logo
Bevásárló kosár

oddelovac

oddelovac
Pozsony
+C
Főmenü
<<  7/176 >>

A felsőszeli Szűz Mária kép

25.9.2022 19:08 | Papp György

   Némethy Lajos 1894-ben kiadott Series parochiarum et parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis című műve Felsőszeli 1678-ban újraalapított római katolikus egyházának tizedik papjaként Mártonffy Györgyöt tartja számon.

   Csíkkarcfalvi Mártonffy György 1663 körül született székely nemes szülőktől az erdélyi Csíkszék Karcfalva nevű falujában. Esztergomi egyházmegyés papnövendékként a bölcseletet Nagyszombatban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte. 1688. november 5-től Vásárúton teljesített szolgálatot, majd 1691. április 22-étől 1701 februárjáig Felsőszeli plébánosa volt. Ezután 1701-ben Szencen pap, 1703. június 22-étől pozsonyi kanonok, 1706. június 4-től aradi prépost, 1707. november 25-étől pedig kanonokként tagja az esztergomi káptalannak. 1708-ban Nagyszombat városának megválasztott plébánosa, ahol ugyanazon év júliusában és augusztusában szemtanúja volt a Szent Miklós templom Szűz Mária képe könnyezésének.  1709. február 22-től barsi, 1711. december 21-étől nyitrai főesperes. 1712. december 12-től esztergom-szentistváni prépost. Főesperessége és prépostsága megtartásával 1713. február 18-ától erdélyi megyéspüspökké nevezték ki, amelyet a pápa 1714. augusztus 21-én erősített meg. Püspökké szentelését 1716. február 19-én végezték. Meghalt 1721. szeptember 5-én Gyulafehérvárott, ahol a székesegyház kriptájában temették el.

   A nagyszombati Szent Miklós templom fentebb már említett Szűz Mária képe a római Szent Alexis és Bonifác templom bizánci eredetű Hagiosoritissa típusú képének mása. Ezt a másolatot Forgács Ferenc, a későbbi esztergomi érsek hozta Magyarországra 1585-ben teológiai tanulmányainak elvégzése után, és a nagyszombati templomnak adományozta. A fatáblára festett kép 89,6 cm x 71 cm méretű, alkotója ismeretlen.

   A nagyszombati Mária kép először 1663. augusztus 7-én  a törökök elleni vesztes párkányi csata idején könnyezett. Később a kuruc háborúk alatt három alkalommal is tapasztalható volt könnyezése, és pedig 1708. július 5-én, augusztus 10-én és 11-én, amikor egykori papunk, Mártonffy György prépost kanonoktársaival a hívők jelenlétében imáját végezte a Szent Mihály templom Szent Kereszt kápolnájában.  

   A prépost feljebbvalóinak tett írásos jelentése után vizsgáló bizottság szállt ki a városba, aminek nyomán több szemtanú tett eskü alatti tanúbizonyságot a történtekről. A vizsgálat eredménye folytán Keresztély Ágost (Christian August von Sachsen herceg) esztergomi hercegprímás-érsek, bíboros 1708. december 19-én a képet csodásnak hirdette ki és elrendelte annak nyilvános tiszteletét.

   Mártonffy György a rendeletet követő évben, 1709-ben könyvecskében ismertette a Mária kép könnyhullatását. A rákövetkező esztendőben, az 1710-es országos pestisjárvány idején Nagyszombatban is tombolt a kór. A kétségbeesett városlakók 1710. november 21-én körmenetben hordozták végig a kegyképet a város utcáin. Ezen a napon a pestis csodával határos módon megszűnt további áldozatokat szedni.

   Az említett történések után a nagyszombati Mária kegykép tisztelete az egész történelmi Magyarországon elterjedt, amelynek megalapozásában és terjesztésében elsősorban Mártonffy György játszott meghatározó szerepet. A képet a képírók általában egyházi megrendelésre többször is lemásolták. Ezek leginkább fára vagy vászonra festett ábrázolások voltak. A kegykép legismertebb kultusztörténeti jelentőségű másolatai manapság Abos (Szlovákia), Budapest, Esztergom, Gyöngyöstarján, Kecskemét és Zólyom (Szlovákia) templomaiban találhatóak, de számon tartottak Csíkcsicsó (Románia), Eger, Celldömölk és Szatmárnémeti (Románia) másolatai is.

