<<  155/212 >>

Az újvári ejálet török adóösszeírásai

21.9.2018 07:58 | Kozma Géza, Vízkelet

https://www.terrahirujsag.sk/

   A 17. század közepén a török seregek a mi vidékünket is megszállták. Vajon hogyan éltek felmenőink a török uralom alatt, hogyan történt akkoriban az adóösszeírás, kellett-e a lakosságnak adót fizetnie és mennyit? Többek közt erről is olvashatnak a következő írásban.

   A török adóösszeírások (defterek) és a diplomáciai okiratok sok ezernyi konkrét történelmi adatot tartalmaznak. A többféle defter közül elsősorban az ún. részletes adóösszeírások a legfontosabbak, melynek egy-egy szandzsák (közigazgatási egység-több település) teljes összeírását tartalmazzák. Ezzel hozzájárulnak egy-egy nagyobb terület hódoltsági korának, a jobbágyság életének  a  megismeréséhez. ,,Az újvári defterek,, - egyedülálló hiteles történelmi okiratok. Időközben kiderült, hogy a török adóösszeírásoknak rendkívüli történelmi forrásértékük van. A legjobb és leghitelesebb leírást – Dr. Blaskovics József  turkológus végezte, aki Prágában a Károly Egyetemen tanított.

   A százötven éves oszmán-török hódoltság (1551-1686) mély nyomokat hagyott nemcsak népünk és hazánk, hanem egész Közép- és Délkelet – Európa történelmében is. A háború két, egymástól eltérő kultúrájú, vallású és rendszerű birodalom – a Habsburg és az Oszmán között zajlott. A keresztény Európa, amely a civilizáció védőbástyája volt, a mohamedán oszmán-török birodalom terjeszkedésének útjába állt. Szembeszállt és megállította a középkori világ legnagyobb és legjobban felszerelt hódító seregét, mely a keresztény nyugatnak és Bécsnek az elfoglalását tűzte ki céljául.

   Az úgynevezett második török háborút az 1541-1547-es években Szulejmán szultán  indította I. Ferdinánd ellen. Akkor került török kézre többek között  Buda, Visegrád,  Hatvan, majd  Komárom, Esztergom, Bars, Hont és Nyitra megye azért, mert nem tudtak kellőképpen védekezni a hatalmas török sereg ellen.  A török által elfoglalt területen az esztergomi érsekségnek is nagy birtokai voltak, melynek védelméről Várady Pál esztergomi érsek úgy akart gondoskodni, hogy a Nyitra folyó bal partján, Nyárhíd falva mellett 1545-ben egy palánkot építtetett, melyet aztán alapítója után Érsekújvárnak (szlovákul -Nové Zámky, németül – Neuhaunsel, törökül – Ujvar) neveztek el.

   Az 1660-as években a török sereg Ahmed pasa vezetésével ismét támadást indított a Habsburg Birodalom ellen. 1663. március 18-án április 1-jén Isztambulból indult el Edirnébe (Drinápolyba), a hadsereg gyülekezőhelyére, majd onnan június 17-én érkezett meg Budára.  Az oszmán hadsereg létszámát 70 ezer gyalogosra és 80 ezer lovasra becsülték. A seregnek 225 ágyúja volt. Az oszmán sereg  előrenyomulásának útjában három erős vár állott -  Győr (törökül-Yaník), Komárom (törökül-Komarán) és Érsekújvár (törökül-Ujvar). Hosszú tanácskozás után a nagyvezír úgy döntött, hogy először Érsekújvárt kell elfoglalni. 1663. augusztus 18-án kezdődött az ostrom, és szeptember 24-én ért csak véget, a várvédők kitűzték a fehér zászlót, és Forgách Ádám, érsekújvári főkapitány szabad elvonulás feltétele mellett feladta a várat.

Érsekújvár_1685

   Érsekújvár elfoglalása után az oszmán hatóságok  elrendelték a törökök által elfoglalt területen az adóösszeírást, melyet már 1664 nyarán végre is hajtottak. Ez a ,,Részletes defter,,(adóösszeírás), amely  tartalmazza az újonnan szerzett ,,újvári ejálet,, (körzet) területén lévő valamennyi várost, falut, pusztát, földbirtokot, összesen 837 egységet, továbbá  a házak, illetve a háztartások számát, a felnőtt munkaköteles, azaz 15 év feletti férfiak nevét, valamint a mezőgazdasági terményekből és más forrásokból származó jövedelem tizedét, különféle egyéb illetékeket és az adókat is.  Az összeírás csaknem 14.404 háztartást és 20.163 személynevet tartalmaz. A személynevekből következtethetünk az összlakosság számára, összetételére és  származására is.

