A történet ott kezdődik, valamikor réges-régen, amikor szocialista hazánk kultúrpolitikájában elharapódzott az a nézet, hogy pénzt keresni csak úgy zsebbe, feketén nem lehet. Ami jövedelem, bevétel, abból adózni kell. A hetvenes éveket írjuk és a lakodalmakban játszó zenekaroknak legalizálni kellett magukat, nem szabad szervezetlenül muzsikálni, és ez szó szerint értendő. A Csemadok Nádszegi Alapszervezetéhez bekopogtattak a nádszegi cigányzenészek, hova is mentek volna, hogy ők mostantól az alapszervezet mellett működnének, mint a magyar kultúra ápolói, ami nagyjából igaz is volt. A lényeg persze a pecsét, amit a Csemadok rányomott a zenekar működési engedélyére.
A prímás, Vontszemű József kérvényét a Csemadok vezetősége 1971-ben a közgyűlésén megvitatta és kitételekkel elfogadta. A kitétel az volt, hogy kiskorú nem léphet fel és nem játszhat a zenekarral hajnalig a lagzin, vagy más, késő estig, hajnalig tartó eseményen. Persze ezt meg is ígérték Bumék, így hívták becenevén a cigánybanda vezetőjét, Bum.
A vizsgákon, mert ilyen is volt, zeneileg helytálltak, politikailag meg elnézte a vizsgabizottság a hiányosságokat. Mikor a politikai biztos rákérdezett a tagoknál, mondják el ki volt az a Lenin, a banda sokat spekulált, míg végül elismerték, hogy nem ismerik, mert ilyen nevű az ő bandájukban még nem játszott. Na, ezzel vége lett a vizsgának, de az engedélyt azért megkapták.
A zenekartagok természetesen Csemadok tagok lettek. Vontszemű Alfonz – Bíbic, hegedűs, Tonnás, a bőgős - igazi nevén Vontszemű Rudi, Túrós, a szaxafonos - Kurucz Tibor, Poce, a klarinétos - Vízváry Károly, és Bröcse, a cimbalmos. A cigányzenekaroknál nem találgattak ki zenekarneveket, és természetes volt a prímás nevével, vagy ragadványnevével megjelölni a bandát. Ezért voltak Bumék a nádszegi Csemadok zenekara.
A tagok is mindig az szerint verbuválódtak, hogy kit hívott el a prímás, kivel volt már összeszokva. A nádszegi cigányzenekarban játszottak mások is, máshonnan, mikor miként alakult. Zenélt itt Csikis, azaz Kurucz Mihály a hegedűs, Tökös, a bőgős, azaz Vontszemű Károly, Derda, a cimbalmos, Csicsi, a brácsás.
Nádszegen és messze a környéken nagy híre volt Sárközi Károly cigányprímásnak, aki nagyapja a Ghymes zenekar Szarka fivéreinek. Köszönjük meg a Csemadoknak a cigányzenekarok ilyetén felvállalását és támogatását.
A rovatban továbbra is szeretnénk a régebbi és mai magyar mátyusföldi amatőr rockzenekarokat bemutatni, a helyi zenei történésekről hírt adni. Szívesen látunk ehhez az olvasóktól anyagot, fotókat, megjelent írásokat , korabeli plakátokat , történeteket, kedves dolgokra és élményekre való visszaemlékezést. Leveleiket a zenesarock@centrum.sk címre vagy a szerkesztőségbe kérjük .
Menü |