A magyar rovásírás Felvidéken kívüli emlékei - 18. rész

Csíkrákos műemlék temploma

   A székelyföldi templomok között igen híres az 1270-ben épült csíkrákosi katolikus erődtemplom. A 11. században kőből emelt, 30 méter magas tornyát, különleges festmények díszítik. 

   A 16. században a templomot és a tornyot javították, a torony pogánynak ítélt festményeit átigazították. Igy kevés az esély, hogy valódi történetüket megismerhessük. Eredetileg sokkal több festmény volt a tornyon, ezt támasztja alá, hogy kifestetlen alakok is láthatók.

   A csíkrákosi templomról úgy tudtuk, hogy nincsen rovásemléke. 2009-es utunk alkalmával azonban a templomot észak felől kerítő fal egyik kövén keresztet vagy rovás I betűt fedeztünk fel, amelynek szára 17, keresztvonala 6 centiméter. Ugyanezen a kövön egy további töredék véset is feltűnik, amely bizonyára a kő letört részén folytatódott.

   A kőtől balra útitársunk egy 37 x 11 centiméteres kövön rovás SZ és N-re hasonlító jeleket vett észre. Feltételezhető, hogy a kerítés kövei egy régebbi épületből származnak és az építőmesterek elhelyezési jegyeit találtuk rajtuk.

   A templom déli falán 165 cm magasan, a meszelés alatti rétegben rovás Ö, S, kicsit távolabb A (Á) betűt fedeztünk fel. 2011-ben szintén a meszelés alatti rétegben, az északi oldalon 160 cm körüli magasságban szintén észrevettük az Ö, S betűket. Ezek nem olyan régiek, mint a köveken lévő vésetek, az utolsó meszelés előtt karcolhatta be valaki nevének kezdőbetűit.

   Véleményem szerint a torony festményei közül az egyik rovásfeliratot rejt, amelyet talán a 16. században átalakítottak. Azonban a T és SZ felismerhető, további néhány rovásjel pedig sejthető. 

   Az átalakított, átfestett feliratból a jelek felbontása után a következőt olvastam ki: SZeNT A JÓ ISTen aSZoNY.  Feltételezésemet alátámasztja, hogy a kerítés bejárata csaknem szemben van a felirattal. A J betűnek ez a formája megtalálható Dobai István 1661-es betűsorában. Az asszony szó SZNY összerovásként pedig több helyen az Árpád-kori rovás botnaptáron.

Fénykép, rajz, szöveg: Friedrich Klára