Az elmúlt korszakok kétségtelenül előkelő helyet jelöltek ki a magyar nép számára egész Európa, s főleg az egyház és a keresztény vallás történelmében. Ennek bizonysága és bizonyos értelemben a jele Szent István, Magyarország patrónusa, akit joggal tiszteltek egyszerre hazátok védőszentjének és az apostoli hit megalapozójának Magyarországon, - írta, üzente 1987-ban Magyarországnak, a magyaroknak II. János Pál pápa.
István király, Szent István tisztelete az egész magyar nyelvterületen általános. Augusztus huszadika, István szentté avatásának napja, legrégibb ünnepeink közé tartozik. A magyar egyház 1083-ban ünnepei közé sorolta. Tulajdonképpen ekkortól világi ünnep is, hiszen Szent László az addigi törvénynapot is áthelyezte augusztus 15-ről augusztus 20-ra. Kultusza is ekkortól kezdődik, oltárok, templomok védőszentjévé választják. Több település róla kapta nevét. Még ma is nagyon sok templom patrónusa a Felvidéken. A templomok faliképein (freskóin) a gótika korától gyakran ábrázolják Lászlóval, fiával Imrével, Szent Erzsébettel és (boldog) Margittal együtt. Templomi és köztéri szobraink is gyakorta ábrázolják az országát Máriának oltalmába ajánló királyt.
István király érdemeit, példamutató életét, fiához írt, de egy népnek, nemzetnek szánt intelmeit évente felidézzük. A rendszerváltozás előtt is, de különösen azt követően nagyon sok helyen emlékeznek Szent István királyra. Nagyon sok Csemadok szervezet is így tesz. Ezért döntött úgy a Csemadok Országos Elnöksége és Tanácsa, hogy minden évben Deákin országos megemlékezést is szervez.
Ez a megemlékezés azonban nem jelentheti azt, hogy mindent, ami tőlünk elvárható, meg is tettünk. István létünket évezredre meghatározó döntéseit, cselekedeteit szem előtt tartva kell megélni mindennapjainkat és meghozni a holnapot befolyásoló - lehet csak apró – döntéseinket.
Menü |