A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 19. rész

A székelyderzsi tégla rovásfelirata

   A székelyderzsi unitárius templom egy XIII. századi kápolna bővítésével jött létre. Ez a templom is katolikus volt eredetileg. 1419-ben készültek gyönyörű falfestményei, a Szent László legenda részletei, továbbá Szent Mihály, Pál apostol, Remete Szent Pál ábrázolásai.

   A falu sokat szenvedett Basta zsoldosvezér, majd a törökök támadásaitól. Emiatt az 1600 években ötbástyás erődtemplommá, vártemplommá alakították az épületet. 2006-tól az Unesco által alapított Világörökségi védett helyszínek egyike.

   Nagy veszélyek idején a falu lakói fontosabb ingóságaikat, élelmiszereiket, szerszámaikat, gabonájukat a vártemplomban tartották, a kő várkerítés belső oldalán húzódó tető alatt és a bástyákban kialakított helyiségekben. Ez még ma is élő szokás.  Tartják az a szokást is, hogy csak a várkútból származó vízzel keresztelnek, ez a víz iható.

   1929-ben Balázs András unitárius esperes egy befalazott, gótikus ablaknyílásában rovásírásos téglát fedezett fel. (A Wikipédián téves az 1938 megtalálási évként.) A jelek kiégetés előtt kerültek a 15. századi téglára, amelyet 1955 táján egy ideig nem találták, eltűnt, csak 1979-ben került vissza Székelyderzsre.

   Jelenleg a tégla a templom falába (a diadalívbe) építve látható. Egyes rajzokon az 1431-es évszám is szerepel, ez azonban nincs a téglán.

   Néhány megfejtés:

   Németh Gyula turkológus: MIKLÓS DERZSI PAP

   Csallány Dezső régész: MIKLÓS KÁNTOR PAP ATYA

   Véleményem szerint a felirat szövege: MIKLÓS SZENTELŐ PAP

   Ki is az a „szentelő” pap?  A búzaszentelés alkalmával, tavasszal körmenetben vonultak a hívők a földekre, ahol a pap beszenteli a vetést, Isten áldását kérve a termésre. Ezt alátámasztja, hogy ott jártunkkor a tégla feletti falfelületet egy nagyméretű gabonakoszorú díszítette.

   A fénykép a tégla helyét mutatja, fényképezte: Habedank Mariann.

   Az ábra: Ferenczi Géza rajza. A tégla fényképét Demeter Zoltán készítette.