<<  12/212 >>

Csókáné esetei

9.11.2023 14:56

http://www.terrahirujsag.sk/

   A vidám históriák nemcsak a férfinéppel estek meg, a fehérnép szintén talált rá módot, hogy a mindennapok gondjai közé néha egy kis derű és humor is vegyüljön.

  Az egyik ilyen asszony a húszas években Csókáné volt. Ez az életvidám menyecske az iszákos férje mellett korán megtanulta, hogy az élet nem mindig fenékig tejfel.

   Jókedvét a férfiak sokszor készpénznek vették, de ő soha nem veszítette el a fejét. A szűkösségben is megtartotta vidám természetét, valamint egyenes jellemét.

   Pedig a mindig mosolygós arca sok férfit kísértésbe vitt. A kísértéseket a kedves humorával könnyen elhárította.

   Egyszer kendert nyűni volt az erdőben valamelyik szomszéd gazdának, mikor végeztek, szétnézett a réteken egy kis tejeskukorica után. Már megszedte kötényét – jó lesz a gyerekeknek a főtt kukorica -, mikor elébe toppant a föld gazdája, és éktelen lármát csapott a pár kalász kukoricáért. Csókáné megszégyenülve hallgatta a fösvénységéről ismert gazda szidalmait. Végül kinyitotta kötényét és így szólt: – Tessék, vigye! Ha ezt a pár kalászt is sajnálja!!

   A javakorabeli gazdának ekkor tűnt föl, milyen kívánatos ez a menyecske.

   Nem is titkolta észrevételét. Úgy gondolta, nem olyan idős még, hogy egy fiatal hús megártson neki. Hisz a szólás is azt tartja: „A vén kecske is megnyalja a sót.”

   Ezért előállt egy javaslattal, de már békésebb hangon. – Hallod-e, Zsuzsi! Te nem is vagy olyan utolsó fehércseléd, hogy lopnod kelljen.

   Adok én többet is, mint az a kötényedben, ha egy kis eszed van és lejössz velem a part alá.

   Zsuzsi, aki már rég megszokta a hasonló ajánlatokat, most ráállt a dologra. Lementek a vízpartra, a bozótosban kerestek egy tisztást, ahol senki se jár. Találtak is közvetlen a parton, ahol a halászok szokták szűrni a vizet.

   Míg a vérmes gazda nekikászálódott, Csókáné felhúzott térdekkel várta az áldozata beteljesülését. Abban a pillanatban, amint a férfi letérdepelt elé, mindkét lábával akkorát taszított rajta, hogy a nagy test nyomban hanyatt vágódott, és a mögötte lévő meredek parton belezuhant a vízbe. Így menekült meg a menyecske a tolakodótól.

   Ez a szemrevaló menyecske minden hájjal megkent kofává vedlett, mire megvénült.

   No, nem annyira, hogy a férfiak még észre se vegyék. Egyszer gyalog vitte piaci áruval megrakott kosarait Galántára, akkor még a buszok nem jártak. Fölvette egy teherautó. A sofőr vidám fickó volt, az asszony pedig kacéran megcsillogtattan régi bájait, hadd legyen ez az utazás vidám, hisz az utóbbi időben annyi bánat érte. Ám a vidámsága egyfajta bátorságot adott a sofőrnek, aki közbe-közbe megsimogatta. A kései tolakodóval szemben szerencséje volt, hogy beértek Galántára. Kiszállt, megkérdezte:

– Hát, hogy fizessek kendnek, zsebből vagy testből?

   A sofőr megörült az ajánlatnak, természetes, az utóbbit választotta. Erre Csókáné, aki már lent állt az úton, egy jó hangosat szellentett:

– Ez testből van!!!!!! Vigye, uraságod!!!

 

 

Két szélhámos Csallóközben

 

   A harmincas évek elején nehéz idők jártak. Ekkortájt Pozsonyban éldegélt két szeli legény. Mivel a munkához nem nagyon fűlt a foguk, többnyire hamiskártyázásból tartották fönn magukat. Az egyre nehezebb megélhetés miatt egyszercsak otthagyták a várost. Hazajöttek szüleik nyakára.

   Voltak, akik úgy tudták, kitoloncolták, hazazsuppolták őket a városból, ahonnan magukkal hozták az ottani csibészek és naplopók minden fortélyát.

   A városban szerzett tudományukat odahaza nemigen tudták gyümölcsöztetni, mivel itt mindenki ismerte őket. Egy darabig azért itthon is megéltek a hamiskártyázásból, de mikor már senki sem ült le velük kártyázni, csak lézengtek a faluban. Kínzó pénzhiányukban Oszkera, a rafináltabb kitalálta, miképp lehetne pénzt szerezni: elmennek vidékre színházat játszani.

   Választásuk Taksonyra esett. Megegyeztek a kocsmárossal, hogy ott fognak előadást tartani. Kiplakátolták a faluban, hogy a felsőszeli legények Nótaestet rendeznek.

   Az adott időben megtelt a kocsma különterme, ahol a színdarabot szokták előadni. Taksony valamennyi nótakedvelője ott szorongott a nézőtéren.

   Felgördült a függöny, és Oszkera dalolni kezdett. Elsőnek eldalolta az „Elmegyek, elmegyek én messzire” kezdetű dalt egész végig. Erre zúgó tapsot kapott.

   Másiknak a társa következett. Ez, ahogy elkezdte dalolni a „Ha elmégy” címűt, a színpad mögül kalapálás hallatszott. Valahányszor nekirugaszkodott a dalnak, mindig megzavarta a kalapálás.