   Érsekújvár elfoglalása után a török seregek földúlták a Vág völgyét egészen Trencsénig és Nagyszombatig. A kisebb erődítmények meg sem kísérelték  az ellenállást, megadták magukat. A nagyvezír erős őrséget hagyott hátra, mintegy négyezer főnyit a megerősített  Érsekújvárban, és 1663. október 27-én seregével Vácon és Budán keresztül téli szállására, Belgrádba indult, hogy majd tavasszal folytatja a hadjáratot. Ez meg is történt, és 1664 nyarán a törökök vereséget szenvedtek Szentgotthárd mellett. A császári seregek Souches generális vezetésével visszafoglalták Nyitrát, Lévát és Garamszentbenedeket. Ezek a vesztes csaták nem ingatták meg a törökök uralmát, mert Érsekújvár török kézen maradt.

   A nagy hadjárat  a ,,vasvári békével,, fejeződött be, melyet 1664. augusztus 10-én kötött meg a nagyvezír, Mehmed oszmán szultán és I. Lipót, magyar király, melynek értelmében mindkét fél megtarthatta azt a területet, melyet a hadjárat alatt szerzett. A békeszerződés 20 évre megpecsételte Érsekújvár és környékének a sorsát. A békekötés után a harcok elől elmenekült lakosság visszatért a falvakba, és megindult a termelő munka, amire a hódítók szigorúan ügyeltek, mert ez képezte a jövedelmük legfőbb forrását. Azok a falvak, melyek meghódoltak a töröknek, rendesen fizették az adót, illetve beszolgáltatták a kötelező tizedet, és ledolgozták a robotot, az újvári török helyőrség védelme alatt állottak, s aránylag békés körülmények között élhettek, dolgozhattak. A törökök szemében a legnagyobb vétség az adófizetés megtagadása volt.

   1669-ben a törökök megtámadták Nyitra környékét, többek közt eljutottak Sellére (Vágsellye), melyet kiraboltak, felperzseltek, és a lakosokat rabságba ejtették. Ebben az évben a ,,félhold,, uralma megtört Bécs ostrománál, ahol az oszmán sereg szeptember 22-én vereséget szenvedett. Ezután a császári seregek 1685. július 7-én körülzárták Érsekújvárt, és augusztus 29-én heves ostrom után bevették. Ezzel új korszak kezdődött a város életében.

   A defterek – adóssági iratkötete

   Az oszmán hatóságok a meghódított területeken igyekeztek betartatni a saját közigazgatási rendeletüket.  A mohamedán jog szerint minden földterület az államot,  illetve a szultán tulajdonát képezte. Az állam aztán a földbirtokokat alattvalóinak utalta ki haszonélvezetre javadalombirtok gyanánt. Az összeírás mindig a helyszínen történt. A pénzügyőri hivatal megbízottakat  küldött a falvakba, hogy a szükséges részfeladatokat írják össze. Ezeket az írnokok (kátibok, szindzsilík) összefüggő lajstromba (defter) foglalják. A régi adminisztratív területi egységeket-megyéket meghagyták, és az elfoglalt területet nyolc körzetre (náhije) osztották fel : Újvár, Nyárhíd (Malom Nyitra Vármegyében), Bars, Komárom, Hont, Nyitra, Zsaborek és Selle. Ezek a helységek alkották az új körzeteket, melynek székhelye Érsekújvár lett.

   Az újvári ejálet (körzet) részletes adóösszeírásának tartalma

   Az első részben fel van tüntetve a település neve, továbbá az, hogy melyik körzethez tartozik (náhije),  s az kinek a javadalmi birtokát képezi. - A település összeírásának második részében a település fejadagköteles (dzsizjeköteles) férfiak neve található. Fejadagfizető volt minden munkaköteles férfi. Az akkori törvények szerint nagykorúnak számított minden 15 éven felüli férfi. A nők és a gyermekek nevét nem írták össze az oszmán hatóságok, mert azok nem voltak adókötelesek. A férfiak neve mellett feljegyezték, hogy nős-e  (dzsezmüzevvendsz), vagy nőtlen (m-müzekker). Erre e megkülönböztetésre azért volt szükség, mert a nőtlenek és azok a családtagok és szolgák, akik a családfővel egy háztartásban éltek, nem fizettek házadót (háne), hanem csak állami fejadót.  – A települések összeírásának harmadik része az egyes adóegységeket tartalmazza. Az első adat a házadó (háne), melyet minden háztartás után vetettek ki, s melynek az összege 50 akcsa (kis ezüstérme, pénzegység, értéke, 66 akcsa – 1 forint) volt háztartásonként. A további tételek a természetbeni és pénzbeli adókat, illetékeket és díjakat tartalmazták. A termésből tizedet (dézsma, örs) adóztak, ami a termésnek egytized részét tette ki, és ezt pontosan betartották. Egy kiló búza ára 20 akcsa, a kölesé, zabé, árpáé 10-10 akcsa, a lencséé, borsóé és babé 20-22 akcsa volt. Különdíj volt a földhasználati adó, melyet a földesúrnak fizettek, aki megengedte, hogy a birtokán lakhassanak, és műveljék a földet. A kincstári jövedelem fő forrása a dzsijde-adó volt, mely személyenként 50 akcsát tett ki. Az elszámolás akcsa alapon történt, de bármilyen más pénzzel fizethettek, forinttal, tallérral.

