Néhány szó az igazságról

   Valamit kellene szólni az igazságról. Lehet, hogy nincs is ilyen, hanem csak az van, hogy mindenki a saját véleményének birtokosa.Több millárd vélemény él igazság gyanánt egymás mellett, csakhogy az nem mondható el, hogy békében, mert épp a békétlenségek az oka, hogy mindenki a sajátját akarja rátukmálnia másikra. Így kétfajta ember létezik: a tukmáló és a tukmált. Ezeket úgy hívják nálunk a faluban, hogy tukmancsok, ahogy a migrancsokat is, mert azokat is tukmálják ránk, holott nekünk is alig telik a megélhetésre. Ha azon töprengünk manapság, mi  jellemző a mai szlovák politikai palettára, ki az, aki felkínálja nekünk a megigazulást, akkor talán az ősrégi kiszámolósdi segít eligazodni a dologban, amit gyerekkorunkban használtunk az utcán. Vagyis a: „Szérű,vendű,verebű, középett a csipp-sz.r ”, és ezen jót röhögtünk. Nahát ez van Szlovákiában. Mert ami most itt folyik, amiatt az államelnök-asszony is mossa a kezét, holott aktív részese volt, és inkább nem indul többé az elnökválasztáson. Magyarországon két tábor utálja egymást hűségesen, de nálunk mindenki ekéz mindenkit. Mert nem a krisztusi szeretet, hanem az utálat hozza legjobban össze a leendő politikusok  táborát, amivel választásokat is lehet nyerni.

   Tehát jönnek a parlamenti választások, amikor is a pártok jelöltjei a fészbukon illegetik magukat a nép előtt. Népnek azokat hívják, akiknek van tablettjük,vagy számítógépük, vagy olyan telefonjuk, amelyet a zebrán szokás hallgatni, vagy nyomkodni. Aztán megejtik a választásokat, a képviselők, akik eddig utálták egymást, most összebarátkoznak, és kizárólag a választók feje felett megalakítanak egy kormányt. Így olyan formációk is bekerülnek oda, amelyeket egyenesen utál a választó, de ez már senkit se érdekel, ez már nem az ő dolguk. De az utálat célba ért. És miután Únió lettünk, úgy alakulnak a dolgok, hogy ezentúl a kormányok nem a választóknak tartoznak elszámolással, hanem az civil szervezeteknek, mert a modern társadalmakban a választói akarat nem egyenrangú a ”civil akarattal.” Nem elég már a „kormány - ellenzék” páros felépítésű demokrácia, hanem kell a harmadik is, a  harmadik személy is az ágyba, hogy stopperrel mérje a házastársi teljesítményt. A Republika nevű hazafias pártképződmény ezt írta választói plakátjaira: „Egy vasat sem a harmadik szektornak”, mintha azok abból élnének, amit a kormánytól kapnak! HAHA! Ettől bizony felkopna az álluk! Hát nem azért kapják a Gyuri bácsitól, vagy most már Alex-gyerektől és haverjaitól a kenőpénzt, hogy megdöntsék azt a kormányt, amely nem az ő szekerüket tolja? Mert mi az a „Nyílt Társadalom”  nevű társaság, amelyen keresztül jön a pénz? Ők azok, akik féknek és ellenféknek nevezik magukat, mert ha egy kormány netán balra előzne , mint mondjuk Fico, azt jobbról fékezik, és ha jobbról, mint Orbán, azt meg balról. De a pofonnak mindegy, honnan jön.

   Úgy áll a helyzet, hogy a jövő abba az irányba indult el, hogy hamarosan nem kellenek a kormányok. Ha már úgyis a világ pénzemberei irányítják társadalmakat, a civileken keresztül, miért vesződnének a tömegek választási matematikával és egyéb böszmeséggel? Olvastam egy ismert magyar bankár véleményét, akit Frei Tamás idéz egyik könyvében, amely így szól: „Minden társadalom ugyanolyan. A tetején 5 százaléknyi okos, agyafúrt ember, alján az 5 százaléknyi sötét csőcselék. E kettő között pedig 90 százaléknyi átlagember, aki oda megy, ahová mondják neki.” Nem is lesz itt hamarosan készpénz sem, hiszen az aranyfedezet nélkül van régen, mindegy hogy euró vagy dollár. Mikor az egykori 5 koronáról a mai 50 koronányira ment fel a benzin ára, nem az üzemanyag abszolút értéke változott meg, hanem a pénzé. És a pénz nem magától veszti el értékét, hanem azért, mert valakik megbuherálják. És míg a benzint tízszer annyiért vesszük, valakik tízszer olyan gyorsan gazdagodnak. Végső vigaszként mondom, lesz egykor olyan is, hogy a kígyó, mikor már nem lesz egyéb zsákmánya, nagy mohóságában a farkánál fogva önmagát falja majd fel. Így járt egykor a Római Birodalom is, és nyomában jött Savonarola szerzetes, aki bevezette az inkvizíciót. Mert a társadalmi inga jön és megy.