Száz Pál: Fűje sarjad mezőknek

   Përëdën, Përëdën szëcskők laknak...

   No mosmá ezt is ē lehet ütnyi azzá, hogy akkor csúfológgyá maj, ha nëktek is lëssz SzázPalitok.

   Mer a SzázPali ollan könyvet írt, hogy nincs párjo a vidíkënn. Mëg még odább së.

   Fűje sarjad mezőknek, ez a címe. Hogy hunnan a cím? Hát a Vígsőbű, a utósó phytoaforizmábú. Mëg a Szentanna imájábú, ott van a 293. ódalonn a galagonyabukor mëséjjibe, ami phytolëgenda. Meg van enigma, anekdota meg még ikon is a könyvbe. Mind phyto. Hogy a városi ember is eligazoggyon.  Meg hogy tuggyuk, hogy mit óvasunk. De azér jó hogy ottvan, hogy micsoda. Ebbül má láccik, hogy nem eggyfoltábo van írva a szöveg, hanem rövidebb írosokbú áll össze a könyv.

   Ha nëkifogunk a könyvnek, akkor ölíg hama kiderüll, hogy a könyvbéli Marad az a Përëd. Mer a Lébus përëdi vót. Aki nem tudja, ki vót a Lébus, annak mëg mindëggy, hogy Përëd vagy marad. Ömeletës templom mëg csak Dëjákiba van. A Sélle (Vágsellye) mëg a Galánta  a nevinn van nevezve. Nem ollan nehéz kitunnyi, hogy a Marad a Përëd. Dehát nem is titkolódzásbú Marad a könyvbe, hanem hogy lássuk, hogy ez akárhol lëhetne. Mer maradi embër is van akármëllik faluba.

   Megíri ez a könyv. Annak, hogy ëggyet fizet, kettőt kap, má a falusiak së dőnek be. (Nem még a Maradiak). Óvassák ē a könyvet, oszt rágyünnek, hányot kaptak. Mer van benne:

   Családtörtínet (még csak nem is kő sagának mondanyi, a saga nem përëdi mese)

   Falutörtínet

   Hittanykönyv bibliamagyarázottá

   (Aforizmagyűjtemény) Eggy csomó jó mondás

   Füveskönyv meg gyógyíttás

   Mind illen falusiassan - përëdiessenn leírva. De aki itten eddig ējutott, az ējut a könyv vígire is. Meg lëhet szoknyi. Ha furcsák a ë betűk, meg lëhet tanúnyi a kék nëfēlejcsbű, abba mind a nígy magyar ë betű benne van.  Paholics Gabi monta.

   Jók ezëk a „aforizmák“. Ott van mellettük, hogy „Öregapád monta“, „Öreganyád monta“, „Lébus monta“, „Béluska monta“. Ölíg hama kiderüll, hogy a jómondásokot a jóembërëk mongyák. A elftársokbú valahogy nem gyün.

   A füveskönyv së divatbú van. Mer mosmá csinánok füveskönyvet akármëllik nagyvalakinek, aki má nem is íll, oszt nímëllikbe nincsen së fű, së gyom. Emmëg minnyá a fákkó kezdődik, oszt gyünnek a virágok, füvek mëg a gyükerek. És mindëggyikhö van mese is – a rozmaring meséjje, a szëdër meséjje, a tisztësfű meséjje mëg a többi – a mesékbe mëg benne van a ēső republika, a magyar idők, benesidők, kitelepíttís, szövetkëzetësíttís mëg illenëk. Elëgyünnek még a török idők is mëg a nëgyvennyóc is.

   Mëg úgy van írva, mintha ennek a (író)gyerëknek lënne akármennyi öregapja mëg öregannya. De ennem baj,  mer aki a könyvbe öregapa meg öreganya,  az igasságot beszíll. Nem mellé, hanem ëgyenëssen. Mëg van a öregëkbe hit. Mëg ëggyütt ínek a termíszettē. Mer azt is ēmongyák a öregëk, hogy kik a hitetlenyëk.

   Biztos hogy a përëdieknek érdëkësebb ez a könyv, mind a másfalubélinek, mer a përëdi megnízheti, hogy benne van-ë a öregapja, öreganyja, elftárso, akárkije. A másfalubéli mëg ēgondúkozhat rajta, hogy a ő falujábo kik a öregapák meg öreganyák. A ëgyenës embërëk. Mer vannak illenëk akármëllik faluba. Meg elftársok is. Csak ippen nincs SzázPalijuk, aki megirná őköt.

   Érdëkëssek meg izgalmassak ezëk a törtínetëk – a mesék. Ílet írta. A tévé kutyafüle ezëkhö kípest. Növínyëkrű szónak, oszt bennük van a egísz falu. Nem a házok, hanem a embërëk. Sorsok ëggy virág vagy fű törtínetibe. Meg a csudák, a gyógyullások.

   Nímellik mese víginn talán több a létánijázás, mind a íletbe, níhol meg a gépíró nem vót ölíg përëdi, de ez ëggyátollán nem ront a könyvönn, a legtöbb óvasó észre së vëszi.

   Van ehhöz a könyvhö ëggy CD is, Culka Ottó mongya el rajta a könyvbéli mesékët. Eggy përëdi Mária-ínek is van rajta. Érdëmës meghágatnyi az egísszet.

   Szípenn megírta Száz Pál ezt a könyvet. Ollan író, aki përëdi, fölvidíki, magyar, európai úgy, hogy ezëk között nincs is ellentít. Érëznyi, hogy szeretettē írta.

   Szeretettē is óvassák. Megérdëmli.