   Víszkelet falu tartozik Selléhez

   Adófizetők: Horváth Mihál, Lovász Tomás, Varga István, Löki István, Tóth György, Hervát János, Szabó György - 7  fejadófizető személy.

   Mennyi adót fizettek a töröknek a környékbeli falvak:

   Felső Szelle (Felsőszeli)- 6 adófizető – 1425 akcsa, Kürd ( Hidaskürt)- 8 adófizető – 3910 akcsa,

   Vezekín (Vezekény) - 7 adófizető – 3165 akcsa, Kosúti (Kosút)- 4 adófizető – 2590 akcsa, Dejáki (Deáki) - 61 adófizető – 9990 akcsa,  Tallós – 7 adófizető – 3500 akcsa, Nék  (Feketenyék) - 3 adófizető – 2010 akcsa, Galánta – 5 adófizető – 2100 akcsa -  a felsorolt helységek mind Selléhez (Vágsellye tartoztak.

   Felhasznált irodalom:   Dr. Blaskovics József:  Az újvári ejálet  török  adóösszeírásai


Fényképgaléria




Ossza meg ismerőseivel
Facebook  Twitter  Google  LinkedIn  Pinterest  Email 

Hozzászólások

Hozzászólás hozzáadása

Ehhez a cikkhez még nincs hozzászólás


 
<<  155/212 >>



Támogatók – Partnerek


Menü
Aktuális számunk


Elérhetőségek
Kiadónk:
OZ Matúšova zem – Mátyusföld PT
Diakovce 754, 925 81
IČO: 50115286
Regisztrációs sz.: EV4066/10
ISSN 1338-6344
 
Szerkesztőség
Szabó Frigyes
0949 377 888
szabo@terrahirujsag.sk
Hirdetések
Szabó Tamás
0905 752 678
info@terrahirujsag.sk
Előfizetés: 0949 377 888
megrendelem@terrahirujsag.sk

Copyright © 2017 by FriTom International spol. s r.o. Minden jog fentartva!
Tvorba web stránok

Minden jog fenntartva - www.terrahirujsag.sk
Webdesign GRANDIOSOFT
© Copyright

Cookie beállítások
Weboldalunk működéséhez elengedhetetlen sütiket használunk, amelyek lehetővé teszik a weboldal alapvető funkcióinak megvalósítását. Ezeket a sütiket internetböngészője beállításainak módosításával letilthatja, ami befolyásolhatja a weboldal működését. Nem létfontosságú cookie-kat is szeretnénk használni weboldalunk működésének javítása érdekében. Ha engedélyezni szeretné őket, kattintson a hozzájárulásra.
Információk a cookie-król
Egyetértek Személyreszabás Elutasítom
<Vissza
Részletes cookie beállítások
Cookie-kat használunk az oldal alapvető funkcióinak biztosítása és a felhasználói élmény javítása érdekében. Az egyes kategóriákra vonatkozó hozzájárulását bármikor módosíthatja.
<Szükséges cookie-k (sütik)
 
A technikai sütik elengedhetetlenek weboldalunk megfelelő működéséhez. Ezeket elsősorban a termékek kosárban való tárolására, kedvenc termékeinek megjelenítésére, preferenciáinak és vásárlási folyamatának beállítására használják. A technikai cookie-k használatához nem szükséges az Ön hozzájárulása, de azokat jogos érdekünk alapján dolgozzuk fel. Beállíthatja böngészőjét úgy, hogy blokkolja az ilyen fájlokat, vagy értesítse Önt azokról. Ebben az esetben azonban előfordulhat, hogy weboldalunk egyes részei nem működnek megfelelően.
<Analitikai cookie-k
 
Az analitikai cookie-k lehetővé teszik, hogy mérjük weboldalunk teljesítményét és látogatóinak számát.
<Marketing cookie-k
 
A marketing cookie-kat a reklámok és a közösségi hálózatok használják a megjelenített hirdetések testreszabására, hogy azok a lehető legérdekesebbek legyenek az Ön számára.
Engedélyezem az összeset Kiválasztottak engedélyezése Elutasítom
Mentés Elutasítom