   A nézők tapsoltak, azt hitték, a programban így van. Végre sikerült neki végigdalolni a sort: „„Ha te elmégy, én is el tőled nem maradok”, azzal kiszaladt a színpadról. A közönség megtapsolta, és várta a következő számot. Mikor hosszú idő után sem jött ki senki, megunva a várakozást utána néztek, mi lehet a baj. A két színésznek hűlt helyét találták.

   Ezek a jegy árával a zsebükben szépen kereket oldottak. Míg a másik énekelt, Oszkera kívülről beszegelte a kijárati ajtót, társa már az ablakon ugrott ki. Mire a közönség rájött, hogy becsapták őket, a két szélhámos már messze járt.

   A történtek után otthon már nemigen maradhattak, ezért nyakukba vették a vidéket. Kedvenc munkaterületük a Kis-Duna menti tanyavilág lett Jókától Gútáig.

   Itt a városban ellesett minden szélhámostrükköt kipróbáltak, amivel pénzt lehetett kicsalni a hiszékeny tanyasi emberektől.

   Árultak sorsjegyet, amivel nyerni sohasem lehetett, előleget vettek fel tojásválogató- gépre, amely megmutatja, melyik tojás nem jó a tyúk alá.

   Az egyik házban tollat fosztottak. Látva a sok asszonyt máris készen voltak a kínálattal.

   – Asszonyok! Hát maguk még mindig így gyötrődnek a tollal? Mifelénk ez már a múlté. Nálunk mindenki tollfosztógéppel fosztja a tollat. Mi éppen ebben járánkozunk, ezt a gépet jöttünk propagálni. Nézzék, itt a fényképe a szerkezetnek.

   A két csalónál mindig kéznél volt az ilyesmi. Ott helyben azonnal öt gépre fölvették a megrendelést és az előleget.

   Természetesen a megrendelt gépek soha nem érkeztek meg, a két agentot pedig többé soha nem látták. Mikor azon a vidéken már forró volt a lábuk alatt a talaj, távolabbra is elmerészkedtek.

   Abban az évben nagy szárazság volt, sok helyen még szalma sem termett.

   A két szélhámos ezt az alkalmat sem szalasztotta el. Túl a Vágon az aszály sújtotta vidéken szalmát kínáltak eladásra. Sikerült is nekik tíz kocsira való szalmára üzletet kötni és az előleget fölvenni.

   Itthon a dögösi majorban csak nagyot nézett az intéző, mikor tíz kocsi bejárt a majorba, hogy megjöttek a szalmáért. Egy szálat sem kaptak, itt is nagy volt az aszály. A lóvá tett parasztok azt sem tudták, kit átkozzanak.

   Lefülelni nem tudták őket, mert mire rájöttek a rászedett emberek, hogy szélhámosok kezébe kerültek, azok már a hetedik faluban jártak.

   Egyszer mégis ott állt már a dolog, hogy Oszkera lebukik. Egyedül utazott egy ökrös szekéren, amely kavicsért ment a Kis-Duna másik oldalára.

   Mikor már a kompon mentek, Oszkera gyanús hangokat hallott. Felállt, és onnan nézte a Dunát, mintha a táj szépségét csodálná. Két marcona legény tanakodott a közelben, és sűrűn feléje mutogattak.

   – Ez az! ... Ő lesz az, biztos, én messziről megismerem. A legények odamentek a szekér mellé, egyiknél jókora husáng volt, ez rákiáltott Oszkerára, aki még mindig háttal állt neki:

   – Megvagy, te büdös csaló! Innen nem menekülsz! - Oszkera méltóságteljesen

   feléjük fordult, és németül kérdezte, mint aki egy szót sem ért magyarul.

  – Was, was?

   A másik legény elkapta az ütésre emelt karót:

   – Meg ne üsd! Látod, hogy német! Még bajunk eshet miatta.

Danajka Lajos Mátyusföldi adomák című gyűjteményéből, Felsőszeli


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email 

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás


 
<<  12/212 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Cookie beállítások
Weboldalunk működéséhez elengedhetetlen sütiket használunk, amelyek lehetővé teszik a weboldal alapvető funkcióinak megvalósítását. Ezeket a sütiket internetböngészője beállításainak módosításával letilthatja, ami befolyásolhatja a weboldal működését. Nem létfontosságú cookie-kat is szeretnénk használni weboldalunk működésének javítása érdekében. Ha engedélyezni szeretné őket, kattintson a hozzájárulásra.
Információk a cookie-król
Egyetértek Személyreszabás Elutasítom
<Vissza
Részletes cookie beállítások
Cookie-kat használunk az oldal alapvető funkcióinak biztosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében. Az egyes kategóriákra vonatkozó hozzájárulását bármikor módosíthatja.
<Szükséges cookie-k (sütik)
 
A technikai sütik elengedhetetlenek weboldalunk megfelelő működéséhez. Ezeket elsősorban a termékek kosárban való tárolására, kedvenc termékeinek megjelenítésére, preferenciáinak és vásárlási folyamatának beállítására használják. A technikai cookie-k használatához nem szükséges az Ön hozzájárulása, de azokat jogos érdekünk alapján dolgozzuk fel. Beállíthatja böngészőjét úgy, hogy blokkolja az ilyen fájlokat, vagy értesítse Önt azokról. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy weboldalunk egyes részei nem működnek megfelelően.
<Analitikai cookie-k
 
Az analitikai cookie-k lehetővé teszik, hogy mérjük weboldalunk teljesítményét és látogatóinak számát.
<Marketing cookie-k
 
A marketing cookie-kat a reklámok és a közösségi hálózatok használják a megjelenített hirdetések testreszabására, hogy azok a lehető legérdekesebbek legyenek az Ön számára.
Engedélyezem az összeset Kiválasztottak engedélyezése Elutasítom
Mentés Elutasítom