   Egyetlenegy hasonmás létezéséről viszont soha nem szólnak a művészettörténeti írások, és ez a felsőszeli templom számára készült képmásolat. Már pedig a mi Szűz Mária képünk az egyik legkorábban készült, -ha egyáltalán nem a legelső- utánzat volt. A templomépület, amelyben azidőtájt elhelyezést nyert, természetesen nem a ma is álló építmény, hanem az akkortájt még létező ősi Árpád-kori egyház volt, amelyet 1524-ben újítottak fel.

   A képmásolatnak Felsőszeli templomában való jelenlétére Tapolcsányi István plébános idejéből találjuk az első írásos utalást. Nevezett lelkipásztor a már említett Series parochiarum ... szerint falunk 13. papja volt, aki 1708. október 16-ától 1714. május 13-án bekövetkezett haláláig teljesített nálunk szolgálatot.

   Beiktatása után Tapolcsányi István 1708 októbere és decembere között leltárt készített a templom felszereléséről „Inventarium Suppellectilis Ecclesiae Felső Szeliensis Anno 1708“ címmel, amelyet az 1678-1712 között vezetett anyakönyv 273. és 274. lapjára írt. A  273. lapon tizenkilenc, a 274. lapon huszonkilenc tétel nyert feljegyzést.

   A 274. lap huszonötödik tételének szövege a következő: „Imago Patientis Xti - et alia B M.V. Tyrnav. flentis. ..... 2“, aminek magyar jelentése a rövidítések feloldása után a „Szenvedő Krisztus kép - és a másik a Nagyszombati Könnyező Boldogságos Szűz Mária“ (képe)... 2 (darab).

   A mondott sort szemlélve egykönnyen észrevesszük, hogy a kötőjel mögötti „- et alia B M.V. Tyrnav. flentis.“ szövegrészt erősebb színű tintával írták, mint a kötőjel előtti „Imago Patientis Xti“ szövegrészt. A különböző tintaszín azt sejteti, hogy a bejegyzés két részét nem egyszerre jegyezték fel. Akkoriban ugyanis a papok az íráshoz még saját kezűleg készítették a tintát, ami ugyazon receptúra, összetevők és gyártás mellett sem adott mindig azonos színű főzetet. Ennél fogva az esetlegesen utólag történő javítgatások, feljegyzések és betoldások általában elárulják magukat. Azt is láthatjuk továbbá, hogy a taglalt tétel végén a darabszámot jelző eredeti 1-es számot utólag 2-esre javították. A javítás tényét a 2-es szám felett látható, de csak az átjavított eredeti 1-es számot megillető pontocska árulja el. Tudniillik, a régi időkben az egyes szám fölé mindig egy pontot tettek.

   Az elmondottakból egyértelműen kiviláglik, hogy 1708-ban még csak a „Szenvedő Krisztus kép“ volt a leltárban az anyakönyv 274. oldalán. Amikor valamivel később a „Nagyszombati Könnyező Boldogságos Szűz Mária kép“ másolata is megérkezett a templomba, a plébános már nem nyitott neki új sort a leltár végén, hanem a „Szenvedő Krisztus kép“ szavak mögé kötőjellel beírta az új kép nevét, persze már más erősségű tintával. Ezután a tétel darabszámát is átjavította. Így került a felsőszeli Szűz Mária kép visszamenőlegesen az 1708. évi lajstromba.

   Mivel a betoldás és javítás szemmel láthatóan ugyanattól a kéztől ered, ezért nem lehet kétséges, hogy azt is Tapolcsányi István plébános írta az említett anyakönyvnek hivatali feljegyzéseket is tartalmazó részébe, mégpedig legkésőbb az 1714 májusában bekövetkezett halála napjáig.

   Ha tehát a képmásolat templomunkba történő megérkezésének idejét keressük, azt kell mondjuk, hogy az leghamarabb 1709-ben és legkésőbb 1714-ben történhetett. Az első dátum a Keresztély Ágost hercegprímás rendelete utáni évet, a második pedig Tapolcsányi István halálának dátumát jelöli.

   Noha semmiféle írásos dokumentum nem bizonyítja, mégis valószínűsíthető, hogy a felsőszeli képmásolat megfestettetője és ajándékozója nem lehetett más, mint maga Mártonffy György püspök, falunk egykori plébánosa. Ő az 1709 - 1714 évek között már olyan magas egyházi tisztségek és méltóság viselője volt, amelyek lehetővé tették számára, hogy papságának első hosszabb, közel 10 éves állomáshelyére, Felsőszelibe nagyszerű ajándékot küldjön. Az ajándék mineműsége is egyértelmű lehetett számára, hiszen mi mást küldhetett volna az 1708-ban is még csak egyetlen nagyobb képpel rendelkező szeretett templomnak, mint élete legnagyobb lelki élményét jelentő Nagyszombati Könnyező Boldogságos Szűz Mária kegyképének hiteles, festett másolatát. A képmásolat bizonyára művészi kivitelezésű lehetett, amilyet egy bőkezű mecénástól, amilyen a nevezett főpap is volt, a kor elvárt. Itt jegyezzük meg, hogy Felsőszeli ősi katolikus templomának sorsát a későbbiekben is szívén viselte az erdélyi püspök, hiszen az 1714-ben készült Szent Lőrinc főoltár aranyozását is ő biztosította. A templomot körülvevő régi temető falát szintén ő újítatta fel.

   A felsőszeli Szűz Mária kép 1756-ban még meg volt, mert az azon évben elrendelt egyházlátogatás a templomban három oltárt talált, úgymint az említett Szent Lőrinc főoltárt, a Szent András apostol mellékoltárt és a Szűz Mária mellékoltárt, felette a nagyszombati kegykép másolatával.

   Azt nem tudjuk, hogy az 1775-ben felépített új templomba átkerült-e a képmásolat. Ugyanis az 1778. évi egyházlátogatás abban már csak az Eszterházy címerrel díszített új Szent Lőrinc főoltárt említi, amelynek bal oldalán egy „Szűz Mária ölében a kis Jézussal“ kép volt látható. Minthogy a nagyszombati kegykép Máriájának kezében a gyermek Jézus nincs ábrázolva, ezért itt már feltételezhetően az építtető Eszterházy Ferenc kancellár új képadományáról van szó.

   Miután a kép 1778 után ismeretlen és érthetetlen módon kivonult a falu katolikus lakosságának vallási életéből, annak utána emléke egyre inkább haloványodni kezdett és a 20. század végére végképp elveszett.

   A felsőszeli Szűz Mária képre emlékezve álljon itt a nagyszombati kegykép leírása. Ez Máriát egymagában, enyhén jobbra fordulva, mellképszerűen ábrázolja. Feje körül kettős körívű aranyszínű dicsfény ragyog, belső körében napsugarakkal. Arca a bizánci képfestészetet megjelenítő jegyeket mutatja, tekintete az őt szemlélőre irányul. Ruházata egy, a fejet is fedő, hosszú ujjú, kékes-szürke színű csuklyás köntös, amely az arc és a csuklók körül aranyszínű szegéllyel díszített. Felette a testet sötét színű köpeny fedi. A képalak keblén a köpenyt díszes ötvösművű, ötszirmú virágot ábrázoló aranyszínű boglár fogja össze, alatta aranyszínű egyenlőszárú görög kereszt látható. A könyökben meghajlított felemelt jobb kar a szemlélő felé fordított nyitott tenyérrel az áldás kézmozdulatát jelzi. A bal kar laza tartással a keblen pihen A kép háttere aranylemezborítás hatását kelti, amelyet rászegecselt aranyszínű fémszalagok tesznek rombuszhálossá. A rombuszokban ötvösmunkával domborított, a borításra szintén rászegecselt aranyszínű stilizált liliomos keresztek láthatóak.

   Manapság Nagyszombatban a Szűz Mária kegykép egész év folyamán a Szent Mihály bazilika barokk kápolnájában csodálható meg, ám  novéna alkalmával (november 13-21.) a templom főoltára felett nyer elhelyezést.

   A felsőszeli „Imago B(eatæ) M(ariæ) V(irginis) Tyrnav(iensis) flentis“ holléte sajnos mind a mai napig ismeretlen.

 


Fényképgaléria


Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email  Print

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás
Hozzászólás hozzáadása
Név *:
Szöveg *:




 
<<  7/176 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Ez az oldal cookie-kat használ, melyekkel még hatékonyabb szolgáltatásokat nyújthatunk. További információkért olvassa el, hogy használjuk a cookie-kat