Rovásírás Iskola 1. rész

   Szeretettel köszöntöm a rovásírás iskolába jelentkezőket. Mint a történelmi sorozatban már írtam: nagyapám és dédnagyapám felvidéki kántortanítóként szintén oktatták a rovásírást. Jómagam iskolai szakkörökben gyermekeknek, több tanfolyamon  pedig felnőtteknek tanítottam.

   Akik attól tartanak, túl idősek ahhoz, hogy beüljenek az „iskolapadba”, azokat két példával bátorítom: Egerszegi Krisztina világbajnok úszónőnk édesanyja már nagymama korában iratkozott be rovásírás tanfolyamra, és néhány hónap múlva az egész János vitézt átírta gyönyörű rovásbetűkkel két füzetbe.

   70 éves is elmúlt már a Kanadában élő Ilonka néni, amikor tanulni, majd tanítani kezdte a rovásírást és ez nagyon erős kötelékké vált az ott élő magyarok számára. 

   Gyermekeknek csak a 3. osztály elvégzése után ajánlom, amikor már a latin betűs írást-olvasást-helyesírást elsajátították.

   Miért is tanuljuk meg? Mert a magyar hagyományok őrzésének legnemesebb formái közé tartozik. Térben és időben összefogja a magyarságot, mert az egész Kárpát-medencében használatos volt a korai időktől kezdve.

   Az írás gondolatok rögzítésére és közlésére szolgáló eljárás. Földünk írásait a szakkönyvek a képírás, fogalomírás, szóírás, szótagírás és betűírás fő tárgykörökbe sorolják. A képírást ősidőktől fogva használja az emberiség, jelei a világ bármelyik részén érthetőek, gondoljunk csak a közlekedési táblákra vagy a számítógép ikonjaira. A fogalomírásnál egyszerűsödnek a képek és itt már elvont fogalmakat is jelölnek, pl. a Nap képe a hőséget vagy a világosságot. A szóírásnak, melyet napjainkban a kínaiak használnak, 45-50 ezer jele van, ebből  az átlagembernek 3-4 ezer jel ismeretére van szüksége. Szótagírással a japánok írnak, jeleinek száma 142.

   Mindezek az írások az elvont fogalmak kifejezése területén és a jelek nagy száma miatt igen nehézkesek. Legfejlettebb a betűírás, amelyben minden egyes hangot külön betű jelöl, így a beszéd, a gondolat maradéktalanul lejegyezhető vele. A betűk száma átlagosan 20 és 40 között van, tehát könnyen megtanulható. A magyar rovásírás a betűírások közé tartozik.

   Képünkön egy 13. századi botnaptár szavaiból összeállított ábécé látható.