet, hanem újra a régi Csepelényi nevükön éltek. 

   A Felsőszelibe beköltözött nemes személynek másik fia, az általunk keresett későbbi (I.) Szeli György barcasági lelkész 1630 körül született az akkor még a Csallóköz-Mátyusföldi egyházkerületbe tartozó Felsőszelin. Valószínűleg rá vonatkozik a sárospataki református kollégium matriculájának bejegyzése 1648-ból: „Georgius Szeli, 29 Április, Sárospatak“. Azt, hogy későbbi kassai tanulmányai alatt is ezt a vezetéknevet használta-e  az ifjú diák, arról csak az iskola névjegyzéke adhatna teljes bizonyságot. Kassai diáksága idején tapasztalatszerzés (experimentum) céljából Erdélybe ment, de vissza már nem tért. A brassói evangélikus gimnázium anyakönyvében 1658-ban mint  „Georgius Szellius Hungarus Scholæ Hung. Rector“ szerepel, ami magyarul annyit tesz „Szelli György, a magyar iskola magyar iskolamestere“. A rektorkodás befejezte után rövid ideig törcsvári számtartó lett, majd 1665-ig Krizbán volt iskolamester.  Lelkésszé 1665-ben avatták Berethalomban. Amikor 1665-ben, meghívták Csernátfaluba lelkésznek, ő volt az első a 17. századvégi barcasági magyar evangélikus papok közül, akik az evangélikus szuperintendens előtt Berethalomban aláírásukkal kötelezték magukat az ágostai hitvallás törvényeinek betartására. Lelkésszé avatása után 1665. április 3-tól 1667. november 12-ig Csernátfaluban szolgált. A szász evangélikus szuperintendensek által kinevezett magyar lelkészek és iskolamesterek névjegyzékében ez az esküszöveg olvasható: „Ego Georgius Zeli Sancte juro Domino Deo qui est Pater, Filius et Spiritus Sanctus me invariatem et orthodoxa religionem Lutheranam Augusta Vindelicorum a Carolo Quinto confirmatam. Signatum 8 Die Aprilis Anni 1667“, azaz  

   „Én, Zeli György, szentül esküszöm az Úristenre, aki az Atya, a Fiú és a Szentlélek, hogy kitartok az V. Károly (német-római császár) által megerősített változatlan és ortodox ágostai evangélikus vallásomban. Aláírva 1667. év április 8. napján.“ Később, a református Krizbai Tamás helyébe Brassóba hívták meg magyar lelkésznek, ahol 1668-tól 1675-ig működött. A kálvinista főurak és Apafi Mihály fejedelem tiltakozása folytán 1675-ben Apácára helyezték át, amely helységben haláláig lelkészkedett. Szeli Györgyöt a halál 1693-ban apácai papságának idején Csernátfaluban érte, amikor oda Izsák nevű fia számára leánykérőbe ment. Ugyanott temették.

   Felesége Szentannai István csernátfalusi pap leánya volt. Házasságából négy fia született. Közülük hárman, úgymint (I.) Izsák (* - †1704), (II.) György (* - †1732)) és (I.) József (* - †1735) a papi hivatást választották, csupán Benjamin vált civil foglalkozásúvá. Unokái közül (II.) Izsák (* - †1735 után) és (II.) József (*1710 - †1782) voltak lelkészek. Dédunokái közül (III.) Izsák (* - †1773) volt papságban.

   Mivel (I.) Szeli Györgyöt szűkebb családi köre Felsőszelihez kötötte, ezért hangoztatta Erdélyben apjának és saját magának falunkból való eredetét. Nevezett lelkész a Barcaságban népes értelmiségi dinasztia megalapítója lett. Természetesen az ő utódai már tősgyökeres barcaságinak vagy brassóinak számítottak. E családból nemcsak lelkészek, de falusi bírák, ötvösmesterek, királybírák, császári tisztek és orvosok is kerültek ki, akik meghatározói lettek a helybeli evangélikus hit- és művelődési életnek.

   A Trencsén vármegyei Csepelényi családból eredő Szeli György Barcaságba kerülése újfennt megerősíti Dr. Binder Pál azon megállapítását, miszerint rendkívül sok felső vármegyei szlovák nemzetiségű evangélikus értelmiségi került a 17-18. században Erdélybe.  A leírtak alapján igazolást nyert, hogy a „Felső Szeli falváról“ kiinduló Szeli György evangélikus lelkész őseit 1630 előtt nem Felsőszelin, hanem Trencsén vármegyében kell keresnünk. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a „Szeli“ vezetéknév nem apjától örökölt családneve, hanem csupán falunkból Sárospatakra történő távozása után felvett neve volt a lelkésznek.

   Mivel azonban Szeli György saját maga származási helyéül mégiscsak falunkat vallotta és felvett vezetékneve a mi falunk nevét öregbítette, ezért mindenképpen Felsőszeliből elszármazott evangélikus lelkésznek kell őt tekintenünk. Ne feledjük azt a tényt, hogy gyermekévei idején ő maga is a 17. századi felsőszeli evangélikus gyülekezet törzsökös tagja volt. Minthogy saját személyében, fiaiban, unokáiban és dédunokájában hét evangélikus lelkészt adott egyházának a történelmi Magyarország Barcaságnak nevezett vidékén, ezért életútja mindenképpen megérdemli megkülönböztetett figyelmünket.


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  7/181 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat